Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1885

13 fogható, hogy minden egyes polgár oly lelkesedéssel küzdött a közjóért a nevelés terén is. Ezen nemzeti közszellem emelte a tökély oly magas fokára az athéni iskolát, ez tartotta fenn hírét és dicsőségét még azon korban is, mikor a nemzeti jólét és önállóság napja már aláhanyatlott. Modern értelemben vett tankényszert — Sparta kivételével — Görögország nem ismert. A dór törzsnél az ifjúság nevelését egészen az állam vette kezébe. A gyenge vagy nyomorék gyermeket születése után kitették, az egészségeset hatodik éve elteltével a szülői háztól eltávolították és nyilvános nevelésben részesítették. A többi államokban egészen szabadon fejlődött ki a nevelés és nemzeti volt, mert a népjellemnek teljesen megfelelt s mindenkor az állami felügyelet gondos ellenőrzése alatt állott. — Az iskolára vonatkozó soloni törvényekből Aeschines jegyezett fel néhányat Timarchos ellen tartott beszédében; de ezek is, eltekintve attól, hogy kétes jellegűek, inkább csak tiltó rendőri jelleggel birnak, vagyis az iskolákban, a palaestrákban és gymnasiumokban előfordulható erkölcsi visszaélések eltávolítását tartják szem előtt. 1. Minden polgár gondoskodni tartozik a felől, hogy fiai a tornázásban és zenében (ide értve a nyelvtant is) oktatást nyerjenek. Hibát követnek el azon szülők, kik ezen rendelet ellen cselekednek; csak azon szülők kívánhatják, hogy felnőtt gyermekeit ápolásban részesítsék, a kik gyermekeik illő neveltetéséről gondoskodtak. 2. Az iskolát nem szabad napfelkölte előtt kinyitni s napnyugta után be kell zárni. 3. Nem szabad felnőtteknek az iskolába lépni, míg a tanítványok benn vannak, kivétel alá esik a tanítónak fia, unokája és veje. Ki ezen rendelet ellen vét, halállal büntetendő. 4. A karvezetők, kik egy gyermekkart saját költségükön felszerelnek, negyven évnél korosabbak legyenek. 5. Rabszolga a palaestrában magát be nem olajozhatja, sem gyakorlatokat nem végezhet. 6. Ki az iskolából valamit elidegenít, a mi 10 drachmánál többet ér, halállal lakoljon. — Ez utolsó pontot a tudósok nem Solon, hanem Drakontól származtatják. Ezen törvények csak arról tesznek tanúságot, hogy a görög államélet legnagyobb törvényalkotója a gyermeknevelésnek nagy fontosságot tulajdonított; — de maga a nemzeti élet fejlődése e törvények hatályát több tekintetben megváltoztatta.