Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1885

9 A görög régiségek között egy egész sereg gyermekjátékról történik említés, melyek mind arról tanúskodnak, hogy a játék a gyermek életével és természetével szorosan egybe van forrva s hogy mint Jean Paul mondja: «a játék az embernek első költészete», melyben a gyermeki képzelem és érzelemvilág jut kifejezésre. Grasberger*) nagy munkájában 52 fejezeten át foglalkozik a gyermekjátékok különböző nemeivel. Az ugrás és annak különféle nemei, ugrás egy lábon, ugrás közben a karoknak föl, előre és hátrafelé hajlítása; rúgás a sarokkal hátrafelé, melyet egy spartai nő ezerszer meg tudott tenni, mind megannyi különféle játékok. A kis kocsik, hajók, házak, porkakasok, — a gyermekjátékok változatos eszközei. Tréfás játék volt a tömlőn ugrálás. Megtöltöttek egy tömlőt levegővel — olykor borral — a tömlő kívülről olajjal vagy zsiradékkal volt bekenve. A feladat az volt, hogy a vállalkozó a tömlőn egy lábbal ugráljon, tánezoljon s arra vigyázzon, hogy le ne essék. Kedvelt játék volt a királyosdi, melyet Herodot az ifjú Cyrus élettörténetében ismertet, stb. A görög ifjú életfrissessége és elevensége nyert a játékokban kifejezést. A bölcs Anaxagoras minden kitüntetést visszautasított s csak azt kívánta, hogy halála napján az ifjak játékot rendezzenek. ni. A görög paedagogia helyes alapból indult ki, midőn gyakorlatilag vallotta, hogy a játék a kicsinyekre szükséglet, a benső jó lelki-hangulatnak tényleges nyilvánulása, az ember egyediségének hangosan szóló bizonyítéka. A játék azonban lassanként komoly jelleget ölt s átváltozik a tornázás előgyakorlatává. A tornázás a régi görög életben nagy fontosságú lévén, szigorú s rendszeres iskolai oktatás tárgyát képezte. A görögök nevelés-rendszerének ismertetésében az athenei államra vagyunk különös tekintettel, nemcsak azért, mert Athén dicsősége, fénye és virágkora, Görögország legszebb történeteit varázsolja élénkbe; nemcsak azért, mert ezen állam tudta felmutatni a görög nevelés mintáját úgy, hogy Perikles dicsekedve mondhatá «Athen Görögországnak iskolája»: hanem azért is, mert Athén tanintézetei nevelőiskolái voltak a világnak akkor is, mikor már a görög nép nemzeti önállóságát végképen elvesztette. A görög ifjú rendszeres nevelése a palaestrában kezdődött. A gyermekszobából a palaestrába lépünk. Ide is a görög szellem kisér bennünket, mely a hellcn műveltség virágzó korszakában, távol minden szélsőségtől, az ifjúság nevelésében a helyes mértéket úgy el tudta találni, hogy sem a pezsgő élet túláradó erejét el nem sorvasztotta, midőn korlátolta, sem az egyoldalú képzés veszélyes útjára nem tévedett, hanem az egésznek összhangzatos müvelését tar*) Dr. Lorenz Grasberger Erziehung und Unterricht irn Klassischen Altertlium. 3 Th. Würzburg.