Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1884

ban szoktak megjelenni az érzelmek; másrészt pedig ama sokféle külső behatásokban, melyeknek ki vannak téve. A kutatási nehézség kétféle, belső és külső, amazt a tárgyalandó tünemények, emezt pedig a nyelv képezi, mely nem képes valamennyi érzelmet, vagy azok finomabb árnyalatait szavakkal megjelölni. Nincs az ember belsejében semmi, ami oly gyors változásnak volna alávetve mint kedélyállapota. Néha az érzelmek észrevétlenül oly erővel lépnek fel, hogy az ember egész belsejét elragadják, a legnagyobb fokra emelkedve nem ritkán gyorsan beáll a nyugalom, gyakran pedig a teljes eltompulás. Ide járul, hogy az érzelmek az egyénnek legsajátosabb belső világát képezik, mely az egyén vágyai, ösztönei, képzelményei, világ- és életnézlete által befolyásoltatik; azt az örömet pl. a melyet én érezek, épen úgy senki más nem érezheti. A külső behatásokat illetőleg köztudomású, hogy a testi egészség korlátokat szab a kellemetlen érzelmeknek és elősegíti a kellemeseket; mig a betegség ellenkezőleg működik. A gyermek naiv érzelmei, az ifjú heves érzelem világa, a férfikor érzelem-állandósága és az aggkor apathiája, mi mást bizonyítanak, mint hogy az életkoroknak nagy befolyásuk van az érzelmekre. A nő idegrendszerének nagyobbmérvű ingerlékenységénél fogva inkább az érzelmekre, mint a megismerésre van utalva; miként a férfiút kitűzött életczélja, ugy vezérli a nőt legtöbbször uralkodó érzelme. Nem kevésbbé színezi az érzelmet a vérmérséklet is; a vérmes indulatossága, állandó vig hangulata és érzelmeinek szalmatiize, mily ellentétben áll a méla vérmérsékletűnek tartós és mély érzelmeivel? az epés és nyálkás véralkatúak pedig nem annyira az érzelmek alaphangulata, mint iukább érzelemviláguk terjedelme által különböznek egymástól. A test tápláltságának befolyását eléggé jellemzik Shakespeare e szavai: minél hizottabbak a bordák, annál nagyobb a szellemi tönk. — A kék ég vidító, a ködös, borongós idő nyomasztó hatású; a tavasz éltet, az ősz lehangol; a reg vidámsága, az est bágyadtsága, mind megannyi bizonyítékok arra, hogy az időjárásnak, az év és a nap részeinek befolyásuk van kedélyünkre. Szándékunk e sorainkkal az ember kedélyi életét a legelső elemektől kezdve úgy bemutatni, amint azt a psychologia — a physiologia kutatásai alapján — jelenleg ismeri.