Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1884

— 53 — ségesen közönynek mondunk, az a valóságban látszólagos érzelmi egyensúly, melyben a vonzódás és idegenkedés gyenge érzelmei alig észrevehető módon föl és alá ingadoznak. A szeretet az emberek egymáshoz való viszonyából keletkezik, abból nyeri érzelmi minőségét; a szeretet egészen simul az egyéni, az emberiségi viszonyhoz s teljesen betölti azt; a gyűlölet ellenben nem ismeri ezen qualitativ különböző viszonyokat és egészen elmerül azon érzelemforrásba, melyből keletkezett és a melytől függ. A szeretet valódi személyi érzelem vagyis olyan, mely a személyek egymáshoz való viszonyából szükségképen és lényegileg foly; a gyu öletnek pedig ezen viszonyokhoz semmi köze és épen ezért a secundár érzelmekhez sorozható; mig pl. valamely képzelt veszély mindig félelemmel tölt el, addig a szenvedett baj nem fog szükségképen gyűlöletet fölkelteni. A gyűlölet belső lemondás az általános emberi kötelékről, a szeretet pedig direct ezen érzelem folyománya, a szeretet tehát szabály, természetes és normális, — a gyűlölet ellenben szabálytalanság, egészségtelen, nem normális állapot. A gyűlöletnek mindig szüksége van okra, a szeretetnek nincs, ez önmagától és az emberi természet lényegéből keletkezik. A gyűlölet megtagadása az általános emberi természetnek. A boszu egyenlően akar megfizetni, a gyűlölet ezen határon túlmegy s a gyűlöltet az okozott roszon felül kivánja üldözni. A gyűlölet többé kevésbé mindig szenvedély, a hol egyszer gyökeret vert, ott más melegebb érzelem helyet nem talál; a kinek alkalma volt oly egyént közelről megfigyelni, ki mást gyűlöl, az tudhatja, hogy az illető senkit sem tud szívből szeretni. Mig a szeretet nem más mint organizált érzelemcomplex, addig a gyűlölet az érzelemcomplex nemes organisatiójának szétrombolása, — nem más mint tagadás. A gyüiölet legalsó foka az idegenkedés, mely gyengébb kellemetlenségekből ered, melyeknek behatása nem semmisíttetik meg erősebb kellemes érzelem által. Gyorsan átvonuló idegenszerűséget érzünk gyakran legkedvesebb egyéneink irányában is, csakhogy az mindjárt keletkezése alkalmával a szeretet erősebb érzelme által kioltatik. Másként van a dolog a teljesen ismeretlen egyénnél, a hol semmi sincs, a mi a kellemetlen behatást megszüntethetné, ilyenkor az idegenkedés tartóssá válbatik, de soha sem normálissá. A szeretet a legkülönbözőbb forrásokból eredhet; érzéki, aesthetikai, értelmi, formális és materialis, tulajdon és rokonérzelem, hála, bizalom sőt másodrendű (secundar) érzelmek mint félelem, remény stb. lehetnek forrásai; kevésbbé valószínűnek tűnik fel, hogy kellemetlen érzelmekből is eredhet, pedig az okos szigorral nevelt gyermekek jobban szeretik szülőiket, mint a kik majomszeretetet élveztek. A szeretet erős érzelemgerjesztés által ébresztetik s nem lényeges az, vájjon ezen erős érzelmek kellemesek vagy kellemetlenek. A se hideg se meleg em-