Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1884

— 54 — beiek visszataszitók. A heves, cholerikus emberek könnyen érdeklődésünk tárgyai lehetnek, /italában elmondha'ó az, hogy erős, és erős érzelmű egyének előbb hangolnak bennünkat szeretetre, mint gyűlöletre, ellenben gyönge és csekély érzelmi hatályossággal ellátott egyének inkább keltenek idegenkedést és gyűlöletet, mint szeretetet. A szeretet ismertető jelei: a szeretet tárgyának fölkeresése, az egyesülés utáni törekvés, az áldozatkészség és az érzelmi rokonszenv. Ezen ismertető jelek a szeretet természetéből folynak. A szeretett egyén fölkeresése és a nem sziveit egyén elkerülése nem más, mint különös esete a kellemes keresésének és a kellemetlen elkerülésének. Hasonlóan az áldozatkészség nem más, mint a gyengébb érzelmeknek az erősebbek elé való rendelése; a rokonszenv pedig azt bizonyítja, hogy a szeretet kiváltképen személyi érzelem, mely annyira erősbül, hogy az idegen személyt is bizonyos mértékben sajátunknak tekintjük. Minden érzelem vagy növekedik vagy csökken ; igy áll a dolog szeretetnél is, mihelyt nem nyer új táplálékot, más érzelmek behatása folytán, szükségképen háttérbe szorul; ha kedves emberünkkel sokáig nem találkozunk, iránta való érzelmünk erőtlenné, élettelenné lesz. Másik ok a szeretet megszűnésénél az antipathia, midőn az, kit szerettünk, erösebb kellemetlen érzelmek által szeretetünket eljátszotta. Végre valamint a szeretet megtartásában, ugy annak megszüntetésében nagy hatalma van a szokásnak. Ha vala" ki kedves baráti körből kiszakítlatott, először ugyan még nagyobb szeretettel ragaszkodik ahhoz, később azonban minél tovább van távol, annál jobban kialszik a vonzalom. A szokásnak befolyása a szeretet ébredésére és megszűnésére abban áll, hogy a szokás az ismételt s ugyanazon értelmű fölgerjesztés által egész érzéki életünkre bizonyos készséget eszközöl, a mennyiben számos eszmetársulást vezető érzelemmel tölti meg s ily módon számos értelmi mozzanat egységes indulattá olvad vagy pedig magasabb egységgé emelkedik, a midőn is a gyengébbeket összegezve az egyes érzelmi gerjedelmekböl legott az átlagosat választja ki. A szeretet lerontására nem elég egyszeri kellemetlen erős érzelem, hanem szükséges a kellemesnek állandó leküzdése, mig csak a kellemes töke teljesen föl nincs emésztve. A kellemetlen mint szükséges momentum szerepel a szeretetnél; a szeretet tűrni, áldozni s nélkülözni akar a szeretettért. Minden szeretet, nagyobbszámu, egymástól különböző érzelemmozzanatnak egységes synthesise. Az egoismus, nem szeretet, ép oly kevéssé tarthat jogot e névre a hiúság, miként nem nevezhető jótékonyságnak az, ha a tobzódó hasát ápolja. Az önszeretet inkább nevezhető leszármazott emberszeretetnek, mint az emberszeretet finomabb egoismusnak. A szeretet mint legmagasabb fokú érzelemsynthesis egoismus és önmegtagadás, önszeretet és emberszeretet. A szerető a szeretett egyént jén' jébe fogadja és ezen uj tartalommal magát a külvilágtól teljesen