Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1884

— 52 — ezen érzelmet, a felbont hatatlanság. A hol ezen tudat megvan, ott van valódi házasság, habár külsőleg gyakori czivódás által megzavartnak is látszik. A valódi házasság az ilyen heves viharok ellenében is fennáll, mig a barátságos, látszat-házasság a legkisebb okra már alapjában megrendül. Végre ami fokozza ezen érzelem hevét, azon tudat, hogy a házasság nem önczél, hanem sokkal több — közös tökélyesedés. A férfinak az államban és társaságban kell működnie, neki külsőleg állását repraesentálva a szép és nemes erkölcsök példányának kell lennie; mindezt csak akkor teheti, ha külsőleg ugy jelenhetik meg, mint rendezett, erkölcsös otthonnak a feje. A ki feldúlt házasságban él, a ki saját házában nem úr és nem tiszteltetik, az kifelé sem működhetik gyümölcsözőleg. Ezen frigy valódi hűséget követel. A hol ez megvan, minden közös sors, minden közös törekvés, minden közös kötelesség a tisztelet és bizalom uj kötelékét létesiti az egyesült szivek között. A házasság tehát nem sirja a szerelemnek, hanem ez csak átalakult, tisztább, világosabb, észszerűbb alakba öltözött a házasságban. Az átalakulás ideje egyszersmind a súlyos válság ideje is, mely idő ha készületlenül találja a házasfeleket, akkor a szerelem rózsalánczai szúró, égető tüskékké válnak; de a normális házasságnál mondható, hogy a szerelem nem csökken, hanem inkább az első naptól az utolsóig növekszik, a szenvedély elmúlik ugyan belőle, de a szerelem megmarad. Még két érzelem említendő itt, mint a szeretet fejleménye, — a lovagiasság (galanteria) és coquetteség; amaz minden férfi kötelessége minden nő irányában, emez pedig a nő joga a férfiak irányában. Bizonyos értelemben és mértékben minden nő coquette és annak is kell lennie s joggal beszélhetni ártatlan coquetteségről. A férfiúnak kötelessége a nő testi előnyeit, kellemeit tisztelni oltalmazni, másrészt a nőnek is kötelessége a férfiúnak tetszeni, öt lebilincselni, mig vele szemben tartózkodónak, elutasítónak kell lennie. De térjünk át már a nemes érzelemnek — a szeretetnek — ellentettjére, hogy azt annál jobban megismerhessük. A szeretetnek ellentéte a gyűlölet. Amit a nehézkedés általános törvényénél tapasztalunk, a mi a fény, a hő, hang terjedésénél előfordul, hogy t. i. a vonzás, a fény ereje, a hang erőssége a távolság négyzetével fogy : ugy a szeretetnél is annál kevesebb jut egyre minél többre terjed az ki, ugy anynyira hogy az arány a minimumra is alá sülyedhet. Bizonyos az, hogy minél csendesebb és kisebb körben él valaki, annál bensőbben ölelheti át hozzátartozóit, mig azok, kik számos ismerettségi körnek adják át magukat, ismerőseik egyikével sincsenek valami bensőbb viszonyban. Azon psychologiai tényen alapszik ez, melynél fogva érzelmeink egymás irányában concurrentiát csinálnak. — A szeretet és gyűlölet között közép helyet foglal el a közöny, melynek alapja az ismerethiány. Amit közön-