Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1884

— 50 — lönböznek egymástól a rokonok szeretete, a szerelem, a barátság és általános emberszeretet. De ezen főfajok is több mellék fajokra oszlanak, melyek egymástól oly távol állnak mint ama főfajok; igy a rokon szeretetnél a szülők szeretete gyermekeik iránt egészen más, mint a gyermekek szeretete szülőik iránt, ez ismét más mint a testvérszeretet; de az anya szeretete is egészen különbözik az apáétól. A nem, kor, képzettség, véralkat, jellem, nevelés, erkölcsök mind közreműködnek abban, hogy a kép minél változatosabb legyen. A szeretet-érzelem alapjának felkutatásánál igen jó szolgálatot tesz a gyűlölet ismerete, melyből mint ellentétből következtetést vonhatunk a szeretet tulajdonságaira is. A szeretet fájának legnemesebb ága az anyai szeretet, a legmelegebb és legmélyebb minden szeretet-faj között, a legszentebb és legdrágább, ami csak emberi kebelben uralkodhatik. Ennél melegebb, önzéstelenebb, odaadóbb, feláldozóbb szeretet nincs e földön. Ki nem emlékszik vissza anyjára mint a legszeretetreméltóbb és legjobb szívre, a melyet ismert vagy csak ismerni remélhet, ki nem érzett pótolhatatlan veszteséget anya halálakor, ki nem érez legbensőbb részvétet az anyátlan árva iránt? Az atyai szeretetnél legnagyobb részben ugyanazon érzelemmozzanatok szerepelnek, melyek anyai szeretetté egyesülnek, csakhogy sokkal gyengébb mértékben ; bensőségre, mélységre, tevékenységre nézve nem is hasonlítható össze az anyai szeretettel. A gyermeki szeretetnél a hála és viszonszeretet a jellemző. A hála a nyert jótéteményekre vonatkozó viszonzási ösztön. A viszonszeretet látszólag úgy tűnik fel, mintha különös alakja volna a hálának, különösen akkor, ha a szeretet jótettekben nyilvánul. Azonban a szeretet nem nyilvánul mindig jótéteményekben, mert gyönge szeretet az, mely a szeretett egyénnek minden kivánságát és szeszélyét teljesíti. A szeretet megtagadhat, visszautasíthat, mégis képes viszonszeretetet ébreszteni. A viszonszeretet, habár sokkal hatékonyabb mint a hála, még sem képezi egyedül a gyermeki szeretet alapját, hanem hozzá kell még járulnia a szülök tekintélyének is. A tekintélyérzelem két mozzanatra vezethető vissza, egész a hódolatig emelkedő tiszteletre s az ezzel testvér félelemre. A gyermek, ki szülőitől nem fél, nem szeretheti őket igazán; a gyenge szülők majomszeretete nem hoz létre valódi gyermeki szeretetet. A gyermekek, a kik fegyelem és engedelmesség nélkül nőttek fel: szülőik irányában daczosak és vakmerők lesznek; hogy is lehetne ez másként? ha tisztelet nélkül nincs valódi szeretet. A testvéri szeretetnél alapvető fontosságú a rokonsági érzelem. Minden ember, a hozzá közelebb vagy távolabb álló egyénektől mint concentrikus gyürük- és köröktől van körülvéve ; igy közelebb áll mindenkihez testvére, mint barátja vagy a huzamosabb időn át lakótársa vagy