Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1884

— 48 — vagy társulat által biztosított jog van, lehet és kell is ezzel élni, becsületünk megsértése ellen vagy megtorlás szempontjából; a nagy kimélet mindig káros és vakmerőkké teszi az embereket. Nemcsak jogosított, hanem kötelessége is mindenkinek saját jogkörét fentartani s megvédeni békezavarások ellenében. Mindaddig, mig a jog és kötelesség határai között van a visszafizetés, nem boszu, hanem megtorlás. A boszu tálajdonképen viszonzás, büntetés; ennyiben a boszuérzelem természetes és psychikailag jogosult. Mert ha valaki ellenem gyűlöletből, rosz akaratból, olyasmit követett el, mely a köztünk levő baráti, polgári tisztelet és általános emberszereteti köteléket széttépte, ugy én is feljogosítva érezhetem magamat arra, hogy részemről neki ártsak, mig a szándékolt engesztelés el nem éretett. Igy subiective jogos a boszu érzelem, de csak addig még mint viszonzási vágy szerepel, azért mondja az írás „a boszu az enyém és én megfizetek, úgymond az Ur." De nem csak subiective, mint megtorlási vágy, hanem obiective, mint bizonyos cselekvés is jogosultnak látszik a boszu, a mennyiben nyilvánulást ad az igazságos kívánságnak. Saját önérzelmemet, személyi méltóságomat, jogkörömet meg kell védelmeznem a további gonosz támadástól, ezt tesaem akkor, midőn a köztünk levő összeköttetést, melyet embertársam széttép, részemről is feloldottnak tekintem és ezt neki tudtára adom. Ezen utóbbi alakja a boszunak kétségtelenül sokkal méltóságteljesebb, mint a közönséges, az ellenfél megértését czélozó; eme méltóságos nyugalomnak és hideg tárgyilagosságnak minden átlépése saját méltóságunk kárával történik. De ha természetesnek mondjuk a boszút, még természetesebb a megbocsátás. Erről tanúságot tesz a pogányság és zsidóság története, már Buddha felállította a tételt, hogy roszat jóval kell viszonozni; Salamon példabeszédeiben pedig a megbocsájtó égő szenet gyújt jótéteményei által ellensége fejére. Egyébiránt a legközönségesebb és teljesen vallástalan öntudat előtt is ismeretes, hogy a megbocsátást benső, sajátságos öröm követi, hogy az ember nagylelkűnek s fölemelkedettnek érzi magát, midőn megbocsát; obiective a benyomás, melyet a megbocsátás nyújt egy

renlő a kártokozóra és az elengedőre nézve. Mindkettőnél a contrast törvénye szerepel; rosz, ha roszat követ, közönséges, ellenben az újság és váratlan teljes ingerével hat, ha egyszer ellenkező történik. A becslési érzelmek. Az idegen érzelmek osztályába tartozó többi érzelmek — a szeretet érzelem csoportjának kivételével — közös néven becslési érzelmeknek nevezhetők, inert általuk adunk kifejezést mások iránti morális