Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1884

III. Értelmi érzelmek, A magasabb gondolkodásnak megfelelő s az imént tárgyalt aesthetikai érzelmekkel belső összefüggésben álló értelmi érzelmek formális (alaki) gondolatérzelmekre és materialis (tárgyi) igazságérzelmekre oszthatók fel. E két főosztály közül az első magában foglalja az egységre vonatkozó érzelmeket s közel rokonságban áll az aesthetikai érzelmekkel ; a második ellenben a gondolkodást követő érzelmeket csoportositja, mely érzelmek részint az izom és innervatio érzelmekkel, részint pedig ezek eredményeivel mutatnak rokonságot. A kiválóan értelmi érzelmek az aesthetikai és morális rokonérzelmektől abban különböznek, hogy lényegüknél fogva magasabb megismerést tételeznek fel s hogy a megismerés épen ezen alakjában minden magasabb szellemi lét követelményét képezik. a) Pormalis gondolkodási érzelmek. Az ezen csoportba tartozó érzelmek bizonyos tekintetben az aesthetikai érzelmek virágai. Mert nem azért tetszik az aesthetikai viszony, mivel ismeretet közöl velünk, hanem megfordítva azért nyújt ismeretet, mert bennünket nagymértékben kielégít. Azért, mert e rhythmikus és symmetrikus viszonyok bennünket oly hatályosan és jóltevöen felizgatnak, ezen ingerek előttünk kedvesek és megszokottak lesznek, a legbensőbben olvadnak össze emlékezetünkkel, valamennyi gondolkodásnak előfogalmai, kategóriái lesznek. Eme fogalmi kategóriák velünk születettek, a prioriak, nem ugyan mint kész fogalmak, hanem mint képesség. Az aesthetikai érzelmek tehát előfeltételei az értelmi érzelmeknek. Az aesthetikai és értelmi érzelmek közti rokonság leszármaztatás által kimutatható ; képesek vagyunk ugyanis a kettő között oly átmeneti tagokat