Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1884

— 28 — nak lényeges részét képezi. Igaz ugyan, liogy az erö közvetlenül nem érzékelhető, azonban következtethetünk reá hatásaiból ; nevezetesen a mozgás gyorsaságából, a hang erejéből, a hatás nagyságából. P. o. az eső kőnél a szem nem képes követni a gyors mozgást, a fül zúgást hall a levegőben, aztán hallja a talapzatra való ütközés tompa moraját, látjuk a földet szétugrani s látjuk rajta a mély lyukat, melyet az eső kő vájt. Eme tüneményeket összehasonlítjuk azokkal, melyeket karunk ereje által létesítünk, a zúgást a levegőben forgatott bot zúgásával, a föld szétugrását azon hatásokkal, melyeket ütés vagy lökés által létesíthetünk; s az ily uton nyert tudomásvétel sajátságos érzelemmel tölt el, mely az eröérzelem. Az eröérzelem kellemes vagy kellemetlen az inger különböző fokai szerint; azonban nagyobb zajok is pl. a mennydörgés, a tenger hullámainak morgása stb. kellemes hatásúak, mert nálok nagy erők működését tapasztaljuk, mig minden nagyobb zörej, melyet kis erö okoz, kellemetlenül, hat pl. a gyorsan robogó üres kocsi; vasrudakkal megrakott gyorsan haladó kocsi stb. Az erőérzelem működik az épületek, hegységek tömegének megítélésénél s az emberi és állati test szemléleténél is. Látunk pl. épüietet, hegyet, emberi vagy állati testet egy másik tömeg vagy testrész által hordoztatni: ez utóbbinak hordozó képességét vagy elégségesnek találjuk, vagy épen veszélythozónak Ítéljük; minél jobban egyensúlyban áll a hordozó és hordozott, annál jobban ki leszünk elégítve ; ellenben nem elégít ki az, ha a hordozót a másikhoz viszonyítva gyengének Ítéljük, pl. midőn vasoszlopon nyugszik valamely több emeletű ház, tudjuk jól, hogy a vékony vasoszlopok elég erősek e teher fentartására, de szemünk a felsőrész méreteihez szokva azt nem hiszi; hasonlóan nem vagyunk kielégítve akkor sem, ha az alsórész a felsőhöz viszonyítva nagyon massiv és erős. Minél nagyobb összhangzatban van a kettő, minél inkább találjuk a művet olyannak, hogy ahhoz semmit hozzá tenni vagy belőle elvenni nem lehet annélkül, hogy az egész veszélyeztetve ne legyen, annál könnyebbnek, szabadabbnak s a holt tömeget mintegy átszellemültnek találjuk. Ezen egyensúlyi állapot képezi a gót épületeknek impozáns voltát, mert ez épületeknél a nehéz tömegek gyengéden tagosultak, a nehézség törvényei alol mintegy kiszabadulva, szabadon nőnek fel, mely merészség egyrészt bámulatba ejt, másrészt pedig arról biztosít, hogy veszély nem környez bennünket. Ezen elégiiltségi érzelem kellő arányosság mellett növekszik a tömeggel, innét van az, hogy valamely háznak a modellje csak a képzelet szárnyán nyújt ideált az egész kiviteléről, önmagában jelentőségnélküli. Az idegen erö megítélése és megmérése tulajdon erőnk által tör ténik, Az erö tudata kellemes, a gyöngesége kellemetlen. Az ifjúság