Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1882

— 69 — gondolat egy, mivel csak szóval tudunk gondolkodni. Ha a majomember némán költözött uj hazába, miként jutott ott nyelvhez, hol minden tevékenységét az életfentartás vette igénybe. Az emberiségnek azon ágát, mondja Gerland,

1) mely Ausztráliába vonult, s mely Hackel szerint az emberi fejlődésnek legrégibb alakja, mi indította a nyelvképzésre, oly ellenséges természet közepette, oly ijesztöleg élelem nélküli országban, hol ép oly nyomorral telt életet kellett élniök, mint a maiaknak. Lehetetlen, hogy ott oly nyelv képződött volna, mint bármelyike az ausztráliai nyelveknek. Ha az ausztráliai emberek nyelve egy fokon állana szellemi szükségleteikkel, miként Fr. Miiller mondja, akkor az az érzeti hangok s a legszükségesebb képzetek durva egymásmellé állítása fölé nem emelkedhetett volna. Pedig nyelvük nem csekély finomsággal bir. Ragok által kifejezik nemcsak a többest, hanem az eseteket s a térségi viszonyokat is; van kettősszámuk; szóképzéseik igen sikerültek ; a szóelhelyezés a mondatban igen nagy jelentőségű. A déli, keleti s éjszaki dialektusokban, bátorság, remény, félelem, gyűlöleti részvét, jog, jogtalanság, becsülés, becsület, ártatlanság stb. elvont fogalmak megjelölésére szókkal birnak. Ha tehát az ausztráliai ember némán került oda, s ily nyelvet volt képes oly mostoha életviszonyok, az élet fentartására minden testi s szellemi tehetséget igénybe vevő körülmények közt alkotni, akkor valóban azon beköltözött majomembernek, isteni erőt kel! tulajdonítanunk. Csak ily erő képes a gondolatnélküli némaságot, gondolatteljes beszéddé átvarázsolni. Nem, az ember soha nem volt néma; a gondolat és a szó mondja Renan az emberrel veleszületett, mindkettő vele egykorú.

2) Az állat érez és hangot ad, az ember gondolkodik és beszél. S igy beszédképessége megalkotja azon foltétlen határvonalt, mely öt az állattól végtelen fokban elválasztja. Az előadottakból kiviláglik, hogy az ember és állat szellemi különbözése nem quantitativ, hanem qualitativ; nem fokbcli, hanem milyenségi. 1) Gerland. Beitrage. 307. 413. 1. 2) Renan. Origine du laugage. id. Joly. 374. 1.