Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1882

— 66 — bár bir művészi hajlamokkal és tehetségekkel, s azoknak zenében, táncban, hangszerek kezelésében, a testnek kifestésében, ékesitésében, lakóhelyeinek s eszközeinek cliszitésében ad kifejezést. A majomnak nincs művészete ; sem annak szükségét nem érzi, sem arra képességgel nem bir. III. Mi teszi az embert azzá ami, kérdezi Huxley; mi más, mint a beszédszerve!

1) A beszéd mondja Whitney az ember lényege.

2) Kizárólagos emberi jelleg a beszéd irja Waitz

3); és Müller Miksa

4) szerint ez az ember és állat között levtí azon válaszfal, azon korlát, melyet még senki sem mert érinteni; ez azon rubicon, melyen az állat átlépni nem képes. Hogy a legmiiveletlenebb népek is birnak beszédnyelvvel, s pedig olyannal, melynek grammatikai szervezete teljesen meghatározott törvényszerűségnek hódol; söt hogy gyakran a legalantabb állóknak tartott népek nyelve grammatikai alakra nézve a legelőrehaladottabb állásponton van, minő p. az ausztráliai vagy hottentott nyelv, általánosan el van ismerve. Hackelnek alalusa, beszédnélküli embere, ép úgy a mesék országába tartozik, mint a nyain-nyamféle farkos emberek ; söt mint Burnouf mondja

5), beszédnélküliség egyátalán nem is létezhetett. Ámbátor több mint valószínű, hogy az egy fajú állatok benső állapotaiknak egymással való némi közlésére képesek, mindazonáltal képességeik e tekintetben az emberi beszéddel nem hasonlíthatók össze. Csekély szükségleteikhez képest a természet azon hangok számára s minőségére nézve, melyeket adni képesek, ép anynyira korlátozta őket, mint az arc és taglejtésre nézve; hiányzik náluk a kifejezés eszköze, vagy ha ez nem is hiányoznék, hiányzik az, ami kifejezhető, a gondolatvilág, a gondolatok összefüggő láncolata. Mert az emberi beszéd nemcsak hang, hanem gondolat is, hanggá, testté vált gondolat. Az állat csak arra képes, hogy általános állapotát, pillanatnyi érzületét, a különféle életkörülményekből származó belső felindulásnak, örömnek, fájdalomnak, meglepetésnek, rémületnek különböző fokait és módjait kifejezze.

6) Midőn Topinard mondja, hogy a bőgömajmok valóságos gyűlést tartanak, melyeken egyikük egész órán át beszél

7) azt hisszük ez nem egyéb, mint e komoly természettudósnak, egy rosz ötlete. Különben úgy látszik, hogy Darwin is csak az artikulált, tagozott beszédet tartja fen az ember !) Huxley. Uber unsere Kentniss von den Ursachen der Ersclieinungen in der org. Nat. 1865. 135. 1. 2) Joly. der Mensch. 374. 1. 3) Waitz. Antbrop. I. 313. 1. i) Müller. M. Felolvasások. I 14. 1. 5) Joly. 374. 1. «) Waitz. Anthrop. 314. 1. 7) Topinard. Anthropologia. 194. 1,