Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1882

számára jellemző tulajdonúi.

1) Azonban e szokásos kifejezésnek —tagozou beszéd, mondja Gerland kevés értelme van. Mert hogy a siamang kiabálása, a eebus-féléknek különböző hangjai, a kutyának ugatása, a fülemile dala szinte tagozott hangokból áll, tagadhatatlan. De azért mégsem beszéd. Lucrec az állatoknak különböző érzelmeket, varios sensus tulajdonít, különféle észrevevéseket s érzeteket, a melyek természetesen különféle voces, tagozott, jelentőségteljes hangokat okoznak, de sohasem beszédet és szókat, nomina rerum. A fájdalom, felelem, öröm, e három érzelmi csoport képezi, minden állati hangzásnak alapját és kútforrását, és ezekkel az állatok „beszéde" ki is van merítve.

2) Az állat mondja Schoppenhauer érez és megtekint, az ember azonfelül gondolkozik és tud. Az állat érzetét s hangulatát taglejtés és hang által közli; az ember másokkal gondolatokat közül beszéd által, vagy elrejti gondolatait beszéd által. A beszéd első alkotása és szükséges eszköze értelmének. A beszéd által létesíti az értelem legfontosabb alkotásait, t. i. több egyednek összevágó tevékenységét, sok ezernek tervszerű összeműködését, a civilizációt, az államot, továbbá a tudományt, a korábbi tapasztalatoknak megőrzését, az általánosnak összefoglalását egy fogalomba, az igazság közlését, a tévely továbbterjesztését, a gondolkodást és közlést, a hittételeket és babonákat.

3) Az állati hang tisztán ösztöni, mely nem tanulás hanem nemzés által örököltetik; az emberi beszéd, mint az értelem műve csakis tanulás által sajátítható el.

4) Es épen ebben nyilvánul az állati hang és emberi beszéd lényeges és specificus különbsége. Ha a gyermek a társadalomból kiszakítva, s elkülönítve növekszik a nélkül hogy emberi beszédet hallana, néma marad ;°) az állat ellenben, ha egészen ifjú korban idegen égalj alá vitetik is, ösztönénél fogva nemzőinek hangján fog szólani. Másrészt, az ember kéjies minden állatnak hangját elsajátítani, az emberi beszéd elsajátítására egy állat sem képes. Ha a legtehetségesebb majomgyernieket s a legdurvább kaffertörzs gyermekét európai szülök nevelik, az eredmény az leszen csalhatatlanul, hogy ez okosan fog beszélni és gondolkodni, amaz pedig minden reá fordított fáradság dacára is — alogos — beszédnélküli és majom marad.

6) Ha a papagáj s más madarak képesek is néhány emberi szót megtanulni, az még nem beszéd, mivel nem kiséri gondolkodás; hanem a hallott hangoknak értelmetlen és gépies utánzása. 1) Darwin. Abstanimung. I. 112. 1. 2) Gerland. Beitrage 295. 296. 1. 3) Schoppenhauer. Die Welt als Wille und Vorstellung. Idézve Noiré által. Der Ursprung der Sprache. Mainz 1877. 37. I. Joly. Der Meusch. 375. 1. 5) Joly. Der Mensch. 375. 1. 6) Noiré. Ursprung. 149. 1.