Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1882

Az állatoknak van érzésük, észrevevésük, emlékezetük és bizonyos értelemben — értelmük; de az állatban mindez csak egyes tárgyakra vonatkozik. Az ál'at minden tárgyat, mint egy független egészet szemlél, s a szemlélteket egymáshoz függésbe hozni vagy azokból általános fogalmakat alkotni nem képes. Az embernek van érzése, észrevevése, emlékezete, értelme és esze, mely utóbbi által általános fogalmakat képes elvonás által alkotni; mely általános fogalmak képzése, mint Müllér Miksa mondja, megdönthetlen korlátot emel az ember és állat közé.

1) II. Ha a majomnak társadalmi helyzetét összehasonlítjuk az emberrel, újból mérhetlen különbözéseket lelünk. -Egy majomnak sincs akár háza, vagy birtoka, va^y e zköze. Azt mondja Darwin, hogy a simpánsz a szerecsendióhoz hasonló gyümölcsöt kövei töri fel

2); lehet, azonban e követ szabad állapotban jövendő használatra nem teszi el, mivel a majomnak birtoka egyátalán nincs. Egy majom sem képes tüzet gyújtani, vagy az égőt szítani. Azt látták, hogy a majmok hideg éjszakákon égő tüz köré gyülekeztek, hogy melegedjenek ; de azt hogy fát hordtak volna oda a tüz élesz. tése s föntartása végett, még senki nem látta. Mihelyt a tüz elalszik, elfutnak. Pedig egy vad embertörzs sincs, mely ne tudná az égő tüzet éleszteni^ vagy az clalvót újból kigyújtani.

3) Darwin irja, hogy az emberszabású majmok a fákra házat építenek.

4) Mr. Eord azonban kétségbevonja a gorillát illetőleg a házépítés s az elefánt tovaűzéséről való históriákat, s azt mondja, hogy egy jólértesült benszülött sem lnszi azt. Ezek oly mesék, melyeket gyermekeknek szokás elmondani.

5) Huxley bebizonyítja, hogy e házépítés nem egyéb mint fészekrakás, mely abból áll hogy az éjjeli fekvőhely megpuhítása végett a fák széjjelhajló ágai közé kisebb galyakat s leveleket hordanak; e fekvő helyeket azonban csak egy, vagy egynehány éjjen át használják. Valamennyi emberrel a következő két jellemvonás közös: az utánzás tehetsége s a tökéletesedés tehetsége. A majom képes ugyan csekély dolgokat, p. testi mozgásokat utánozni, de azt a mit látott tökéletesíteni, többre vinni nem képes.

6) Reá nézve a stagnatio, a helybenmaradás törvénye uralkodó. S ezzel összefügg egy másik igen fontos tulajdonság. Az embernek utánzási és tökéletesedési képességén alapszik művészete. Az embernek kezdettől fogva volt művészete. Minden nép, legyen az bármilyen bar!) Müller. M. Felolvasásai a nyelvtudományról. Budapest. 1875. 376, 384. 1. 2) Darwin. Abstammung. I. 104. 1. 8) Biier. Studien 322 1. •») Darwin. Abstamm. I. 106. 1. 5) Huxley. Zeugnisse. 59. 1fi) Topinard. 532. 1.