Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1882

- 04 Az ember erkölcsi és társadalmi lény. A vallás erkölcsi alapot tekintik Darwin, Waitz, Gerland, Ilappéi

1) az ember egyik specifikus jellegének. Egészen aláirom azok véleményét, mondja Darwin, kik állítják, hogy az ember s az alsóbb állatok minden különbözései közt mindenek felett a legkiválóbb az erkölcsi érzet vagyis a lelkiismeret. Erkölcsi lénynek ugyanis azt nevezzük, mely képes elmúlt vagy jövendő cselekvényeit vagy indító okait egymással összehasonlítani, őket helyeselni vagy nem helyeselni. Annak elfogadásához, hogy az alsóbb állatok bármelyike e tehetséggel birna semmi okunk. Miért bánkódik az ember, hogy egyik természeti ösztönét jobban követé mint a másikat; s továbbá miért érzi, hogy magaviseletét meg kell bánnia? E tekintetben az ember teljesen különbözik az alsóbb állatoktól.

2) Erkölcsi fogalmakkal nem bir az állat, miért is erkölcsiségről nála szó sem lehet. Dacára sokszor igen tiszteletreméltó eljárásának, nem bir sem szándékkal, sem öntudatával annak, hogy helyesen cselekedjék. Ép oly kevéssé van az állatnak értelme vagyis képessége, öntudatos erkölcsi fogalmak szerint életét berendezni. Egy állat sem, még a legmagasabb sem bir vallással, vagyis többé vagy kevésbé elvontan gondolt, természetfölötti, hatalmas lénynek hitével

3.) Igaz, hogy Lubbock s Topinard szerint vannak egész néptörzsek, melyeknek semmi vallásuk nincs; és Topinard szavai szerint e tekintetben az ember alább való a kutyánál, mely gazdáját istennek tekinti.

4) Arra vonatkozólag, hogy vannak-e vallás nélküli népek, e helyütt csak Waitz, Gerland s különösen Happel és Roskoff

5) munkáira utalunk, melyekből az ellenkező tűnik ki; az állatok vallásosságát illetőleg pedig a fönnebbieken kivül utalunk Thomassenre,

0) ki noha az embert és majmot rokonsági viszonyba helyezi, mégis készségesen elismeri, hogy az állatnak vallása nincs. A magasztosnak érzetét egy állat sem bírja; mert ehhez szükséges, hogy önmagát és saját kicsinységét, a minden fölött nagy mindenséggel szembeállítsa. Némely majmok tudnak nevetni; legalább Darwin ezt némely majmon megfigyelte. Nevetnek érzéki inger, csiklandozásnál, vagy ha jó falatot esznek stb., sőt szeretett egyének viszontlátásánál is. Azonban oly ellentétek fölött, melyek bennünk a komikus érzetét költik, egy állat sem nevet; egy állat sem bir érzékkel a komikus iránt.

7) !) Happel. Die Anlage des Menschen zur Religion. Haalein. 1877. 82, 102. 1. 2) Darwin. I. 125, 149, 144. 1. 3) Gerland. Beitrage. 272. 1. Topinard. Anthropologia. 195. 1. 5) Das Keligionswesen der rohesten Naturvölker. Leipíig. 1880. f

i) Idézve Linstov által. Entwicklnngsgeschichte der Menselien und Tliiel'e. llameln. 1878. 107. 1. 7) Gerland. Beitrage. 294. I.