Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1879

32 kutatás szerint a történetelőtti időbe ér fel, ismeri az aranyat, bronzot és vasat.') Hogy a földközi tenger partvidékeit lakó népek műveltsége igen nagyon meghaladja a trójai háború korát teljesen bebizonyul az egyiptomi képírásokból. A 13-ik században Kr. e. Lybia, Szardínia, Szicília. Achaja, Lycia, Etruria hajóhaddal támadták meg I. Meneptah pharaót. Sőt ugy látszik hogy 25. századdal időszámításunk előtt már volt a pharaóknak dolguk a középtenger vidékein lakókkal; mert Szonkhkara pharaó 25 századdal Kr. e. dicsekszik hogy megtörte a hanebukat, kik alatt Egyiptomtól éjszakra, különösen a középtenger szigetein lakók értetnek, s mely név a legkésőbb korig a görögök neve volt.

2) Ezek után természetesnek fogjuk találni, ha Homer hősei az Iliásban vas-fegyvereket kezelnek, s az Odysseának IX, 391. az acél készítésről van szó. Csakhogy itt is constatálni kell azon tényt, miszerint a vas eszközök mellett soká használatosak voltak a bronz és kőből valók. így Marathon mezején, hol Miltiades meggyőzte Dáriust, a sirhalmokban, melyeket az athenaiak emeltek elesett polgártársaik hamvai felett, nagyszámú nyílhegyet találtak kőből és bronzból.

3) Míg igy az emberiség legelső kultur birodalmaiban a fém és kő-eszközök együttes ismeretét találjuk, Livingstone határozottan biztosit bennünket, miszerint Afrika négerei csakis vas-eszközöket ismertek, s a vas olvasztásához és feldolgozásához a legrégibb idők óta értettek.

4) Es Lenormant szerint a közép és dél-afrikai négerek a bronzot soha sem ismerték. A helyett sokkal nagyobb mennyiségben gyártanak vas-tárgyakat; s ehhez oly módszert használnak, mely egyáltalán nem közöltetett velük kívülről.

5) Ismeretes továbbá, miszerint a szent iratoknak úgyszólván első sorai már vasról beszélnek; Mózes első könyvének IV. r. 22. v. olvassuk, hogy Tubalkain pörölylyel verő kovács volt minden réz- és vas-mivekben. Tehát Tubalkain nem mint a kohászat s ötvészet feltalálója, hanem mint annak kiterjedt mérvű gyakorlója szerepel. Ep igy Mózes többi könyveiben, Jób, Józsue s egyéb ') Fischer. Urgeschiclite. 51 1. ') Chabas 174. 314. 1. *) Thomassen L'histoire primitive devoilée. 1869. 36. 1. idézve Bosizio által. 4) Cotta. i. h. '291. 1. 6) Lenormant. Anfánge der Cultur. Jena. 1875.1. 57.1. idézve Hummelauernál 51. 1.