Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1879

könyvekben a vas használatáról történik említés. S ennek dacára, a bronz és kő használatban maradt. így Mózes 2-ik könyve IV. r. 25. Szefora éles követ vőn, s azzal metélé körül fi.it. Józsue V. 2, kőkésekkel törtónt a körülmetélés. Tekintettel arra, miszerint az ó-kor knltnr nemzeteit nem találjuk a vas s egvátaláu a fémek használata nélkül, teljes joggal következtetjük, hogy az emberi nem közös bölcsőjében a fémek elő­állításának s feldolgozásának ismerete mindig meg volt; s ebből kifolyólag a tisztán kő, vagy egyéb eszközök használatát nem tekint­hetjük egyébnek, mint a visszaesés állapotának, melybe az emberi nem közös családjából kivált részek a külső körülmények által elő­előidézett feledés által jutottak. Az ős hazából kivándorolva nem találták meg a szükséges érceket, melyeken a fém-nyerés tudo­mányát gyakorolhatták volna; igy aztán két-három nemzedék ele­gendő volt a kohászat elfelejtetésére, és kénytelenek voltak oly esz­közöket használni, minők megszerzése módjukban állott. Es annál­inkább állíthatjuk ezt, mert az ily visszaesésnek számos példája áll előttünk. ily visszaesést látunk a Lorenzo indiánoknál, kik a Mairo folyamnál a perui And esek keleti lejtőjén laknak alig 8—10 órá­nyira a Pozuzo folyamnál fekvő német koloniától. E vadak civili­zált indiánok utódai, kik a perui általános indián lázadás alatt 1742-ben menekültek a Mairo ős erdeibe. Őseik kultúráját, elfeled­ték. mezítelenül járnak s kényszerülve voltak eszközeiket kő és csontból készíteni, mivel nem volt alkalmuk vas eszközöket sze­rezni. s erdőt mégis kell irtaniok, hogy szűk földmivelésüket űz­hessék.') Ilyenek tovább a polynézek, a maláj fajta egy ágazata, mely Kr. e. csak néhány századdal vált el tőle, s igy az érc fel­dolgozásában jártasnak kellett lennie. Azonban a csöndes óceán szi­getei, melyeket először népesítettek be, nem szolgáltattak érceket, s igy a féni-ötvészet titka néhány nemzedék után feledésbe menvén fa és kő levének ismét az egyetlen anyag fegyverek és eszközök számára. !) Hogy a harmadik világrészbe, Afrikába is eltekintsünk, itt a kanári szigeteken lakó guanchok szolgáltatják a visszaesés pél­dáját. Ezek Berthollet, Glas és más elismert tekintélyek által nyel­') Scliütz. Das exacte Wisseu der Naturt'orscher. 1878 178. 1. \) (,>uatrt;fages. Les I'olyuéziens Paris. 1866, idézve Huramelauernél 52 1.

Next

/
Thumbnails
Contents