Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1879

23 gibb térti ár rétegekben is többszörösen ember koponyákat, kő és bronz eszközöket fedeztek fel. Ezen állítás, a mennyiben legrégibb tertiárt, emberkoponyát, s bronz eszközt emlit, téves; mert az összes ős embertani leletek közt csak néhány van, melyekről az mondatik, miszerint bizonyos kőeszközök, miocán s pliocán, vagy legalább miocán s pliocánnak tartott rétegekben találtattak. E leleteknek mily értékük van, tűnjék ki az alább következőkből. Az 1867-ki párisi embertani congressuson Bourgeois abbé számos, emberi kéz által készült kova eszközt mutatott be, melyeket niiocani rétegekben, a beauce-i mészkőben talált a miocannek egyik emlőse, az orrszarvúval rokon acerotherinin csontjai mellett. 1872 a brüsszeli régészeti congressus a leleteket megvizsgálta, s a tudósok közül Steenstrup, Virchow, Frass, Desor, Neiry kijelentették, miszerint a kovatárgyak nem emberi kéz művei; s pedig mint Chabas megjegyzi azért, mert ez eszközöket egyátalán semmire sem lehetett volna használni.') Es a stokholmi congressusról. melyen e tárgy ismét szóba került jelenti Fraas

1): „a stokholmi congressus 1873-ban a tertiar embert, miután a brüsszeli congressuson 1875-ben, részint mint koraszülött, részint mint korcsszülött napvilágot látott, ismét eltemette." S Hébert a párisi geologiai szak tanára kijelenté : „Oly leletek, minő Bourgeois abbé-éi, a tudományt hitelvesztetté tehetik."

3) Mortillet a miocani halitherium bordáin. Delaunay abbé ugyanez állatnak combcsontjain, mély vágásokat észlelt, melyeket kés vagy fürész által lehetne előidézni. Erre nézve megjegyzi Vogt Károly: „ugy látszik Francziaországban divattá válik, hogy a harmadkori ember nyomait akarják felfedezni."

4) Delfortrie az emiitett vágásokat különös tanulmány tárgyává tette, és bebizonyult, hogy azok egy ugyanott a miocánban előforduló ragadozó hal. a sargus serretus fog-nyomai.

5) A párisi régészeti congressuson 1867-ben egy emberi vázról történt jelentés, mely felső Olaszországban Savona mellett a Colle del Venton találtatott az alsó pliocánben. „Csak az kár. mondja Quenstedt idézett helyen, hogy .quelques naturalistes' még mindig ') Chabas. Études sur l'antiquité. 563. 1. ') Das exacte Wissen der Naturforscher. Schütz. Mainz. 1878, 176 1. 5) Hummelauer. Stimmen a. M. L., 1878, 485 1. ') Quenstedt. Klar und Wahr. Tübingen. 1872, 166. 1. s) Hummelauer i, h. 487. — Pozzi la terre et le recit bibi Paris. 1874, 231 1.