Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1879

A cölöpópületek. 1853—54 rendkívül száraz telén a zürichi s egyátalán a svájci tavak vizszine rendkívül alacsonyra szállott, Meilennél a zürichi tó mellett, a szárazzá vált tó meder egy részét talajnyerés végett a tó felől töltéssel elrekesztették. Az igy nyert föld homokos rétegében Keller számos bevert cölöpöt lelt, melyek közt jól megőrzött organikus anyagok, az emberi működésnek számos hulladéka s egy ember-koponyának részei feküdtek. Ezen a tó fenéken levő cultur-réteg, s a fenékben függélyesen álló cölöpök sajátságos elhelyezése által meg volt adva a teljes érvényű bizonyíték, miszerint a régi helvéták e helyen ütötték fel tavi lakásaikat. A cölöpök átlag 12 c. m. vastagok, 2—3 m. hosszúak voltak, és egymástól 40 centim, távolban a parttal párhuzamos sorokban vonultak. A cölöpök vége vagy égetés, vagy durva kő-szekercék által volt hegyesitve. E kő-szekercék megtaláltattak, s velük igen számos nyíl s dárdahegy, kés, fürész gránitból, disznó és szarvascsontok s végre igen sok durva cserépdarab. E szerencsés fölfedezés kutatást indított meg minden irányban. A cölöpépitményi láz, mondja Lindenschmit, a hajlammal leginkább bíró antiquárok környezetén messze tűi, sőt egész a burokratia köreibe elhatott; s cölöpépitmények felfedezése mint az ország hirnevébe vágó ügy, hivatalból ajáltatott és parancsoltatott.') A kutatás valóban bámulatos eredményre vezetett. Mert nemcsak Svajcnak összes tavain, hanem Ausztria, Bajor- Olaszországban s mondhatni egész Európa tavain is találtak ily épületeket. ') ScLütz. Exacte "Wissen. 180. 1.