Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1879

E tavilakások kiterjedése gyakran igen tekintélyes. Wangennél a cölöpök szániát 40,000, Robenhausennál 100,000-re teszik. A morge.-_-i taviállomás kiterjedése a genfi tavon 180,000 • láb; a ehabrey-ié a neufchateli tavon 160,000 • 1. a hauterive-ié ugyanott 120,000 • 1., ugyanekkora a pfeffikoni tavon levő állomás. Mivel a kő és csont eszközökön kivül igen számos bronz és vastárgyak is találtattak, itt is alkalmazni akarták a kő-bronz-vaskor felosztást éí* azonnal igen pontos kor-meghatározásokat is számitottak ki. A cölöpépületekből mondja Le Hon számos kő és bronz okmány került napfényre, Helvetia tavainak fenekén való 4,000 évi eltemettetés után. S igy a századok mélysége, mely a pharaók, Théba s Ninivén túl nyúlik, nem remélt világossággal tárult föl vidékeinken.') Troyon a chambloni tavilakásokat 3300, Gilliéron a bieli és neufchateli tó közt fekvőket 6750 évre, Morlot azon épületekei, melyekben csak kő és csont eszközök találtatnak 10—13,000 évre becsüli.

2) Ezen kor-jelzésekre vonatkozólag az augsburgi „Allgemeine Zeilung" egyik cikkében olvassuk : Ferdinánd Keller, a legalaposabb kutató e téren, sohasem kisérlé meg, a kor becslését számokban megállapítani, épen mivel ehhez mostanig minden tudományos támpont hiányzik. Ép ez okból sem a szellemdús Desor, sem az éleselméjü pétervári akadémikus Bár, ki a legkiterjedtebb tanulmányokat tevé az emberiség őskora felett Európában, sem Lyell, sem a dán régészek bármelyike, nem merészelt bármikor számot mondani az évszázadok vagy ezredek mennyisége fölött.

3) Troyon, Morlot és Gilliéron számításáról Vogt kijelenti, hogy az nem tudományos.'') Es Virchow 1875-ben a német anthropologok gyűlésén panaszkodott Münchenben: „mily hátrányt okoztak a cölöpépilmények. azon vélelmet keltvén, hogy mindennek a mi cölöpépitmény, legalább is 4,000 évesnek kell lenni Kr. e. Hogy mai napság is van számos nép, mely cölöpépitményeken él, hogy Európának sok helye még történeti időben, néhány vend városunk egész a 11 s 12-ik századig cölöpépitmény volt, ezt figyelmen kivül hagyják."

5) Hogy a cölöpépületek valósággal belenyúlanak a történeti ') Le Hon. L'homme fossile. 183. 1. '-') Giittler. Naturforschung und Bibel 304. 1. 3) Augs. Alig Zeitung 1864 december 30 id. Schütz által 181. 1. *) Archív für Anthrop. I. 14. I. Schütz. 181.1.