Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1879

54 ez Neu-Seelandban. Roppant sebességgel terjednek el az angol fünémüek s elnyomják a szigetek régibb növényvilágát

1). Azt hisszük, hogy az idézett példák elegendő súlylyal bírnak arra, hogy a háromszoros tenyészet korát tetemesen rövidebbre szállítsuk le. Még kevésbé szolgálhat időmérőül a turfa évi képződése; mert a tőzeg-moha ^növése teljesen a klimatikus viszonyoktól, nedves időjárástól függ. De különben is a turfa gyors növésének oly kitűnő példái állnak előttünk, hogy ezekkel szemben a fönebbi időbecslések értéktelenné válnak. Flensburgnál 10—11 lábnyi mélyen a hírfában római paizsokat találtak. A tőzeglápban Gröningennél üordiánus császár egy érmére 30 láb mélységben akadtak. Leónhard és Quenstedt szerint keleti Frieslandban a 6 láb mélyen kivágott turfa-árkok 30 év alatt betelnek

2). Irlandban a turfa 10 év alatt rendesen 3—4 meter vastagságra nő, s az igy betöltött árkokban a turfaásást minden 10 évben újra kezdik. Franciaországban azt tapasztalták, hogy a Seugne partjain (Charente-Inferieure) 1'tíO m. mély ós 2-50 m. széles lecsapoló árkok husz évi időközben turfával egészen megtelnek

3). Ezek után az igazsághoz legközelebb állónak tartjuk Steenstrup véleményét, ki a dán konyha-hulladékok korát az erdei flóra háromszoros megváltozása dacára is 4,000 évre teszi

4). ') Zittel. Aus dei- Urzeit. München. 1871. 590. 1 s) Güttier. i. h. 292 1. ') Reclus. A Föld. 448. 1. *) Ziitel. Aus der Urzeit 531. 1.