Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1879

48 egy lábnyi stalagmit alatt 36 durva tűzkő eszkőz feküdt. A Provence-ban levő mentone-i barlangnak breeeiájában kilenc meternél nagyobb mélységben medve és hiéna fogak s emberi kezek által feldolgozott tűzkövek találtattak. A Kent barlangnak csaknem méter vastagságú stalagmitje alatt roppant mennyiségű tűzkő eszköz találtatott. ') Az ily leletek melyek kétségkívül meglepők, mintegy szükségképen azon kérdésre kényszerítenek, vájjon ama halandók kiknek nyomai ily helyeken rejtőznek, mikor éltek. Annyi bizonyos, hogy azon föld és kő-rétegek képződése előtt. Vivian a kenti barlang stalagmitjét vévén számításba, az alatta rejlő emberi eszközök korát 260,000 évre teszi, s e nézetét osztják Le Hon, és Dupont.

l) Ezzel szemben kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy sem a mély fekvés, sem a breccia, sem a stalagmit nem lehet a régiségnek bizonyító eszköze. Az omladék halmazódás, s az iszaplerakódás melyek együttesen a mély fekvést eszközlik tisztán a légköri tényezők eredményei ; s egy igen nedves esztendő több rombolást ós változást idézhet elő a barlangban omladék-haluiozás és iszap-behordás által, mint rendes körülmények közt száz. „Minden kísérletnek mondja Dawkins, a történetelőtti események absolut idejét meghatározni, szükségkép sikertelennek kell lennie, mivel azon valószínűtlen föltevésen alapszik, hogy a természeterők egyenletesen működtek, s hogy eredményeik eszerint természetes időmértékül szolgálhatnak".

3) Azért hangsúlyozza Quenstedt is, „hogy időtartam és közetvastagság igen bizonytalan viszonyban állanak."

4) Wood egy ephezusi templomnak romjait, óriás szobor-műveket hat méter mélységből ásott ki; a városból a templomba vezető ut négy méter mélyen feküdt

5). Dr. Schliemann Trójában eszközölt ásatásairól megjegyzi a „Les Mondes" : Trója városa történeti; ki hitte volna tehát, hogy husz egész harminc méter vastagságú réteg tömeg alá temetve fogjuk találni.

6) Még kevésbé szolgálhat időmértékül az ásványos vizek lerakódása, vagy csepegőkő réteg. Hogy az ásványos vizek lerakódása ') Dawkius i. h. 255, 258, 277, 297. а) Le Hon. L'homme fossil 1878. Paris. 29. 1. 3) Dawkins 103 1. 0 Quenstedt. Klar und Walir. 5) Chalias. Études sur l'antiq. hist. 558 1. б) Les Mondes 1873. okt. 4. idézve Bosizio által.