Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1879

49 gyakran mily gyors, például szolgálhatnak a karlsbadi források, melyek a beléjük vetett tárgyakat rövid idő alatt mész-zsugorékkal vonják be. A Rivoli és San-Filippo melletti források Róma szomszédságában husz év alatt egy kis tavat kilenc meter vastag travertin (mész-tuff) réteggel töltöttek be ; ennek szomszédságában száz meternél vastagabb ilyen kőzetet látni. A Hammam-Meszkhutin források Algirben Oonstantine tartományban 95 foku vize . . . gyakran kényszerül magának uj kijárást keresni, annyira elhatalmaskodtak a fokonkint kivetett travertin rétegek. A források patakjának medrében a lerakott travertin falak egyike 1500 meter hosszú, 20 m. magas, 10—15 m. széles

1) A stalagmit képződését illetőleg tekintélyesebb tudósra Dawkinsnél nem hivatkozhatunk. Ő pontos mérést eszközölt a yorkshire-i barlang Jockey-Capnak nevezett nagy stalagmitján. „Körülete úgymond 1839-ben 118 hüvelyket tett, 1845-ben 120 hüvelyket, s 1873-ban 128 hüvelyk erősnek találtam. Az évi növekedés e szerint 1845-től 1873-ig 0-2941 hüvelyk, és 1839-től 1845-ig 0-2857. Azonban azt tapasztaltam, hogy legészrevehetőbben magasságra növekedett. 1845-ben csúcsa a tetőtől 95.25 hüvelykre volt, 1873-ban csak 87 hüvelykre; e szerint az évi növekvés nem kevesebb mint 0.2946 hüvelyket tenne ... Ha a Jockey-Cap a mostani gyorsasággal növekedett volna, nem lehetne idősebb 100 évnél; s ha ezt vesszük fel növekedési mértékül általában, akkor a barlang összes stalagmitját és stalaktitját

2) nem lehet tovább visszavinni III. Edvárd idejénél." (1327—1377.) „A gyors lerakódás ezen példájából kiviláglik, hogy egy stalagmitréteg értéke az alatta fekvő tárgyak korának meghatároz zására aránylag csekély .... Évi 6 millimeter növekedési gyorsasággal ezer év alatt 6 meter stalagmit képződhetik

3)." Ep igy nyilatkozik Scliaaffhausen: „Nem lehet elhallgatni, hogy bizonyos leletek, vagy az élőkor valamely része idejének néhány nevezetes tudós által megkisérlett becslése tudományos alappal épen nem bir. Biztos chronometer az idő mérésére, még egyátalán hiányzik. . ... Ki meri biztossággal állítani, hogy a barlangi medve csonf') Reclus. A Föld. Budapest. 1879. I. k. 249 1. ') Stalagmit a barlang fenekét elborító, vagy onnan oszlopként felemelkedő csepegőlíő; stalaktit ellenben a barlang boltozatáról csüng lefelé. 3) Dawkins. i. h. 30—31 1. 4