Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1879

45 igen hűvös volt, inig ugyanazon időben a marnmuth az alsó síkságokon legelt, s az erdők a barlangi ragadozók orditásától viszhangzottak . . . S mig már a phöniciai gyarmatok virágzottak, a Pireneusok fönsikjain az utolsó iram vadász élhetett, s mig az első phöniciai hajók a nyugati tenger partjairól a borostyánkövet hozák, a benlakók kő- és csontszerszáinu vadak lehettek." Európa ős lakóinak fönnebb emiitett rajzairól Schaatfhausen azt véli. miszerint „az alakok tökéletes terinészethűsóge, a választott állások kelleme . , . azon föltevésre kényszerítenek, hogy nem támadtak valamely kulturnép befolyása nélkül. „S az Archív fiir Anthropologie IV, 114, olvassuk, miszerint: „azon oly nagy természethűséggel s közben műizléssel eszközölt jelenitések, melyeket Franciaországban találtak, talán nem támadtak a középtenger partján a phöniciai vagy görög koloniák befolyása nélkül '). Az előadottakból következik: 1) barlangi medve, iram, mammuth s egyéb korfelosztások a tényekkel ellenkeznek, tehát meg nem engedhetők; 2) az állatok kiholtsága régiségüket nem bizonyítja; 8) a mammuthnak több kortársa még Közép-Európának történeti idejében is élt Közép-Európában; 4) az ember elől éjszakra visszavonult mammuth maradványai saját fiatalságuk mellett tanúskodnak; 5) ha ezekhez hozzávetjük azon tudósok véleményét, kik szerint Nyugat-Európa ős lakói valamely kultur nép, a phöniciai vagy görög befolyása alatt állottak, teljesen megbizonyosodunk annak igazságáról, hogy az ember, mammuth, s iram korát Nyugat-Európában alig lehet Egyiptom s Assyria virágzási korán túl helyezni. ') Schutz Das exacte Wisseu der Naturforscher. 17-t. 1.