Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1879

fi. §. Az emberrel együtt élő ös állatok. Kurópa ős lakóinak környezetében élő állatvilágra vetünk tekintetet. azt tapasztaljuk, Iiogy ez a maitól sokban különböző, és részben már kiveszett fauna volt. Barlangi medve, barlangi oroszlán, hiéna, jávor és óriás szarvas, iram. bizon, orrszarvú és mammuth képezték az emberrel együttélő lakóit Nyugat-Európának. Schmerling

1) a lüttielii tudós számos előtte meg nem vizsgált barlangot kutatván át, embercsontokat és kő s csontból készült eszközöket talált együtt barlangi oroszlány, barlangi medve, barlangi hiéna, maminutli, orrszarvú, s a most is élő állatok közül, vadmacska, hód, vaddisznó, őz, sündisznó s néhány rágó csontjaival. A lelet feltűnést keltett, de sokan bizalmatlanul •fogadták, mert valósággal az együttfekvés még nem döntő bizonyítéka, az ember s ama kiholt állatok együttléte/Z-sének. Azonban ujabb fölfödözések minden kételyt eloszlattak. Az űs lakók ugyanis azon állatokkal való együttélésüknek elvitázhatlan bizonyítékait hagyták reánk azon rajzolatokban és vázlatokban, melyeket hol kövön, hol csonton az immár kiholt állatokról készítettek. A Lartet és Christy 2) által 1864/74 átvizsgált périgord-i barlangokban kőkések. árak, lándzsahegyek, kalapácsok, fűrészek, tűzkő vagy szarukőből, tarka vegyületben feküdtek együtt iram, bizon, ló. kőszálikecske, saiga-antilope, moschusökör, barlangi medve, oroszlán s vagy öt mammuth csontjaival, s ezekkel, a faragványok kai ellátott iramszarvak, pala és elefántcsontra karczolt alakok. Egy iramszarv darabra rá van vésve egy térdelő ') Recherches sur les ossements fossiles ete. 1833. •) Dawkins. Die Höhlen und Ureiuwoliner Europas. 1876. 268 s köy. 11.