Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1879

40 iram magasra emelt fővel, ugy hogy a szarvak a vállakra feküsznek. Egy másik darabon lófő látható, mellette ember s egy angolna alakit hal, a másik oldalon két bizonfő oly világos rajzban, hogy mindenki felismeri, ki valaha bizont látott. Egy harmadik darabon kitűnő lórajzok vannak. Van karcolat óriás szarvas, gímszarvas s valószínűleg orrszarvúról is: azonban ezen alakok kemény palán készülvén, gyengén s nem biztosan vannak rajzolva. A legcsodálatraméltóbb azonban egy mammuthnak saját agyarán készült rajza. Agyarainak sajátságos görbülése, a hosszú sörény, mely jellegek egy élő elefántnál sem fordulnak elő. bizonyítja, hogy a művész rajzát az eredeti után készítette. Eleinte ez állatnak természet után való vázolását épen a hosszú sörény miatt vonták kétségbe, azonban Éjszak-Szibériának jegébe belefagyott s igy az elpusztulástól megőrzött példányok bizonyítják, miszerint a rajz természetim, miként erről tanúskodik az Irkutskban soká élt Jareszlaw érsek, ki bizonyítja, hogy a mammuth sörénye valóban térdig ért.') Egy második mammuth-rajzot is találtak iramszarvból készült tőr-nyélen a Bruniquel barlangban ; itt a mammuth négy lábát s orrmányát összeteszi

2). Az előbbi helyen némi embercsont töredékek is voltak. Tehát kétségbevonhatlan az embernek azon hatalmas, de részben már kiholt állatokkal való együttélése. Es ezen leletek alapján a a tudósok az emberre vonatkozólag különféle korokat vettek fel, a szerint amint az vagy emez állatokkal élt együtt. Dupont és Broca mammuth s iramkort különböztetnek meg; ép igy Müller, ki az ember korát 50,000, az irainkort 10,000 évre teszi

3); Lartet s más francia tudósok elkülönített barlangi medve, mammuth s orrszarvú, iram és bölény korszakokat különböztetnek meg, mintha mint Vogt mondja, az utolsó barlangi medve halála napján az első mammuth született volna

4). Hamy és Lnbbock a barlangi medve s mammuth idejét együttesnek veszik. Mind ezen felosztásokra az e téren kitűnő tekintélynek örvendő Dawktfts megjegyzi: „kényelmes dolog, valamely barlangot az iram vagy mammuth idejébe helyezni, mivel ez állatok marad') Quenstedt. Iviar und Wahr. 158. 1. Quenstedt. 177. 1 3) Alb. Müller. Die altesten Spuren der Men-chen in Európa. Basel. 1871, 33 1. ') Arcliiv für Antiirop. I, 18. 1.