Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1879

30 A feliratokból ugyan is kiviláglik, hogy ezen kőbányák időszámításunk előtt körülbelül 3000 évvel kezdettek meg, és a 12-dik dynastia idejében III. Ámenem ha alatt legnagyobb virágzásukban állottak, és Hashepsou királyné alatt 1700 évvel Kr. e,. sőt III. Ramzes alatt 12 századdal Kr. e. igen erősen miveltettek, s pedig mindig csak kőeszközökkel, mint ezt a legifjabb kőakna bizonyítja. Tehát teljes biztossággal következtethetjük, hogy vannak helyek, melyek ámbár bírják mindazon ismerveket, melyeket a történetelőtti kőkornak tulajdonítanak, mégis oly népnek időszakába esnek, mely már 3000 évvel előbb ismerte a fém használatát, s azt mindenféle egyéb szükségletekre s kényelemre fordította. Közli továbbá Chabas') Passalacqua leletét egy thébai sírban. A sírbolt legitjabb részében egy múmiává vált festő mellett festéktáblája feküdt, egy írnok mellett iró-eszköze, mérnök mellett mérnök-zsinórja, egy felvigyázó mellett a kulcs, halász mellett a háló, földmives mellett a borona, egy vadász mellett az íj fából tizenkét nyílvesszővel, melyeknek nyele nádból, hegye kőből volt. Tehát föl egész a legkésőbb korig megmaradt a nagy miveltségü Egyiptomban a kőeszközök s fegyverek használata. Herodot is

5) tanúskodik arról hogy Egyiptomban a fémeszközök mellett a köböl valók is használatban maradtak, s pedig a balzsamozásra szánt holttestek felboncolásánál. Ezt megerősíti Mariette tapasztalata, ki a múmiákon kicsipkézett vágásokat észlelt, melyek nem fém, hanem csak kő-eszközök által származhattak. S ez így volt azon Egyiptomban, mely soha sem volt fémeszközök nélkül. A pirámisok idejéből a mészárosok késköszörülője a kép-írásokban kék színű, mely elvitázhatlanul a kék színű acélra vall, melyet épen kék szín miatt az égboltról neveztek el, baa=acél és égbolt. Az egyiptomi rituálé 64-ik fejezete a 4-ik dynastia alatt vas lemezre íratott, a mi a vasnak nemcsak ismeretét hanem mindennemű használatát feltételezi. Ha a piramisokra gondolunk, ha megfontoljuk hogy ez óriás emlékek leginkább az első dynastiák idejében emeltettek, ha megfontoljuk hogy bazalt, szienit, gránit s egyéb kemény kövek lettek e célra megmunkálva és simítva, ha megfontoljuk, hogy bronz-eszközök ily kemény közeteknél használhat') Chabas, 389. 5) Nadaillac. L'ancienneté de l'homme. 9 1.