Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1879

SÍ lanok, ha figyelembe vesszük, hogy az ezen emlékeken vágott képírások s egyéb szobrászati jelenetek oly mélyek, hogv az alakok oldalait is meglehetett vésni és festeni: kénytelenek vagyunk elismerni, hogy Egyiptom a legősibb időktől kezdve ismerte a vas és acél használatát, mert lehetetlen bármely más eszközzel ily óriás műveket létesíteni'). És ha a mai Egyiptomot tekintjük, mig Kairóban európai műveltséggel találkozunk, délen a határszéleken a kondorhaju niggereket s gallákat találjuk kő-késsel, nyíllal s ívvel.

2) Egyiptomhoz hasonló képet nyújtanak keletnek egyébb hatalmas birodalmai is. Assyria már III. Thotmes pharaó idejében vagy 17. századdal Kr. e. nagy és hatalmas volt; mégis ezer évvel később emlékeiben kő-eszközöket lelünk. A khorszabadi assyr palota bejáratát őrző két hatalmas bika alatt nagy mennyiségű apró tárgy volt összehalmozva ; leggondosabban metszett phönieiai feliratú drága kövek mellett, két kő-kés is feküdt valamint számos átlyuggatott kagyló és kövecske, melyek arra voltak szánva, hogy zsinegen nyakékül füzessenek egybe. Ezen tárgyak az úgynevezett kő-kor valamely leihelyének válnának becsületére, s itt mégis oly helyen rejtőztek melynek egyes épület-köveire Assyria fénykorába eső Szárgon király (722—705 Kr. e.) neve volt rábélyegezve.

3) Más részről azonban bizonyos, hogy Ninive romjai nagy mértékben kifejlődött vasiparnak nyomait rejtik. Layard Ninive romjai alatt, a városnak Kr. e. 700 évvel elpusztított részében vastárgyakat és vas-tömböket lelt. Oppert szerint Assyriában a vas használata megelőzte a bronz használatát.

4) Még odább keletre a chinaiak ősi birodalma is ismerte mindenkor a vasat. A delejtűt, mely a vasnak ismeretét föltételezi Humboldt szerint több mint 1000 évvel használták Kr. e. a menynyei birodalomban ; vas-nyilhegyek használata Chevreul szerint náluk 1100-ig nyúlik Kr. e. ; Markham említ egy vas pagodát mely Kr. e. 2079-ben állitatott föl.

5) Az indek legrégibb könyve a Rig-Veda, mely a szanszkrit ') Chabas. 49, 55, 3251. 2) Fraas, Vor der Süudfluth 473. 1. 3) Chabas. 129. 1. ') Ratzel Die Vorgesehichte des europ. Meuschen 1874. 24 1. 5) Fischer. Die Urgeschichte des Menschen. 1878. Würzburg. 70 1.