Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1879

14 hanem gyakran együttesen uralkodtak; s így Manethonak 5366 éve Menestől Nektánebusig rövidebbre vonar.dó össze. Ezen 5366 év vagy onnan származott, hogy Manetho az ős okmányokon teljesen eligazodni nem birván, a különben történeti valósággal biró de együttesen uralkodó clynastiákat egymásután következőknek vette ; vagy a mi valószínűbb, a későbbi leirók Manethot félreértvén a 30 dynastiát egymásután következőnek tartották. Mivel tehát Diodorus szerint, mint fönsbb kimutattuk, Menes uralkodásának kezdete Kr. e. 3489-re, Herodot szerint 3400-ra, Sincellus szerint 2888-ra, Eratostenes szerint 2900-ra') esnék, Manethonak 5366 éve Menestől Nektánebusig megrövidítendő : azt hiszszük az igazsághoz legközelebb áll azok véleménye, kik Menes uralkodásának kezdetét Kr. e. 3000 egész 4000 évre teszik. Ezzel tehát meg volna jelölve az egyiptomi monarchia, de korántsem Egyiptom régisége, s annál kevésbé az emberi nemnek a vízözön után való kora. Mert a monarchikus kormányformát miként másutt ugy Egyiptomban is a patriarchális rendszer, a törzsfőnökök uralma előzte meg. Ezek alatt vándorolt be a nép, ezek alatt szaporodott és fejlődött; mig végre ezek egyike gazdagság és fegyver által túlhatalomra vergődvén az összes népet egy kormánypálca alatt egyesité. Es hogy ezen a monarchiát megelőző időt nem lehet igen rövidre szabni, több okból következik. Egyiptomnak két legnagyobb gúlája a Cheops és Ohefren a 4-dik dynastia idejében épült; a dahschuri már a 3-dik alatt; s a szakkarah-i piramis Mariette szerint az 1-ső dynastia alatt. S ezen emlékművek tervezete és kivitele igen hosszú és nagy gyakorlottságot tételez fel az anyag kezelése és készitése módjában ; szerkezetök nagysága és szilárdsága a kőépitésben való hosszú tapasztalatra, az alak meghatározott volta pedig az építészet alaptörvényeinek ismeretére mutat, melyek mind csak évszázadok alatt szoktak megszerezhetők lenni.*) Es miként Chabas mondja, a piramisokról látható, hogy itt a civilisátio és művészet korántsem éli gyermekségét ; hanem előrehaladott kultura, bevégzett politikai s \ állási szervezetről a művészet komoly es hatalmas nyilvánulásáról tannskodnak.

3) :) Venturoli i. k. 27. 1. 2) Duncker i. h. 31—32. 3) Chabas. Études prékistoriqu«s. 327.