Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1879

15 És ezen már talán századokra terjedő művelődést feltételező emlékek föliratain másokról történik einlités mint olyanokról a melyek az őshajdannak maradványai. Ilyen a Sphynx lábainál Mariette a kairói múzeum igazgatója által a homokból kiásott nagy templom, roppant gránit kövekből s keleti fehér márványból épitve. Erről a 4-dik dynastiának uralkodója Cheops egy a kairói muzeumban őrzött föliraton ugy szól. mint olyan építményről, mely az idők homályában vész el. Alig lesz sokkal ifjabb a nagy Sphynx, melyre nézve a föntebbi fölirat tanúskodik, hogy a gúláknál több száz évvel idősebb. Sőt e Sphynx Oheops király korában már rom­lásnak indult, s ő szükségesnek tartotta kijavítatni.') Ha tehát ezen a kairói Oheops táblán ősrégieknek jelzett emlékek az első vagy második dynastia alatt készültek is, Egyiptomnak már eleve huza­mos művelődésen kellett áthaladnia, hogy mindjárt a monarchicus államszervezet kezdetén ily technikai képzettséget feltételező műve­ket hozhasson létre. S az emberi nemnek a vizözön után való korára vonat­kozólag nem lehet figyelmen kivül hagyni, hogy már a legrégibb emlékek az emberfajták elkülönültségéről s kiképzettségéről tanús­kodnak. Az első dynastiák emlékei a legteljesebb négerphvsiogno­miákat mutatják. , J) Már Blumenbach az ősemlékeken három különböző ember­typust fedezett fel, a négert, egy másodikat, melyet indnek nevez, s az egyiptomit. 3) S ámbátor jól tudjuk, hogy a fajtaképződés helyi, éghajlati, táplálkozási s egyéb viszonyoktól függvén, ezrekre menő éveket nem kivan, mert szemünk láttára képződik az amerikai yankee-typus 4) s változik át a négerphysiognomiája 5); a fönemli­tett tény mégis azt mutatja, hogy Egyiptom mint monarchia, az' emberfajtákat már elkülönülve találta; s igy a fajták képződésének szükségkép az egyiptomi egyeduralom előtt kellett megtörténnie. Ezt továbbá megelőzte az emberi nemnek a vizözön után való elszaporodása, s ez okból bekövetkezett elterjedése. Miként viszonyulnak már most ez eredményekhez a szent irás különböző szövegeinek adatai ? A vizözöntől Ábrahámig vagy ') Ribáry i. h. 80. 1. J) Knabecbauer i. h. 172. 3) Waitz. Antbropologie d. Naturvölker. Graz 1877. I, 250 1. ') Waitz b. 57-60. 6) Raueb. Eiubeit deg MeusclieDgeshlechtes. Augsburg. 1873. 208. s köv. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents