Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1879

13 s a királyok itt is Manetho sorrendjében következnek.') Lepsius egyiptomi utazásában az ötödik, hetedik és nyolcadik dynastiába tartozó királyok neveit fedezte fel az emlékeken.

2) A thébai teinplomirnoknak feljegyzései tehát hitelreméltók ; a harminc dynastia nem költött; most már csak az a kérdés, vájjon a dynastiák együttesen, vagy egymásután uralkodtak-e ? A tudós Marsham szerint az első dynastiák a 12-ig oldalágnak volnának.

3) S nem is valószínű, hogy oly régi korban, az emberi társadalom fejlődésének kezdetén oly hatalmas birodalom kormányozható volt volna egyetlen uralkodó által. A történelem állandó példája mutatja, hogy mindig apró államok előzték meg a nagy birodalmakat. Elegendő felemlíteni, Olasz-, Görög-, Németország és Syria régi történelmét. Egyiptomról Herodot és Diodorus bizonyítják, hogy az áthiopok (idegenek, valószínűleg arabok) betörésekor, legalább is három király volt. S Eratostenes szintén biztosit bennünket, hogy a memphisi monarchia megalapítása után még mindig uralkodtak királyok Felső-Egyiptomban. Azután Eusebius mondja, hogy általános hagyomány, miszerint a taniszi, memphisi, szaiszi és áthiopiai királyok együttesen uralkodtak ; és Josephus Flavius állítja, hogy a hykszoszok, a pásztor királyok együtt uralkodtak Egyiptomban egy idegen dynastiával. Bunsen kitörli a 2-dik, 5-dik, 9-dik s 10-dik dynastiát az egyenes következés lajstromából. mint a melyek törvénytelen helyet foglalnak el.

4) Le Hon szerint a 15-ik s 16-ik dynastiák egykorúak

5); a karnaki emléken I. Meneptah II. Ramzes fia a lybiaiak, etruskok, Szardínia, Szicília, Lycia s Achaja lakói ellen nyert győzelmi tudósításában oly időkről emlékezik, midőn felső s alsó Egyiptom külön uralkodók alatt állt.

6) S igy a:;on dynastiákból, melyek határozottan memfis- vagy thében-belieknek mondatnak, már olyan sort lehetett összeállítani, mely Manetho számítását legalább is 1000 évyel rövidíti meg.

7) A mily bizonyos tehát Manetho hitelreméltósága, ép oly bizonyosnak látszik, hogy a dynastiák nem mindig egymásután, ') Knabenbauer i. h. 172. 1. ') Lepsius, Briefe aua Aegypten. Berlin. 1852, 35 1. ') Gainet. Ilistoire de l'ancien et du nouvean Testament. Paris. 18GC. I. k. 58. 1. ') Meignau. Le monde et l'hommej primitív. 1869, 331. 1. s) Le Hon, L'homme fossil. Paris. 1878, 2(37. 1. ") Chalias, Études préhistoriques. Paris. 1878. 218. 1. 7) Duncker, i. h. 25. 1.