Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1879

5 hemben," holott a hivatalos Vulgata szerint ez időre 4200 év esik. Az egyház ezen cselekvési módjából az következik, hogy a chronologia terén sem egyik, sem másik adathoz nem ragaszkodik; egyiknek sem nyújt előnyt és igy tekintélyt a másik felett, hahem tisztelettel fogadván az ősidők hagyományát, azt gondosan megőrzi. De továbbá az is következik, hogy egyik számadatot sem tekintvén végérvényünek, teljes szabadságot enged a kutatásnak s a vélemény nyilvánitásnak. Ezt bizonyítja az is, hogy a szentíráson alapuló chronologiai rendszerek száma legalább is százötven, melyek ámbár igen nevezetesen térnek el egymástól, az egyház még sem tartá szükségesnek a vélemény nyilvánitásnak bárminemű határt szabni, így Tournemine Ádám és Krisztus között 4891, Eusebius caesariensis s Beda 5199, az alexandriai egyház 5504, alexandriai Kelemen 5604, Lactantius 5800. Pezron 5972, szent Cyprian 6000, töledói szent Julián 6011, Onuphrius Panvinius 6311 évet számlál.

1) Tehát mind az egyháznak magatartása, mind ez igen eltérő chronologiai eredmények feljogosítanak bennünket azon nézet nyilvánítására, hogy a szentírási adatok mai alakjukban időszámításnak alapjául nem szolgálhatnak, s pedig annál kevésbé, mivel tekintettel arra, miszerint a három főszöveg, a zsidó, görög és szamaritán szöveg adatai igen sokféle módon mondanak egymásnak ellent, lehetséges, sőt valószínű, hogy az eredeti számadatok helyett mindenütt a leirók. vagy fordítók által okozott rontásokat találjuk. ') De föltéve, hogy valamelyik szöveg az eredeti, a szent iró által leirt, kétségtelenül biztos számokat nyújtja, vájjon ez esetben a szent iratok nyomán meglehetne-e határozni az emberi nem korát ? Annyi bizonyok, hogy a szentírás az évek számlálását az első ember, Ádámnak éveivel, tehát nem a világ teremtésével kezdi ; és ha az ősatyák nemzetségi tábláin s az ó szövetség könyveiben egyebütt jelzett adatokat összegezzük, mindenesetre az évek igen tekintélyes menynyiségét nyerjük: azonban ez eredményt legkevésbé lehet azon összegnek tekinteni, mely az emberi nem igazi korát megjelölje. Mert ha a nemzetség táblákat megvizsgáljuk, csakhamar azt tapasztaljuk, hogy hézagosak, csonkítottak, közben-közben a nemzetségek egész sorozata hiányzik, dédapák és ükunokák atya és íiu ') Perrone. Prael. theol. Paris. 1867. I. 693. ') Naturforscliun? und Bibel. Giittler. 1877. Fréiburg. 314 1. - Bibel u. Cbronologic. Stinim. a. M. Lach. Knabenbauer. 1874. YI. 360. 1,