Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1879
4 Htjuk, nemcsak hogy egyöntetűséget nem tapasztalunk, hanem ellenkezőleg azt, hogy minden szövegnek meg vannak saját számai, melyek a többiekkel épen nem vágnak össze, és gyakran igen nevezetes különbözetet okoznak. így az ember teremtésétől a vizözönig a zsidó szöveg 1656 évet. a Septuaginta görög szövege 2242 évet, a szamaritán szöveg 1307 évet számlál. A vizözöntől Ábrahámig a zsidó szöveg szerint 367, a Septuaginta szerint 1143, a szamaritán szöveg szerint 1017 év telt el.') A zsidó és latin szöveg szerint a zsidók Egyiptomban 430 évig, a Septuaginta szerint 215 évig tartózkodtak ; az Egyiptomból való kivándorlástól a templom építéséig a zsidó szöveg szerint 480, a Septuaginta szerint 440 év folyt le; a vizözöntől Krisztusig a Septuaginta szerint 2957, a latin Yulgata szerint 2500 év telt el. E különbözetek szemléletén önkénytelenül az a kérdés merül fel, mely számadatokat kell helyeseknek, az igazsággal megegyezőknek, tehát eredetieknek tekintenünk. Mert az nyilvánvaló, hogy mindnyájan az igazságnak meg nem felelhetnek, hanem legalább is kettő rontást szenvedett. I)e azt eldönteni, vájjon a zsidó, Septuaginta vagy szamaritán őrizte-e meg az eredeti, a szent író által jelzett számadatokat, eldönteni teljesen lehetetlen. Egyáltalán nem áll rendelkezésünkre e tekintetben semminemű segédeszköz, még a katholikus anyaszentegyház tekintélye sem, mely e kérdés felett nemcsak hogy nem nyilatkozott, sőt ellenkezőleg örökös cselekvési módja által a különböző szövegeken alapuló időszámításokat helyben hagyni, s helyeseknek és szabadoknak nyilvánítani látszik. így ámbátor a Septuaginta s a zsidó, szöveg adatai közt oly jelentékeny különbségek vannak, a Septuaginta s a belőle származott latin fordítás az egyházban egészen a hatodik századig általánosan elismert hiteles fordítás volt, s a görög egyházban manap is tekintélylyel bír. T) Sőt mint Meignan mondja: a 17-ik századig a Septuaginta számításának adtak előnyt; a 17-től a 19-ik századig rendesen a Vulgata számítását fogadták el 3); s ennek dacára a római martyrologium a világ teremtésétől Jézus. Krisztusig nem a hivatalos egyházi forditás a Yulgata szerint számit, hanem a Septuaginta szerint. „A világ teremtése után 5199 évben .... született Jézus Krisztus Betle') Perrone Praelectiones Theol. I. G89. 1. Migne. Paris. 1867. Szent jrás és természet. Reuscli. Ford. a pesti növendékpapság. 1870, 395. 1. ') Le monde et 1'hcmme primitií selon la bible. Meignan. Paris 18(19. 1CÍ4 1.
