Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)

1927-12-07 / 339. szám

2. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ ___________________1927. december 7 Fajvédők és szocialisták közős támadása a magyar kormány ellen A baloldali ellenzék állandó helyeslése közben támadta Gombos Gyula a magyar parlament keddi ülésén a kormányt a nápgyülések be'iltása miatt — Friedrich István kijelentette, hogy az utódállamokban nagyobb az egyéni szabadság, mi at Magyarországon Budapestről jelentik: A magyar poli­tikának nagy meglepetése a képviselő­ház keddi ülésének lefolyása, amelynek során ' \ Gömbös Gyula, a fajvédők vezére a baloldali ellenzék állandó helyes­lése mellett támadta a kormányt. Érre a támadásra az adott okot, hogy a fajvédők által az elmúlt vasárnapra Miskolcra összehívott ülést a rendőr­ség feloszlatta és nem engedte meg, hogy Eckhardt Tibor a napirenden sze­replő »A békerevizió és a magyar tár­sadalom« cimü előadását megtartsa. Gömbös Gyula perhorreszkálva a rendőri hatóságnak ezt az eljárását, amely szerinte rendszeres, a baloldali ellenzék állandó helyeslése közben rá­mutatott arra, hogy az országban mindinkább az a tendencia érvényesül, hogy ne lehessen egyéni vélemény. mok egyikébe sem teheti be a lábát, a kisantant javára beszélne, de emlékezteti a képviselöházat arra, hogy Csehszlová­kiában magyar képviselők beszélhetnek Trianonról, mig Magyarországon nem lehet erről felszólalni. — Itt is lehet! — kiáltották a kormány­pártról. — Ha megengedi a rendőrfogalmazó! — replikáztak a szociáldemokraták. Friedrich azzal folytatta beszédét, hogy amíg ez a rendszer tart, addig nem lesz nyugalom. Követelte a kormánytól azt a jogot, hogy népgyüléseken a törvény keretei közt a képviselők úgy beszélhessenek, amint azt jónak látják. Wolff Károly, a kormánytámogató ke­resztény gazdasági párt vezére szólalt ezután és felvetette a kérdést, hogy le­­het-p Magyarországon népgyüléseken Trianonnal foglalkozni, mert — mondot­ta — nem tud elképzelni olyan rendelke­zést, amely a képviselőház tagjainak ezt megtiltaná. A kormány részéről egyedül jelenle­vő Pesthy Pál igazságügyminiszter szó­lalt fel ezután, aki a kérdés érdemi ré­szét megkerülve kijelentette, hogy meg­ért minden törekvést, melynek célja a társadalom egységes felfogásának lét­rehozása, de nem érti meg azt a módot, ahogy ezt az ellenzéki képviselők meg akarják valósítani. Lehetséges — mond­ta — hogy a kormány politikája egye­sek vagy egyes rétegek felfogásának nem felel meg, de hogy a magyarság zömének helyeslésével találkozik, azt állíthatja. Pcyer Károly: Titkos választójogot, akkor lehet majd erről beszélni. Pesthy Pál igazságügyminiszter vé­gül kijelentette, hogy aki az egységes nemzeti érzést akarja ápolni, azt a tör­vényes keretek közt megteheti. A képviselőház többsége ezután Göm­bös Gyula indítványát elvetette s igy a kérdés nem fog a szerdai ülés napi­rendjén szerepelni. * A társadalmat arra szoktatni — mondotta Gömbös — hogy ne le­gyen véleménye és egy embertől tegye függővé jövője alakulását, olyan politika, amely egy uj 1918- hoz vezet. A nemzeti társadalomnak teljes deka­denciáját látja és szerinte a magyar nemzet olyan letargiában él, hogy fel kell vetnie azt a kérdést, vájjon érde­­mes-e ennek a parlamentnek együtt maradni, hiszen ez a parlament ártal­matlan eszköze a kormánynak. Sokkal becsületesebbnek tartaná, ha a parlament feloszlana és a kor­mány egyedül vállalná a felelőssé­get. Ä magyar nemzetnek az volt a sóvár­gása évszázadokért keresztül — mou dotta — hogy végre függetlenül élhes­sen és sajnos azt kell mondania, hogy volt idő az osztrák-magyar monar­chia idején, amikor Magyarország függetlenebb volt, mint ma. Kijelentette ezután Gömbös, ha őt vala­hol beszédének elmondásában megaka­dályoznák, akkor ezzel szembe fog helyezkedni, bármilyen forradalminak is fogják minősíteni magatartását. Vé­gül indítványozta, hogy a szerdai ülés napirendjére vétessék fel a kormány­intézkedések kritikája. Foyer Károly szociáldemokrata kép­viselő felszólalásában hozzájárult Gömbös indítványához és kijelen­tette, hogy mindenben azonosítja magát Göfnbös kijelentéseivel. Tarthatatlan helyzet az — mondotta — amit a kormány a gyülekezési jog és a szólásszabadság tekintetében megho­nosított. Friedrich István emelkedett eztán szó­lásra és hangsúlyozta, a ma uralkodó rendszer nem lesz soká fenntartható. Olyan képviselő, ki nem kormánypárti, ma nem tud működni Magyarországon. Fáj nekem ez az állapot — mondotta — mert a szomszéd országok és Magyar­­ország közt az egyéni jog és egyé­ni szabadság tekintetében differen­ciák vannak. A kormánypártban hatalmas felzúdu­lás támadt Friedrichnek erre a kijelen­tésére. Az egységespárti képviselők a padokat csapkodva kiáltották Friedrich felé: — Hogy lehet ilyet mondani?! Micso­da beszéd ez!? Hogy lehet azt monda­ni, hogy a kisantantnál nagyobb sza­badság vqn?! — Igaz! Igaza van Friedrichnek — kiáltották kórusban a szociáldemokra­ták. Percekig tartott, amíg az elnök helyre tudta állítani a rendet és Friedrich foly­tathatta beszédét. Tiltakozott az ellen a feltevés ellen, mintha ő, aki az utódálla­Csehszlovákiában elfogtak egy megszökött becskereki sikkasztói Umsztban letartóztatták Ivanica Nikolát, aki milliós csalásokat követett el Becskerekről jelentik: Annakidején a Bácsmegyei Napló megírta, hogy Iva­nica Nikola volt becskereki kereskedő ellen a becskereki törvényszék köröző­levelet bocsátott ki, mert többrendbeli nagyarányú csalás és sikkasztás elkö­vetése után megszökött Becskerekről. A múlt hónapban Ivanica becskereki hozzátartozói magánértesitést kaptak Prágából, hogy Ivanica Nikolát az ot­tani rendőrség letartóztatta. Most a becskereki törvényszék is kapott hiva­talos értesítést Umszt csehszlovákiai városból, hogy ott a rendőrség Ivanica Nikolát elfogta. Az umszti rendőrség ugyanis szintén megkapta az arcképpel ellátott köröző levelet és miután Iva­­nicának eléggé karakterisztikus arcvo­násait könnyen föl lehet ismerni, a rend­őrök egv ottani szállodában elfogták és a rendőrségre szállították. Ivanica Nikola ellen három ügyben folyik a vizsgálat. Ivanica részese volt a múlt évben nagy feltűnést keltett ok­­mánybélyeghamisitási afférnek. Annak­idején vasutas álruhában Szmederevó­­ban járt egy nagy esernyővel, de gya­nút keltett, mire letartóztatták és az ernyője nyelébe rejtve százezer- dinár értékű hamis okmánybélyeget találtak. Ivanicát (később szabadlábrahelyezték és akkor Becskerekre jött, ahol »Jugo­­kommerv« néven ügynökségi irodát nyitott. Egyszer aztán kiderült, hogy mivel foglalkozik a valóságban ez az ügynökségi irqda. Molnár Mihály nevű társa vállalta a Brestovác—Omolica— pancsevói épülő vasútvonal kőszállitá­­sát, mihez az államtól bérbevett félmil­lió dinár értékű vasutanyagot, amelyek után két éven át nem fizették meg a bért, végül pedig Molnár és Ivanica ra­vasz furfanggal az egész vasúti anya­got eladták a zagrebi Obvensteni és Koppel-cégnek, ami által az államnak az elmaradt bérösszeg és az eladott anyag cimén közel másfélmillió dinár kárt okoztak. Mikor ez a nagyarányú csalás kipat­tant, úgy Molnár, mint Ivanica meg­szöktek Becskerekről. Csak az ő szö­késük után érkezett be £z államügyész­séghez a harmadik nagyarányú sik­kasztásra vonatkozó feljelentés. Reitter Johann nürnbergi játékárugyáros adta be a feljelentést, amelyben előadta, hogy Ivanica Nikola, mint a cég bizományosa, mintegy háromszázezer dinár értékű árut. kapott bizományi eladásra és Iva­nica az árut el is adta, de az egész ösz­­szeget magának tartotta meg. Most végre Ivanica a csehszlovák rendőrség kezére került. A becskereki törvényszék, amint Ivanica letartóztatá­sáról értesült, azonnal megindította dip­lomáciai utón a kiadatási elbírást. Iva­­nicát tehát rövid időn belül Becskerekre szállítják. Meggyilko'iákegy szuboíicii nrilányt és ártatlanul kivégeztek egy földbirtokost a budapesti lapok r Fantasztikus meze Tomka Eva haláláról, ártat’anul elitéit édesapja •/elakasztó sir ól és egy álliiö agos perújításról A budapesti Magyarország és en­nek nyomán több magyarországi vi­déki lap is érdekes szuboticai vonat­kozású szenzációt röpített világgá. A Kúria — írja a Magyarország — 1913-ban gyilkosság cimén kötél általi halálra ítélte Tomka István szuboticai földbirtokost. Szubotica város társadalmának tekin­télyes tagja volt Tomka István. Nagyobb birtoka volt, amelynek jövedelméből csa­ládjával, feleségével és lányával együtt szépen megélt. 1912 novemberében Tom­ka István felesége meghalt és a földbir­tokos tizennyolc éves Éva nevű lányával maradt. A földbirtokosról mindenki tud­ta, hogy rendkívül szigorú apa, aki kü­lönös gonddal nevelte gyermekét s min­den lépését ellenőrizte._A lánynak. egy . városi segédjegyző udvarolt, azonban az apa nem látta jó szemmel a fiatalok bon­takozó szerelmét és megakadályozta, hogy találkozhassanak. A szép Tomka Éva valósággal buskomor lett. Apa és lánya között gyakori nézeteltérések tá­madtak. A szomszédok gyakran hallot­ták a veszekedés zaját és később már az sem volt titok a szomszédok előtt, hogy az apa meg is verte a leányát. A kislány valóban panaszkodott barátnőinek, hogy nem birja elviselni apja brutalitásig menő szigorúságát és kősziviiségét. 1912 Szilveszterére Tomka István na­gyobb társaságot hivott össze. A vendé­gek éjfélig tartózkodtak Tomka házában, majd nagyrészük eltávozott. Az ottma­radt vendégek tovább mulatoztak. Egv óra lehetett, amikor az egyik szobából borzalmas sikoly hallatszott s utána a Üres ládák különböző méretben' állandóan kaphatók Konrath D. D. Sirbotiea Pešlćera ul. 1. Telefon 6—23 12 TO ____________ következő szavakat lehetett hallani: — Te öltél meg, apám! A vendégek izgatottan berohantak a' szobába, ahonnan a kiáltozás zaja hal­latszott és borzadva látták, hogy _ az ágyon kibontott hajial fekszik a 18 éves Tomka Éva s melléből egy kés pengéje áll ki. Azonnal orvost hivtak, de a gyors segítség sem használt, mert Tcmka Éva meghalt. Nyilvánvalónak látszott, hogy az egyébként is érzékeny leány öngyil­kos lett. A vendégek ezután az apát ke­resték, az azonban nyomtalanul eltűnt. Másnap ugyan már előkerült, tudomásul vette, hogy a leánya meghalt s minden nyilvánosságtól elzárkózva, magányosan élt a házban. A városban suttogni kezdtek arról, hogy a leány nem lett öngyilkos, hanem az apja ölte meg s a vendégek meg a cselédség közül többen emlékeztek arra, hogy a szobából a leány ezt kiabálta: — Te öltél meg. apám! A gyanú, a suttogás egyre erősebb lett,1 úgy hogy a rendőrség is nyomozást in­dított az ügyben és a felmerült súlyos terhelő körülmények alapján Tomka Ist­vánt letartóztatták. A törvényszéki tárgyaláson kihallgat-* ták a ház vendégeit és személyzetét s mind eskü alatt vallották, hogy a leány sikoltoít s apját nevezte meg gyilkosá­nak. Az apa ártatlanságát hangoztatta, de a törvényszék Tomkát kötél általi ha­lálra ítélte, amit a tábla és a Kúria is megerősitett és 1913 március 21-én Tom­ka Istvánt kivégezték. Azóta teljesen feledésbe ment az ügy s talán soha többet nem került volna fel­színre, ha Tomka István házát, amely már többször cserélt gazdát, legújabb tu­lajdonosa nem renováltatja. Renoválás közben a munkások a kandalló^ mellett, egészen a kandalló és a fal közé szorul­va, egy elsárgult levelet találtak. A levelet Tomka Éva irta, amelyben elpanaszolja, hogy apja szigorúsága miatt nem birja elviselni az életet, ezért öngyilkos lesz. A levél 1912 Szilveszter napjáról van datálva. Szuboticán, ahol még emlékeznek erre a nagyszabású bűnügyre, óriási feltűnést keltett a most előkerült levél, amelyből kiderült, hogy Tcmka Istvánt ártatlanul vádolták leánva meggyilkolásával, ártat­lanul végezték ki. mert Tomka Éva ön­gyilkos lett. A családtagok most elhatározták, hogy beadvánnyal fordulnak a Kúriához, amelyben Tomka István perének ujra­­felvételét kérik, mert Tomka Éva búcsú­ié ve’e perdöntő bizonyíték apja ártatlan­ságáról. Tomka István életét már nem adhatják vissza, de legalább erkö'csi elégtételt szolgáltatnak emlékének. Eddig szól a Magyarország érde­kes cikke, amelyből azonban egy szó sem igaz. A Bácsmegyei Napló mun­katársa utána járt, de sem a törvény­­széki irodában, sem az ügyészségen nincs nyoma Tomka István kivégzé­sének. Az kétségtelen, hogy 1913 március 21-ikén semmiféle Tomkát nem végeztek ki Szuboticán és a Magyarország cikke nem egyéb egy elkésett nyári kacsánál. A Spárta eldöntetlenül végzett a Beo­grad! SK-val. Beogradból jelentik: A Sparta kedden mérkőzött a BSK-val nagy közönség előtt. A világhírű közép­európai kupagyőztes csapat nem tudta megadásra kényszeríteni a BSK-t és a mérkőzés 0:0 arányban eldöntetlenül végződött. Dr. Frie Jrich-Iíle j„PNEUMOEO JL«f i biztos eredménnyel alkalmtzha’ó a lége ő hu-.- 1 rutos megbetege dóséinál, megfázásnál, ma^aés köhögésnél, szam^rktta?g<í£nA?f snanyolrátliá­­nil Ć3 ennek ves:éiyos kö^tktizményeinél, de ú I főleg taberi.uloti: uo.foIyam&iGkuá:. A készít- !! mény nagyot kellemes izü, fokozza az étvfi- i g var, erősiti a testet és annak r^gí erpjét vissza- 1 ad^a. A «Faenmokol^-t a 'legkiválóbb és legje­lesebb orvosok is melegen ajánlják. KaakáVj , i m adaa ?T7’77izcrtárban, l Cve ; ára 31*53 dia. ahol nem le.rns kapható, fojnlo)jón közvetlent. B.’. .Fíiídrich Pneusioitol-^borajoriainé&ú | Postai szállitáenál' ' legalább 3 "füve-g c! ; ! 12*50 din. utánvéttel.' 11316 jjj

Next

/
Thumbnails
Contents