Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)
1927-12-31 / 360. szám
6 oldal «ÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927 december 3f kérdezte, hogy líőí az uram. de Sff Kőm is láttam azóta, hogy eltűnt, én nem ölettem meg. Napokkal később eg.v ismefősötíi jött el és tóikor benyitott, azt hittem, hagy az ttram, örömömben elájultam ... Mindig liazavártarh és cSak akkor láttam meg és tudtam meg. mi történt vele, mikor a csendőrök kiásták. Á cséüdőrségéri azért tettem vallomást, mert vertek. Á csendőrök beverték a fejem- a testem céttpa vér volt. A viz$:.;áiöblrónál azért vallottam be a felbujtási, fiiért. üil mondtat, Hogy ezzel könnyűek á helyzetemen.,.. Ai elnök: Mikor .volt Böfcsők Mihály legutoljára tógánál? A vádlóit (hosszas gondolkozás után. alig hallható hangon):, Már nem emlékezem rá. (Szabó Márton erre csodáikéivá i1s$ztcsaplci kezét.) Nem tudom mikor volt. Az dóök ezután (elfüggeszti a tárgyalást és folytatását szombat délelőttre tűzi ki. „A kisebbségeknek meg kell adni azt a jogot, hogy szabadon fejleszthessék kultúrájukat“ Pfibicsevies Szvfetozár hagy beszéde a pénzügyi bizottságban a kisebbségi iskolapolitikáról és a román-jugoszláv ískólakonveneiőrói Btogradból jelentik; A pénzügyi -bizottság pénteki ülésén Obratlovlié Drágulta vallásügyi miniszter vákíszoit a csütörtöki ütésen elhangzóit kifogásokra. A miniszter kijelehtőtte, hogy a pravoszláv egyháztörvényt, amelyet az arherejszki szabor terjesztett. be, ö nan íogaáta él, a rrruzttlrnán egyháztörvény viszont már {ebesen készén vári. A konkordátumot illetőleg a kormány arra törekszik, hogy azt minél előbb tető alá •.hozza és až interkortcésszioná-Ms törvény ■ kldoígozásárá Is kinevezték a öidttM•got. Beszéde végén Dlrradóvics Kifogá"sóítá, hogy Dríjövics Özék'fila gúnyos hangon beszélt a háborúban hozóit áh dózatokról és visSzaütasítótta az ellenzék egyéb kifejezéséit. Pribicsevics Szvcíözár felszólalásában követelte, hogy a pravoszláv egyházban a népnek is adjanak befolyást és támad. ta a kormányt sicperáflsztlRüs törekvés sej miatt. Djrtíeyics Szektán személyes kérdésben szólalt föl és viá$zautas!tc#ttsf á vallásügyi mitriszter kl'elentíSét fis rámutatott árrá, fipgy az ő családja iá hagy áldozatokat hőzött a fiábdrti alatt.Raíücs Pavlé és Lazíts Voja bészédé után a bizotság a vallásügyi tárca költségvetését elfogadta azokkal a módosi fisokkal, amelyekét a többség takarékossági Sálból beiéríésztétt. A bizottság ezután fáiért a kö*öktáfásügyi tárca költségvetésére. Kttmanhdi Koszt» közoktatásügyi miniszter rövid expozéjában rámutatott arra, hogy á köliségvSféá fÖváDbi redukálása néni volt tehetséges. PilíncSeyits Szvéíózdf nagy beszédbéli támadta a kormány iskolapolitikáját.- Kitért a jugoszláv-rómári iskolakonvencióra és ezzel kapcsolátban nyilaikon zott a kisebbségi iskolapolitikáról. A jiigtiszláv-román iskólakottvcncíó szerinte lehetetlen, mert az ország iskolai törvényfiozdsának szúverémtását korlátozza. A köuvénfcíó szerint a bánáti román iskolák fölött öt tagú bizottság ált, fiifeiyet áz á román közgyűlés választ; melyben bent vannak az összes román papok és tanítók. — Rz abszurdum — mondottá Pribicsevics — és erről á kofivénéiófól mondotta Marinkovlcš; hogy a demokrácia büszkesége. Az a Szerencsé, hogy á konvenció á parlaMcnt été kém!, mely remélhetőleg el iogjú nzi vetni. Néni jelent Semmi külpolitikai veszedelmet, Ha a parlament külföldi konvenciókat elvét. A jugoszláviai szlovákok, akik együtt küzdöttek a Szerbekkel; nem fognak olyan jogokat kapni, ínint a románok, akik prlvéíégizáit helyzetben lesznek. Azt hiszem nincs senki köziünk, akik tagadnák a kisebbségeknek ati a jogát, hdgy szabadon fejleszthessék kultúrájukat és az felleli sem lehet Senkinek kifogásai íiogjr az elemi oktatás anyányelviikőn történjék. Magyarországon annak időién ezért a jogért küzdöttek a szerbek és ezt a jogot ínóSt a kisebbségeknek is meg keil adni. De akármilyen jogól adunk is a kisebbségeknek, azt saját akaratunkból, sZuverénitásunk fenntartása mellett kell megadnurík. Csehszlovákiát kivéve Sehol sincs annyi joguk a kisebbségeknek, mint nátiihk Jugoszláviában. Pribicevics Szvéiozár után ĆšdjkoVač Szteván dr. Radics-párti mondott beszédet Lukics Piedras főispá: Az indítványozónak nincs igaza; A választási szabályrendelet megállapítja. hogyan kel' az esetleges hibákat korrigálni. Mú ezt bem lehet itt tárgyalni.. Mattes JVUlivoj đissžidehs radikális polemizál PopoVicS Dákávai, kijelenti, hogy a bíróság nem minden választó Vdgárnál nézhette irteg a formaságé Íj*:: files IridilvánHt iiéfrizhti szempontból élioindandóituk tártja, hielt a Mhitíik nagyrésze elmagyarosoclott és most a' magyarokkal púktól. Wild és Achs szintén ilyen etmagynrosodott németek és nemzett érdek parancsolja, hogy kizárják őket. fíajics Lűka az indítvány mellett, üt. máíiés Milan demókratá az indítvány ellen szólalt fel , A főispán ezután.kijelentette, hogy a bíróság, döntését nincs joga a közgyűlésnek bírált«, javasolta, hogy Illés indítvány át a közgyűlés hi'ásllsá cl cs nyílt szavazási jelűiéit él. Óriási lárma közcWlte a radikális, magyar. zsidó, német és demokrata városatyák. valamint a Umávs tagiai az,. in-' ditvúny étien szavaztak és jg.v a többség iXúlásitóHa a két titágyaftárll kizárását követelő indítványt. . Az éredmétiy kihirdetése uiáti dr. ffadzsi Koszta kifogást emelt átnidíí, hogy a tánécs tagját között Háröiii Városi ügyész szaVüá&tt:, noha csajt egynek van erre iöcá; ßz Is jellemzi — mondotta — hogy milvétt törvényes, Volt . a szavazás-, kiieiti Mißt és dr: Aduifióvícs szintéit szót kérték; de a főispán kije-t léritétíe; hogy á vitát lezártnak tekinti,' otjre Kliciii iiéieléntette. hogy a Szavazást tön éiitté!étinefc tarba és a ftOsgyii- Ifisi határozatot mfegífelebbézi az, iáljamtanácsliúz. Szavait a jobb í§ brtlölSál hévés oSSzfeesaöása kísérte. Az ellenzék futárt megtapsolta Matiés Miiivoi ,fél- SéŐlalását IS: ánifclv szérűit csak á fértdöríőkápít&nypijk lett Volna jógi /szárazni. mert a többi tanácstagok Még néni nyertek megerősítést állásukban. Lukies Pffedíag főispán ezutätt felolvastrt Pobóvics Dóka és társai Indáivá- II vöt. hogy a közgyűlés dr. Borota Brahiszldv polgármestert, választás mellőzésével, további hat évre erősítse meg állásában. ... Dr. Pópovics Jefta (Miletics-pártí radikális) hatalmas zaj és Izgalom közepette élcsüangu beszédben támadta dr. Borotát. tiltakozott az ellen, hogy dr.\ Borota legyén a polgármester, mert kérdéses, hogy jugoszláv állampolgár-e, rnirtthögv rövid idővel ezelőtt még a magyar hadseregben százados-hadbíróként, szolgált és igy magyar állampolgárnak kfellett lennie. Popmis Dáka; Szégyen ilyet mondani. (Nagy lárma.) , Szavköv Lázár felszólalása után ar- Vclicskovics-Szvihjarev nagy beszédben' fejtegette; hőgv a közgyűlésnek produktiv munkát kell végeznie, nem Pfedig szé-j fiiéivi csetepatékkal tölteti! idejét. A fö-; ispéri ékkor szavazásra bocsájtotta Popovics Dáka és társai indítványát* áiné-1 lyet o közgyűlés hatvanhal stavazáíiul harminc ellenében elfogadóit S etiel tlr. fíórotá Brahiszm polgármestert megerösiietlé állásában. A közgyűlés ekkor áttért áz indenínitás tárgyalására- Az ülés az esti örákbait még tart és szonibáton délelőtt IS folytatódik. Noviszad viharos közgyűlésén az ellenzék kizárási indítványt tett két magyarpárti ellen A többség elvétette äz Indítványt — Izgalmas Vita Volt a polgármssíerkérdesben Dr. Borota Broniszáv polgármestert a közgyűlés megerősítette állásában Noviszadról jelentik: Pénteken dél_ ben öSszéült Novlsíad város, üjötman ‘ megválasztott képviselőtestülete. A közgyűlést Lukics Predrag bácskai tartományi főispán, péntek déli tizenkét órára hívta össze. A megyáasztetf nyolcvan bizottsági tag közűi hetyenbatan. vettek részt aá ÜléSéh és a. fan ács tagjai teljes számban; mifid a iniszohnégy megjelent; A hivatalos radikálispárt megtartotta eddigi elhelyezkfedeséf a jobbszélsö padsorban. , A . jöbbközéfi padsorban a hivatalos radlkáiis pánttal együtt haladó magyar párt fogla't i elyet szátnszerint tizenltáían. A magyarok mögött a heinfet. párt képviselői tóé Jalták helyet és ezek fnögött a.noígsr* , pár.t, a. balközepén pedig a zsidó paff Tizenkét óra tizenöt perckor vóriuit bvárosi tanács Lukics Predrag bácskai főispánnal cs Borótá Bráhiszláv dr polgármesterrel az élén. Az ülést dr. Boróía Brániszláv po'gárjnésjer uvitótja meg és üdvözölte a főispánt. Lakle; 1 JdV'äfi főjegyzői belyfeftes Pelgáfiriés.tef íejdlvasta a , megválásztcitt képviselők névsorát és felkérte DifetZgeil Gábor rrtágyarpárti képviselő, — köfeinököt liógy foglalja el az elnöki széket. A kpreK nők rövid beszédben üdvözöLe a főispánt és a képviselfiíesiütót fágjáif, majd a képviselők lefeffék ái esküi Az etSó iélSzóld.ó Illés Ráduskó dr disszidens: radikális volt. aki bevés hangú beszédben íáinádtá a .bélüSytníihsz; : fért, mert rende’efeí adott ki, ameiv sitifinf a képviselóválaszfásök éíieh beadott panaszok esetén fiem kelt be'vánii a harmadfokú döntést, bohém á főispán jóváhagyása után mei ltíliét aíákifaiíí d községtanáesokat. Szerinte az a rendé, let törvénytelen. A megválasztod képviselők RÖátti Sióknak nifiésen illetősége NóviSZadoh. Königstetet dr.: Kik azok? Illés dr.: Ačhs Izof: Talibs Paine diSskideíis szóeiálfsfá basóriló sžellembeii bírálta a rendetefet. Rlicih Mitá sáinféfi élés Haíigöii Szójuk iei ä réndelét ellen, amelyet törvény íelénnek itiiflöslfeti Beogfádbnh Kürriahuai KósZfa béográdi polgármester mindaddig nem foglalhatta el állását, amis: á közigazgatási birósúg nefii hožta tíieg a döntését. Ami Szerbiára kötelező, az a Vajdaságra is érvéűvéS. Kdein Mitá végül kljeléntette. liogv az felelős, aki az ülést összehívta. Délután négv órakor kezdődött az újabb közgyűlés, amelynek napirendién tróbe'-. kőit a p dgármesterválasztáS szer, Jóval az ülés előtt nagy élénkség volt észlelhető; az ellenzék névszefinti szavazást kérő iveket Íratott alá. Előrelátható volt. hogy a közgyűlés itagj-Ort viharos, lesz. Lak es Predrág fokom vezetéséről félötkor Vonult be a városi tanács. A főispán megiiri ó beszédében üdvödö’ié a közgyűlést és vú|->.szolt néhány kérdésre, atnelyfek a delelte ti ülésért ti -eHll ek fűi. Arm a kérdésre, jogos vo’t.e a belfigvrti'ft'?- tér réndő'e'e: hogy a (örv’nvliatóságl l 'rottság alrdi^lrt) meg á kfiziguž"atási tö rőság dftaiésc előtt. Rüden‘ette. liogv a bciü-rvminlszíRfl a vároS érüekéi vezették, amikor aát aha fa,- liogv a törvényhatóság rriilőbh megkezdhesse működését. A beliit’.vm'n'szter iofrpshit a saját szabT'-rendelóíét-interpretálni és csak köstö e te! tarfoinílk namiért megröviditátte a féíebbezéséfe ItoSszadálmas ulfáí; fér, Hies Pados1'/, diserjifehs fadikál’s szólalt fel ekkor. El' ■-••-téri a főispán jógi íeikésziibségét, de ebben-a kérdésben — trjondofta — a főispánnak nincs igafeá. Ha másért nem. már csak Őzért s míg kellett volna várni a közifeszsatáái bíróság döntését, mert itt cgv olyan eset is fennáll., hogv a maavcr párt két .tagló, Will _ Vilrnós és Aclis Izor benn ülnek a törvényhatósági bizottságban, részt akarnák yi’hnj annak működésében, noha nem is jugoszláv áilemnoigároh. Mind a ketten 19ÍÓ Után jöttek eme. a területre és igv nem is óotálhattak. Indítványozta, hogy a közgyűlés titkos szavazással döntsön, részt Vehet-e a két man var párti képviselő u közgyűlés tova’bj munkájában. kákics Jovan főjgéyzöi helyettes polgármcsler kijelentette, hogy Wild és Achs mar 19!Ó előtt n mái fagészldviá területén voltak. LätlndVics Jpváií dr,. .fiígget’én demokrata: Azt be is keli i-iznnyiiáni, Popóvícs Dáka: Ilidé: ihdiiránya feleslfeges, inert az a k.'t név benne voll a vá'ászói névjegyzék,l-en. áméivét a birőság minden formalitás megfekintési utiln liágyott jóvá. Az imjihány csak Szabotázst akar előidézni. A román diákság győzött a Bratian u-kormány fölött Bukarestből jelentik: Román jMitikai körökben Óriási fejiíiiicsl kéltett Mahtu Gyulának a Petit Párisimben ínf&je’ént nyilátkoiátá — aiiielyct már ismertettünk — és általános a vélemény; hogy a paraszlpárt vezérének a nyllatkózatá téliesen tiéfe áhitótta a helyzetet és . súlyos köveikezmériyéltre vezethet. A kormány hivatalos iapjá, a Vitóhil élés' kommentárt íüz Mahiu nyilatkozatához és ázzál fejezi be cikkét, hogy mielőtt a kormáiiy bármely retorzióra szánná el inasát, be kell várni Maniu cáfolatát, inert hem lehet elhinni, hogy á parasztpárt vfe'zéfé esákügyáh mondotta yotná ä Szájába adott kijelentéseket« amelyekét a láp forradalminak nevez. Nagy feltűnést kelt román politikai körökben a za többszöri üzenetváltás is, ámfeiy á hadbíróság marasztaló ítéletének kihirdetésé (itáli folyt lé a kormány és a központi diákszövetség között. Az első tiltakozó emlékiratban a diákszövetség Tatarésca belügyi államtitkár előtt k'jeiertette, begy a hadbíróság biifibrkofect ítélt el, ami azért fájdalmas és meaaláző. mert a kilenc diák elniarasztalása az egész román diákság elítélését jelenti. Tatáréscii válaszában kijelentette, hogy a Hadbíróság iíélötöíl nemi Változtathat, a diákság pedig a jövőben vigyázzon a rendre, nlfeft ái üjabb zavargásokat fegyveresen fogják megbüntetni. A diákok újabb üzenete már ultimátumszerűén a letartóztatott negyven diák s/.abadobocsátását követelte. Tatarescu kitérő választ adott, azé,tit án másnap az Összes letartóztatott diákokat szabadlábra helyezték, A Dimineatá szerint, már csak az a három riák vau letartóztatásban, akik Bukarestben két olasi állampolgárt inzultáltak. Még Velsžlovics és Keilen kapitány támadóit is zabadlábra helyezték, azzal az indokolással, hogy item merült fel ellenük bizonyítók. Ezekért a szabadlábra helyezésekért a nemzeti parásitpárt ellen újabb roham fog megindulni. A diákság azonban ezzel a gyflzéiétH- ffifct séin érte be. Pénteken reggél nemzetísziriü keretes plakátok jeléhték rüég Bukarest uccáin. amelyeke»