Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)

1927-12-31 / 360. szám

6 oldal «ÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927 december 3f kérdezte, hogy líőí az uram. de Sff Kőm is láttam azóta, hogy eltűnt, én nem ölettem meg. Napokkal később eg.v is­­mefősötíi jött el és tóikor benyitott, azt hittem, hagy az ttram, örömömben elájultam ... Mindig liazavártarh és cSak akkor láttam meg és tudtam meg. mi történt vele, mikor a csendőrök kiás­ták. Á cséüdőrségéri azért tettem vallo­mást, mert vertek. Á csendőrök bever­ték a fejem- a testem céttpa vér volt. A viz$:.;áiöblrónál azért vallottam be a fel­bujtási, fiiért. üil mondtat, Hogy ezzel könnyűek á helyzetemen.,.. Ai elnök: Mikor .volt Böfcsők Mihály legutoljára tógánál? A vádlóit (hosszas gondolkozás után. alig hallható hangon):, Már nem emlék­ezem rá. (Szabó Márton erre csodái­kéivá i1s$ztcsaplci kezét.) Nem tudom mikor volt. Az dóök ezután (elfüggeszti a tárgya­lást és folytatását szombat délelőttre tűzi ki. „A kisebbségeknek meg kell adni azt a jogot, hogy szabadon fejleszthessék kultúrájukat“ Pfibicsevies Szvfetozár hagy beszéde a pénzügyi bizottságban a kisebbségi iskolapolitikáról és a román-jugoszláv ískólakonveneiőrói Btogradból jelentik; A pénzügyi -bizott­ság pénteki ülésén Obratlovlié Drágulta vallásügyi miniszter vákíszoit a csütör­töki ütésen elhangzóit kifogásokra. A miniszter kijelehtőtte, hogy a pra­voszláv egyháztörvényt, amelyet az arherejszki szabor terjesztett. be, ö nan íogaáta él, a rrruzttlrnán egyháztörvény viszont már {ebesen készén vári. A kon­kordátumot illetőleg a kormány arra tö­rekszik, hogy azt minél előbb tető alá •.hozza és až interkortcésszioná-Ms törvény ■ kldoígozásárá Is kinevezték a öidttM­­•got. Beszéde végén Dlrradóvics Kifogá­­"sóítá, hogy Dríjövics Özék'fila gúnyos hangon beszélt a háborúban hozóit áh dózatokról és visSzaütasítótta az ellen­zék egyéb kifejezéséit. Pribicsevics Szvcíözár felszólalásában követelte, hogy a pravoszláv egyházban a népnek is adjanak befolyást és támad­­. ta a kormányt sicperáflsztlRüs törekvés sej miatt. Djrtíeyics Szektán személyes kérdésben szólalt föl és viá$zautas!tc#ttsf á vallásügyi mitriszter kl'elentíSét fis rámutatott árrá, fipgy az ő családja iá hagy áldozatokat hőzött a fiábdrti alatt.­Raíücs Pavlé és Lazíts Voja bészédé után a bizotság a vallásügyi tárca költ­ségvetését elfogadta azokkal a módosi fisokkal, amelyekét a többség takaré­kossági Sálból beiéríésztétt. A bizottság ezután fáiért a kö*öktá­­fásügyi tárca költségvetésére. Kttmanhdi Koszt» közoktatásügyi miniszter rövid expozéjában rámutatott arra, hogy á köliségvSféá fÖváDbi redukálása néni volt tehetséges. PilíncSeyits Szvéíózdf nagy beszéd­­béli támadta a kormány iskolapolitiká­ját.- Kitért a jugoszláv-rómári iskolakon­vencióra és ezzel kapcsolátban nyilaikon zott a kisebbségi iskolapolitikáról. A jii­­gtiszláv-román iskólakottvcncíó szerinte lehetetlen, mert az ország iskolai tör­­vényfiozdsának szúverémtását korlátoz­za. A köuvénfcíó szerint a bánáti román iskolák fölött öt tagú bizottság ált, fiife­­iyet áz á román közgyűlés választ; melyben bent vannak az összes román papok és tanítók. — Rz abszurdum — mondottá Pri­­bicsevics — és erről á kofivénéiófól mondotta Marinkovlcš; hogy a demokrá­cia büszkesége. Az a Szerencsé, hogy á konvenció á parlaMcnt été kém!, mely remélhetőleg el iogjú nzi vetni. Néni je­lent Semmi külpolitikai veszedelmet, Ha a parlament külföldi konvenciókat elvét. A jugoszláviai szlovákok, akik együtt küzdöttek a Szerbekkel; nem fognak olyan jogokat kapni, ínint a románok, akik prlvéíégizáit helyzetben lesznek. Azt hi­szem nincs senki köziünk, akik tagad­nák a kisebbségeknek ati a jogát, hdgy szabadon fejleszthessék kultúrájukat és az felleli sem lehet Senkinek kifogásai íiogjr az elemi oktatás anyányelviikőn történjék. Magyarországon annak idő­ién ezért a jogért küzdöttek a szerbek és ezt a jogot ínóSt a kisebbségeknek is meg keil adni. De akármilyen jogól adunk is a kisebbségeknek, azt saját akaratunkból, sZuverénitásunk fenntartá­sa mellett kell megadnurík. Csehszlová­kiát kivéve Sehol sincs annyi joguk a kisebbségeknek, mint nátiihk Jugoszlá­viában. Pribicevics Szvéiozár után ĆšdjkoVač Szteván dr. Radics-párti mondott be­szédet Lukics Piedras főispá: Az indítvá­nyozónak nincs igaza; A választási sza­bályrendelet megállapítja. hogyan kel' az esetleges hibákat korrigálni. Mú ezt bem lehet itt tárgyalni.. Mattes JVUlivoj đissžidehs radikális po­lemizál PopoVicS Dákávai, kijelenti, hogy a bíróság nem minden választó Vd­­gárnál nézhette irteg a formaságé Íj*:: files IridilvánHt iiéfrizhti szempontból élioindandóituk tártja, hielt a Mhitíik nagyrésze elmagyarosoclott és most a' magyarokkal púktól. Wild és Achs szin­tén ilyen etmagynrosodott németek és nemzett érdek parancsolja, hogy kizár­ják őket. fíajics Lűka az indítvány mel­lett, üt. máíiés Milan demókratá az indítvány ellen szólalt fel , A főispán ezután.kijelentette, hogy a bíróság, döntését nincs joga a közgyű­lésnek bírált«, javasolta, hogy Illés in­dítvány át a közgyűlés hi'ásllsá cl cs nyílt szavazási jelűiéit él. Óriási lárma közcWlte a radikális, ma­gyar. zsidó, német és demokrata város­atyák. valamint a Umávs tagiai az,. in-' ditvúny étien szavaztak és jg.v a többség iXúlásitóHa a két titágyaftárll kizárását követelő indítványt. . Az éredmétiy kihirdetése uiáti dr. ffadzsi Koszta kifogást emelt átnidíí, hogy a tánécs tagját között Háröiii Vá­rosi ügyész szaVüá&tt:, noha csajt egy­nek van erre iöcá; ßz Is jellemzi — mon­dotta — hogy milvétt törvényes, Volt . a szavazás-, kiieiti Mißt és dr: Aduifióvícs szintéit szót kérték; de a főispán kije-t léritétíe; hogy á vitát lezártnak tekinti,' otjre Kliciii iiéieléntette. hogy a Szava­zást tön éiitté!étinefc tarba és a ftOsgyii- Ifisi határozatot mfegífelebbézi az, iáljam­­tanácsliúz. Szavait a jobb í§ brtlölSál hévés oSSzfeesaöása kísérte. Az ellenzék futárt megtapsolta Matiés Miiivoi ,fél- SéŐlalását IS: ánifclv szérűit csak á fértd­­öríőkápít&nypijk lett Volna jógi /száraz­ni. mert a többi tanácstagok Még néni nyertek megerősítést állásukban. Lukies Pffedíag főispán ezutätt felol­­vastrt Pobóvics Dóka és társai Indáivá- II vöt. hogy a közgyűlés dr. Borota Bra­­hiszldv polgármestert, választás mellő­zésével, további hat évre erősítse meg állásában. ... Dr. Pópovics Jefta (Miletics-pártí ra­dikális) hatalmas zaj és Izgalom köze­pette élcsüangu beszédben támadta dr. Borotát. tiltakozott az ellen, hogy dr.\ Borota legyén a polgármester, mert kér­déses, hogy jugoszláv állampolgár-e, rnirtthögv rövid idővel ezelőtt még a ma­gyar hadseregben százados-hadbíróként, szolgált és igy magyar állampolgárnak kfellett lennie. Popmis Dáka; Szégyen ilyet mon­dani. (Nagy lárma.) , Szavköv Lázár felszólalása után ar- Vclicskovics-Szvihjarev nagy beszédben' fejtegette; hőgv a közgyűlésnek produk­tiv munkát kell végeznie, nem Pfedig szé-j fiiéivi csetepatékkal tölteti! idejét. A fö-; ispéri ékkor szavazásra bocsájtotta Po­­povics Dáka és társai indítványát* áiné-1 lyet o közgyűlés hatvanhal stavazáí­­iul harminc ellenében elfogadóit S etiel tlr. fíórotá Brahiszm polgármestert megerösiietlé állásában. A közgyűlés ek­kor áttért áz indenínitás tárgyalására- Az ülés az esti örákbait még tart és szonibáton délelőtt IS folytatódik. Noviszad viharos közgyűlésén az ellenzék kizárási indítványt tett két magyarpárti ellen A többség elvétette äz Indítványt — Izgalmas Vita Volt a polgármssíerkérdesben Dr. Borota Broniszáv polgármestert a közgyűlés meg­erősítette állásában Noviszadról jelentik: Pénteken dél­­_ ben öSszéült Novlsíad város, üjötman ‘ megválasztott képviselőtestülete. A közgyűlést Lukics Predrag bácskai tartományi főispán, péntek déli tizenkét órára hívta össze. A megyáasztetf nyolcvan bizottsági tag közűi hetyenba­­tan. vettek részt aá ÜléSéh és a. fan ács tagjai teljes számban; mifid a iniszoh­­négy megjelent; A hivatalos radikális­párt megtartotta eddigi elhelyezkfedeséf a jobbszélsö padsorban. , A . jöbbközéfi padsorban a hivatalos radlkáiis pánttal együtt haladó magyar párt fogla't i e­­lyet szátnszerint tizenltáían. A magya­rok mögött a heinfet. párt képviselői tóé Jalták helyet és ezek fnögött a.noígsr* , pár.t, a. balközepén pedig a zsidó paff Tizenkét óra tizenöt perckor vóriuit b­­városi tanács Lukics Predrag bácskai főispánnal cs Borótá Bráhiszláv dr polgármesterrel az élén. Az ülést dr. Boróía Brániszláv po'gárjnésjer uvitót­ja meg és üdvözölte a főispánt. Lakle; 1 JdV'äfi főjegyzői belyfeftes Pelgáfiriés.tef íejdlvasta a , megválásztcitt képviselők névsorát és felkérte DifetZgeil Gábor rrtá­­gyarpárti képviselő, — köfeinököt liógy foglalja el az elnöki széket. A kpreK nők rövid beszédben üdvözöLe a főis­pánt és a képviselfiíesiütót fágjáif, majd a képviselők lefeffék ái esküi Az etSó iélSzóld.ó Illés Ráduskó dr disszidens: radikális volt. aki bevés han­gú beszédben íáinádtá a .bélüSytníihsz; : fért, mert rende’efeí adott ki, ameiv siti­­finf a képviselóválaszfásök éíieh be­adott panaszok esetén fiem kelt be'vánii a harmadfokú döntést, bohém á főispán jóváhagyása után mei ltíliét aíákifaiíí d községtanáesokat. Szerinte az a rendé, let törvénytelen. A megválasztod kép­viselők RÖátti Sióknak nifiésen illetősége NóviSZadoh. Königstetet dr.: Kik azok? Illés dr.: Ačhs Izof: Talibs Paine diSskideíis szóeiálfsfá ba­­sóriló sžellembeii bírálta a rendetefet. Rlicih Mitá sáinféfi élés Haíigöii Szójuk iei ä réndelét ellen, amelyet törvény íelénnek itiiflöslfeti Beogfádbnh Kürriahuai KósZfa béográdi polgármester mindaddig nem foglalhatta el állását, amis: á közigazga­tási birósúg nefii hožta tíieg a döntését. Ami Szerbiára kötelező, az a Vajdaságra is érvéűvéS. Kdein Mitá végül kljeléntette. liogv az felelős, aki az ülést összehívta. Délután négv órakor kezdődött az újabb közgyűlés, amelynek napirendién tróbe'-. kőit a p dgármesterválasztáS szer, Jóval az ülés előtt nagy élénk­ség volt észlelhető; az ellenzék névsze­­finti szavazást kérő iveket Íratott alá. Előrelátható volt. hogy a közgyűlés ita­­gj-Ort viharos, lesz. Lak es Predrág fokom vezetéséről fél­­ötkor Vonult be a városi tanács. A főis­pán megiiri ó beszédében üdvödö’ié a közgyűlést és vú|->.szolt néhány kérdésre, atnelyfek a delelte ti ülésért ti -eHll ek fűi. Arm a kérdésre, jogos vo’t.e a belfigv­­rti'ft'?- tér réndő'e'e: hogy a (örv’nvliató­­ságl l 'rottság alrdi^lrt) meg á kfiziguž­­"atási tö rőság dftaiésc előtt. Rüden‘ette. liogv a bciü-rvminlszíRfl a vároS érüekéi vezették, amikor aát aha fa,- liogv a tör­vényhatóság rriilőbh megkezdhesse mű­ködését. A beliit’.vm'n'szter iofrpshit a sa­ját szabT'-rendelóíét-interpretálni és csak köstö e te! tarfoinílk namiért meg­­röviditátte a féíebbezéséfe ItoSszadálmas ulfáí; fér, Hies Pados1'/, diserjifehs fadikál’s szólalt fel ekkor. El' ■-••-téri a főispán jógi íeikésziibségét, de ebben-a kérdésben — trjondofta — a főispánnak nincs igafeá. Ha másért nem. már csak Őzért s míg kellett volna várni a közifeszsatáái bíró­ság döntését, mert itt cgv olyan eset is fennáll., hogv a maavcr párt két .tagló, Will _ Vilrnós és Aclis Izor benn ülnek a törvényhatósági bizottságban, részt akar­nák yi’hnj annak működésében, noha nem is jugoszláv áilemnoigároh. Mind a ketten 19ÍÓ Után jöttek eme. a területre és igv nem is óotálhattak. Indítványozta, hogy a közgyűlés titkos szavazással döntsön, részt Vehet-e a két man var párti képviselő u közgyűlés tova’bj munkájában. kákics Jovan főjgéyzöi helyettes pol­­gármcsler kijelentette, hogy Wild és Achs mar 19!Ó előtt n mái fagészldviá területén voltak. LätlndVics Jpváií dr,. .fiígget’én de­mokrata: Azt be is keli i-iznnyiiáni, Popóvícs Dáka: Ilidé: ihdiiránya fe­­leslfeges, inert az a k.'t név benne voll a vá'ászói névjegyzék,l-en. áméivét a birőság minden formalitás megfekintési utiln liágyott jóvá. Az imjihány csak Szabotázst akar előidézni. A román diákság győzött a Bratian u-kormány fölött Bukarestből jelentik: Román jMitikai körökben Óriási fejiíiiicsl kéltett Mahtu Gyulának a Petit Párisimben ínf&je’ént nyilátkoiátá — aiiielyct már ismertet­tünk — és általános a vélemény; hogy a paraszlpárt vezérének a nyllat­­kózatá téliesen tiéfe áhitótta a helyzetet és . súlyos köveikezmé­­riyéltre vezethet. A kormány hivatalos iapjá, a Vitóhil élés' kommentárt íüz Mahiu nyilatkoza­tához és ázzál fejezi be cikkét, hogy mielőtt a kormáiiy bármely retorzióra szánná el inasát, be kell várni Maniu cáfolatát, inert hem lehet elhinni, hogy á parasztpárt vfe'zéfé esákügyáh mon­dotta yotná ä Szájába adott kijelentése­ket« amelyekét a láp forradalminak ne­vez. Nagy feltűnést kelt román politikai körökben a za többszöri üzenetváltás is, ámfeiy á hadbíróság marasztaló ítéleté­nek kihirdetésé (itáli folyt lé a kormány és a központi diákszövetség között. Az első tiltakozó emlékiratban a diákszövetség Tatarésca belügyi ál­lamtitkár előtt k'jeiertette, begy a hadbíróság biifibrkofect ítélt el, ami azért fájdalmas és meaaláző. mert a kilenc diák elniarasztalása az egész román diákság elítélését je­lenti. Tatáréscii válaszában kijelentette, hogy a Hadbíróság iíélötöíl nemi Változtathat, a diákság pedig a jövőben vigyázzon a rendre, nlfeft ái üjabb zavargásokat fegyveresen fogják megbüntetni. A diákok újabb üzenete már ulti­mátumszerűén a letartóztatott negy­ven diák s/.abadobocsátását köve­telte. Tatarescu kitérő választ adott, azé,tit án másnap az Összes letartóz­tatott diákokat szabadlábra helyezték, A Dimineatá szerint, már csak az a három riák vau letartóztatásban, akik Bukarestben két olasi állampolgárt in­­zultáltak. Még Velsžlovics és Keilen kapitány támadóit is zabadlábra helyezték, azzal az indokolással, hogy item merült fel ellenük bizonyítók. Ezekért a sza­badlábra helyezésekért a nemzeti pa­­rásitpárt ellen újabb roham fog megin­dulni. A diákság azonban ezzel a gyflzéiétH- ffifct séin érte be. Pénteken reggél nem­­zetísziriü keretes plakátok jeléhték rüég Bukarest uccáin. amelyeke»

Next

/
Thumbnails
Contents