Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)

1927-12-04 / 336. szám

1927. december 4. BACSMEGYE? NAPLÓ 19. dlffálU A szláv nevek magyar helyesírása A Bazsalikom tnegjeltnS.se alkalmával több gáncsoló és disputás megjegyzést kaptam azért, mert nem Írtam megszo­kott ortográfiával a szerb költők neveit. Némelyek azt szerették volna, ha horvá­­tnl írtam volna a szerb tulajdonneveket, ahogy azt például a jugoszláviai német újságok is teszik, mások meg azt kifo­gásolták, hogy miért nem irom magya­rosan a költők neveit. Ivó Andrity he­lyett például Andrics Jánost, Mikor állás­pontomat, —• amely egyúttal a hivatalos magyar helyesírás álláspontja is — megvédem és megmagyarázom, rá kell mutatnom egyúttal arra a káoszra, mely a szláv nevek magyar helyesírása körül kavarog s melynek oka vagy pongyola­ság vagy következetlenség. Az első ellenvetésre egyszerű a vá­lasz. Egy magyar könyvben nem lehet horvátul irni, mert kérdéses, hogy az olvasó tud-e horvátul olvasni. Dehre­­czenben, Csíkszeredán vagy Szombat­helyen, ahová talán szintén eljut egy-egy •Bazsalikom, alig hiszem, hogy különb­séget tudnának tenni a c és a é vagy a s és a « között. A cél kétségtelenül az. hogy az olvasó helyes kiejtéssel raktá­rozzon el emlékezetébe egy nevet s nem az, hogy bizonytalan ékezető betűkre emlékeztessen. Sokan eszükbe vésnék a magyar szemnek furcsa đ betűt, de nem tudnák, hogy ez a magyar gy-nek felel meg. Az ellenvetőknek az az érvelése, hogy az itteni német újságok is horvátul Írják a szevb neveket, nem helytálló érv, mert ez a szokás csak itt Jugoszláviában van meg, ahol az újságolvasó németek legtöbbje ismeri a horvát írást is. Ez az írásmód azonban még nem egyezik a rémet helyesírással, melynek elvei vi­szont, ha hasonlóak is, de nem egyeznek a magyar helyesírás elveivel. A német újságokat különben is a kényszerűség hajtja a horvát írás felé. hiszen naponta száz meg száz szláv név fordul elő ha­sábjaikon és a németben a ć, i, đ betű­ket egyáltalán nem. a c és á betűket pe­dig három-négy betűvel (ísch, sch), szó­val elég körülményesen lehet csak fone­tikailag helyesen visszaadni. A magyar­ban azonban elesik a helyes visszaadás akadálya és körülményessége, mert a magyar ábécé betűivel minden szerb szót tökéletes fonetikával lehet leirni. A másik kifogás sem lehet helytálló A magyarban ugyanis sok szláv szó van, melyek átszíneződtek, átrnagyamsodtak, úgy hogy a. szláv és magyar szó között elég jelentős különbség támadt (pld. brat — barát, öetvrtak — csütörtök, dvornik — udvarnok síb.). Éppen igy változtak el idővel a szláv eredetű tu­lajdonnevek s főleg a családnevek Uy végzete a magyarban ics-csá gömbülyö­­dött. A Bazsalikom ortográfiájának ese­tében is e körül volt vita. Az ellenvetők azt állítják, hogy a magyar fcs-nek ejti a szerb szóvégeket és nem jfy-tiek. Ez nagyjában igaz is, Pallos például csak most változott Palíttyá. De az évszáza­dok szóformáló, szőszinező ereje nem lehet érv a jelen esetben, amikor nincsen á-tmagyarositoít szláv nevekről szó, hi­szen a szerb költők nevei most vonulnak először a magyar Írásba. A múltat, a szokásjogot a pátensek és kutyabőrök ortográfiáját mindenesetre tisztelni keli minden szláv eredetű magyar családnév­nél s igy hely&sen, teljes joggal Írják ezeket a neveket fs-sel. rs-vel rft-vel a szóvégen. (Vitkovics Mihály, Madách Imre, Babits Mihály.) Semmi ok sincs azonban arra, hogy a szerb költők neveit ne a szerb kiejtés szerint írjuk, az ő esetükben semmiféle tradicionáló, et'mo lögiai szempont nem jöhet számításba. Ha pedig kiejtés után keit Írnunk, úgy 8 szerb h betűnek mindenképpen a ma­gyar ty felel meg, fly mb tehát magyarul ái Írva mindenképpen és kétségtelen:!1 J)’.cslty és nem Ducsirs. Ducsi/s vagy Ducsirft. A keresztnevek átfordítása és magvar sorrendje körül sem lehet hosszas v'ta A magyalban az idegen személyneveké­­rendesen eredeti sorrendjükben és ere­deti keresztnévvel írjuk. Ez alól alig van kivétel. Még olyan .ismert és gyakori nevek is furcsán hangzanak átmagyaro­­sitva, mint Goethe Farkas, Müsset Al­fréd, France Ánatól Vannak aztán olya­nok melyek éppen mulatságosan hatná­nak, mint fejtetőre állított, komolyarcn lábuk. Például Veronese Pál, Vinci Leo­­nárd, Rausseau János, Jakab. Tökéletlen és csúnyán önkényes lett volna, ha a kö­vetkezőképp írtam volna a Bazsalikom kölíönevcit: Ujevics Gusztáv, Panduro­­vlcs Simon, Szávics Ilona, Petkovics 1. ászló stb. A szláv nevek helyesírásának elve a magyarban nagyon egyszerű. »A szláv török, perzsa, arab stb. neveket klejtésilk. szerint írjuk, ahogy s amennyire magyar betűinkkel kifejezhetjük« — ez a helyes­írás szabálya. Mégis úgy a sajtóban, mint az eredeti, de főleg a fordított köny­vekben nap-nap után a szláv nevek ide­gen, főleg német átírásával találkozunk, holott magyarul sokkal tökéletesebben és egyszerűbben lehet átírni a szláv ne­veket, mint bármilyen más európai nyel­jen. Szinte érthetetlen, miért imák még mindig Turgeniefl-ről. Puschklnról, Stro golfról, VoronoffrCl. mikor olyan egy szerűen, szépen, szinte orosz tökéletes­séggel lehetne magyar betűkkel kifejezni Turgenyev, Puskin. Sztrogov vagy Vo­ronov nevét. Vannak, akik könyvet irnnk Oroszországról, de még azt a fáradtsá­­! got sem veszik maguknak, hogy az orosz ! neveket a magyar ábécével átírják. Ilyen csúnya német csökevények kerülnek a magyar szövegbe: Iwanoff, Dostojewski, 1. Tom, az árva kisfiú, jön vissza az édesanyja temetéséről. Mögötte egy kendermagos tyuk tipeg. 2. Nádfödeles kicsi kunyhó a város vé­gén. Tóm egyetlen öröksége. Es a kot­­lós. Ők ketten: a két árva. 3. Tom a zálogházba hordja a mamája ruháit, fehérneműit és a hamis gyön­gyöket. 4. Éhség. A tyuk diszkréten félrevonul a sarokba és egy tojást produkál. Mig fz a művelet tart, Tom izgatottan be-­­szalad megnézni, hogy hol tart, készen van-e már. De a tyuk csak ül és nyög. Tom odakuporodik melléje és könyökre támasztott állal várja az eredményt. , 5. Az ebéd. Tom egy óriási kondérban főzi a tojást, megpucolja, majd az egy személyre terített asztalhoz ül és épen falatozni készül, amikor beröpül a tyuk és enni kér. Totp spekulál, keres a sza­kajtóban, majd amikor nem talál ma­got, legyeket fog. Tyúknak nem kell. erre tányért tesz a tyuk elé, villát, só­­tartót, szalvétát a nyakába és igazsá­gosan megfelezi vele a tojást. 6. A legsötétebb, nyomor. Kendermagos Szomorkodik. Tóm kukorikol neki, hogy vigasztalja. A tyuk t-gyre kisebb tojásokat tojik. Már csak akkorák, mint egy vadga­­lambbé. Tyuk szég.veli magát. 7. Tom kisétál a tyúkkal a vasútállo­másra. A perronon állunk és nézik, amint egy ur pénzt dob a vastyuk auto­matába és alul kihull egy nagy tojás. Tom áhítattal bámul. A kendermagos féltékeny. 8. ősz, hullanak a falevelek A tyuk nem tud több tojást előállí­tani (mióta magyar betű a w?) Tolstoi, Dnie■ per stb. — Ivdnov. Dosztojevszkij, Tol­sztoj, Dnyeper helyett A bolsevik szó­val sincs tisztában sok orosz »utazót. A bolsevik szó egyesszám, többesszáma oroszul: bolseviki. Hibás és fölösleges tehát dupla többssszámmal bolsevikiek­­röl irni, mintha csak ezt mondanók: die Berliner-ek, les Parisiennes-ek. Ha jel­zőnek használjuk a szót, úgy az os kép­ző a helyénvaló. Tehát bolsevikos Orosz­ország és semmiesetre sem bolseviki Oroszország. Ugyancsak megokolatlan a szerb-hor­­vát neveknek horvátos írása a magyar nyelvben. Miért Stara-Kaniiá-1 irni egy magyar levél keltezésekor, mikor ma­gyar betűkkel Sztára Kanizsának Írják a város nevét? Miért írnak a novi-sadi korzóról és miért nem a novi-szddiról? Szombort minden magyar Szombornak mondja, mégis magyar hetilapja Som­bori Újság cimen jelenik meg. Sokszor vannak szokások vagy idegen példák, melyeket hanyagul, kritika és el­gondolás nélkül veszünk át, pedig kis figyelemmel sok bosszantó pongyolaság­nak vehetnek* elejét. Ilyen eset a szláv nevek helyesírása is, melyben elég nagy káosz uralkodik. Ideje lenne rendet te­remteni ebben a lusta, kusza káoszban és a magyar helyesírás kiejtési szabályával kiűzni minden fonák, hibás, henyélős írás­módot Éhség. Küzdelem az létért. A tyúk­nak mentő ötlete támad- Elsétál egyedül. ■ - 9. Egy nagy baromfiudvar. Kenderrria­­gos a kerítésen kívül sétál és kacérul riszálja a derekát egy fiatal kakas előtt. Flört. Kakas vakon követi a tyukocs* kát Tom kunyhójáig, majd be az ajtón. 10. Tom a piacon árulja a kiskakast, Eladja. Boldogan csörgeti zsebében a pénzt. Tyukocska a kékszakáll éppen a leg­­frisebb áldozatait csalja lépre. Három kakas masíroz utána, ketten oldalt fő­zik, a harmadik hátulról elegyedik bele a diskurzusba. 12. Tom a piacon. Kínálja a három kiska­kast. Egy kövér asszony fclsikolt: — A íajkakasaim! Rabló! És rátámad Tómra, aki alig tud el­menekülni. 13. Az uccán. Egy templom. A lépcsőkön koldus. Orgonabugás. 14. Egy kocsma. Tatnburazenekar. 15. Kirakatok. Moziplakát. A démon élet­­hü mosolya, amellyel megőrjítette az öt világrészt. Tom bajuszt rajzol az orra alá. 16. Egy lecsukódó ablakredőny, lom be­­leskelődik. Családi kör. Szigorú apa éppen prakkolja a csintalan fiút, aki eszeveszetté ordít, mig a testvérkéi rö­högve élvezik a jelenetet. 17. Alkonyat a folyó partján. Kislány lapdája a vizbe gurul, Tora groteszk mozdulattal, — amely a hősszerelmes­­nek legyen a paródiája — ledobia a ka-Szenteieky Kornél íffiSKSSISeiSEra* A BÉT ÁRVA ▼agy TOM SZERENCSÉJE avagy A HŰSÉG JUTALMA IC ép Jeles* filmmese SO képben Irtat Tomis ísivá.i \ bálját, beúszik és kihozza a lapdát. I» merkedés. ■’V 18. S A kislány otthon. A papájának hatal­mas baromfitenyészete van. Villamos lámpával ellátott ketrecek, költőgépek. Higiénia. Kényelem, Tom az otthoni tyúkólra gondol. Jön a kislány papája. Szakállas ember. Leány elmondja a hőstettet Apa barackot nyom Tom fe­jért aztán a zsebébe nyúl, mintha pénzt keresne, maid hirtelen mozdulattal ki­vesz két tojást és Tom kezébe nyomja. 19. \ Tom vidám arccal ér haza. Megakarja főzni a tojásokat, de a tyuk nem en­gedi. Ráül hogy kiköltse. Tom örül ?z ötletnek. ' ■ 2fT, A csirkék csak nem akarnak kikelni Tom aggodalmasan vizsgálja, hol a tyúkot, hol a tojásokat, eligazítja a fész­ket, kukacokkal kedveskedik a kotlós­­nak, de hiába. Kiscsirkének se hire st hamva. \ 21. % \ ' Tom úgy érzi magát, mint a hajótö­röttek az óceánon. A szemei szikráznak az éhségtől. v-Sorsot húznak. Komor jelenet. A tyuk huzza a fekete golyót. Tom sirva fakad, de a kendermagos kéri, hogy legyen erős. Előbb késsel próbálja le­szúrni. Nem megy. Aztán parittyával5 Egy miniatűr guillotine! fabrikál. Majd beköti a tyuk szemét, mint a halálra-' ítéltekét és rácéloz egy játékpuskával1 Háromig számolt: egy-kettő-há... mi­előtt kimondaná: csirkecsipogás. Kikel­tek a kiscsirkék. Tom a kotlós nyakába borul. 23. Kendermagos a szemétdombén : p.-­­gál. Egy pénzdarabot talál. Diadal. Tóm uj ruhát vásárol és elmegy vizitelni a kislányhoz. 'i 24. aflliiOj ß ?. I ' A kislánynak van egy kedvenc ka­kasa. Kölcsön adja Tómnak. 25. Tom ünnepélyesen megkéri a papá­tól a leánya kezét Kidobják. • 26. A tyuk sok tojást tojik. A születési folyamat: a tojásból kilépő csirke, tol­lasodig eszik, nő, kikezd a kakassal, majd lerakja a tojást és kikelti. Ezt a képet aztán ismételni háromszor. 27. Tómnak óriási gazdasága van. Villa­mos költődé stb. ö is úgy jár kel mint egy kis kakas. 28. Kislány apja tönkremegy- Záptojások. Végrehajtó. 29. Tom és a kislány. Csók. Apa jön. Sze­rény. Tom leereszkedik a nagydarab emberhez és adoptálja mostohaapának. Baromfiudvar. Tom áll a rengeteg kiscsirke között a lánnyal. A fiú kidül­­leszti a mellét és beleharsogja örömét a világba. Idill. Tom t-yukja és a kislány kedves ka­kasa. A kakas kidülleszti a mellét és belekukorikol a világba. Idill. TABLÓ. A C A KÜNETZ CyÁRl ÜZf MÍBfN 7 í„<j * I r

Next

/
Thumbnails
Contents