Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)
1927-11-06 / 309. szám
10. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. november 6 FILM Filmniagara Beszámoló a francia és amerikai filmtermésről Mikor a svédek magyar darabot rendeznek Pár hetes szünettel, hat hónap óta folynak a párisi filmbemutatók, mely idő alatt megismerkedtünk azzal a tömegprodukcióval, melyet Amerika e téren végez. Hat hónap óta naponta két-három uj film, a legújabbak, minden, amit tavaly ősszel, télen és tavasszal Hollywoodban csináltak. Sőt néha több mint két-három kép, mert vannak napok, amikor két-három színházban párhuzamosan tartanak bemutatót. Adjuk ehhez a francia, német és skandináv filmeket és sajnáljuk a közönséget, melynek a közel jövőben mérhetetlen film Niagarát kell megemésztenie. Ha ugyan képes lesz rá. A képek ugyanis, kevés kivétellel rosszak. Mintha a szakmában mindenki kiégett volna. A sujet-k ostobák, a rendezők nem intelligensek, a szereplők, szegények, talán tudnának kihozni valamit, ha engednék őket. vagy ha jobb volna a vezetés. Egyedül a világitómester és a díszlettervező fejlődik. Ezek majd mindig hoznak valami újat, meglepőt, művészit. Azzal a dekadenciával, mellyel a filmet ma viszik, épp úgy meg fogiák ölni, mint a varietét. Ez «többi műfajt oly alaposan kivégezték, hogy például Párisnak ma egy rendes orfeumja sincs. Ami van, az cirkusszal, vagy revüvel kombinált ostobaság, vagy unalom és senkinek sem kell. Mialatt hat hónapja folynak a bemutatók, Páris egyik legjobb mozijában, a Madeleine-ban két képet adtak. A Grand Paradot és a Ben Hurt. Az utóbbi karrierjének még nincs vége, még sokáig fog menni, épp úgy, mint ahogy a bemutatók sem fejeződtek még be. Ezekből is sok részünk lesz még. A két kép minden távolsági rekordot vert 1927-ben, de kvalitásban is felülmúlta az egész évi termést. A nagy sztárok legutolsó képei, melyek a közönség elé kerültek, egymás után megbuktak (Harold Lloyd, Greta Garbo, Jackie Coogan — Jackie nagyón gyönge, mióta már nem gyerek —- Gloria Swanson, Norma Talmage stb.) egyedül Pola Negri — ugyancsak bukás után — sikeres a még műsoron levő Hotel 1mperial-\a\. A bemutatókhoz a legtöbb képet az Universal vállalat hozta. Carl Lemmie filmgyára a legjobbak közé tartozik az Egyesült-Államokban. Az Universal annyi filmet csinált az elmúlt másfél évben, hogy az már túlzás. Én magam huszonötöt láttam, volt több, de az ember a vége előtt kidől. Laura La Plante a fősztárja Lemmlének, aki mindig szép, kellemes, mosolygós és szőke. Most egy kissé gömbölyűbb, mint kellene, de még mindig élvezhető. A képek, egy kivételével. kevésbbé. Amint ebben a huszonöt filmben a szereplők összelovagoltak, üldöztek, boxoltak, verekedtek, lövöldöztek és egymás életére, vagyonára és menyasszonyára törtek, az sokszorosan felülmúlja mindazt, amire az embernek — sub titulo: mozikultura — szüksége van. Mintha Amerika életében semmi egyéb probléma és motívum nem volna, mint a fennemlitettek. Láttuk Rin-Tin- Tínt is többször, sőt olyan képet is nem egyet, ahol háromnegyed részben lovak dolgoztak. Az állatokat az idén általa! ban nagyon ráküldik a filmre. Minden ! trükköt ismerünk és ununk már. Aztán a cowboyok. Ezek — sajnos — megint erősen divatban vannak a filmgyárosok között. Tom Mix és társai. Ez utóbbi Fox embere. Foxról jobb lesz minél kevesebbet beszélni. Ö úgy látszik visszakivánkozik ahonnan beérkezett, a kültelekre. Az automobil sem utolsó helyet foglal el. Azzal még jobban lehet üldözni és felfordulni, mint a lóval. Igen kellemes és feliiditő volt két John Barrymore-kép. Manón és Don Juan, előbbiben az elragadó Dolores Costelfóval, utóbbiban Estelle Tay torral, Jack Dcmpey feleségével. Barrymore Amerika legnagyobb drámai színésze. Még a háború alatt kezdett filmezni, évekig rossz kezekben volt és Európa nem is tudott róla. Mióta a Warner Brothersvállalathoz került, kiderült róla, hogy épp oly nagyszerű a filmen, mint a színpadon. Egyúttal van olyan akrobata, mint Fairbanks kivételével bármelyik iümnagyság és Warnerék a legnagyobb tékozlók a szakmában. Nekik semmi sem drága s Barymore-t olyan hazárd keretben hozzák ki, amire még Griffith sem mer gondolni. A Manón-nál és a Don Jüannál az idén nem láttunk jobb képet, viszont a többi Warner-film csapnivalóan rossz volt. Puty Lia volt talán a legtöbbet dolgozó sztár. Az utolsó két képben már nem démont adott, ki is derült róla, hogy egész tehetséges. Kétségbeejtően sok rosszat Írtak a lapok róla, mialatt az egyik képet a másik után csinálta. Mióta megszűnt démonkodni. újra felfedezték. Ma délután láttam a legfrissebb filmjét, a Voleur de Coeurs-1 (Szivrabló). A kép magyar tárgyú. A magyar mill jő a Hotel Imperial óta beérkezett j Amerikában. A film egyike a legrosssab- S baknak azok közül, melyeket az idén ' láttunk. Valami Chrisander nevű svéd • rendezte az intelligencia és Ízlés teljes ! megcsúfolásával. Egy magyar főur — J Gróf Carti — vidéki kastélyában va; gyünk, mely úgy van berendezve, mint egy skót palota, ahol semmi egyéb nem történik, mint a cigány folyton huzza — diszmagyarban, a parasztok táncolnak és isznak, szüreti ünnepély van, a vendégek — ki frakkban, ki valami ál huszár ruhában — minduntalan párbajoznak, csak úgy, a szalonban, még pedig N0VISAĐ, ORBAN-PENSIO ! Vízvezeték, mosdók, melegvizfiités. jj TELJES PENS 0 70-90 Cinér Abontnssknet engedmény. Telefon 25—36 | vitőrrel, nem is karddal. Putti Lia egy parasztlányt ad, részint valami stilizált inagyar-ronrán-ukrainai kosztümben, részint párisi toillettekben. A gróf el akarja venni Puttit, már el is jegyzi. A gróf hatvan éves, az öccse fél, hogy az örökségtől elesik, a szomszéd falu bárjából, mely egyúttal kártyabarlang is és olyan elegáns, amilyen Pesten sincs s előkelő finom közönség látogatja, a Kajászó-szentpáli Chat Hoirból — ez a neve a lokálnak — hozat egy makrót, hogy csábítsa el a menyasszonyt. Most egy nagyon ostoba bonyodalom jön újabb párbajokkal, cigánnyal, sőt körvadászattal. melynek végzn kirúgják az intrikust, anélkül, hogy megvernék. Ez valami uj; nincs verekedés. A makrót Kardos Eric-nek hívják, a kitűnő Joseph Sehüdkrant játsza, aki annak idején Molnár Liliomával csinált karriert Szegény hiába követ el mindent. A végén megjavul és ő veszi el Puttit Felsorolhatnánk még egy csomó filmet, amely tán nem olyan rossz, mint ez a Szivrabló, de a legtöbbjét mégis kár volt megcsinálni. A legnépszerűbb sztárok közül még több csak ezután jön. Ezek — Fairbanks, Pickford, Keaton, Bánky, — remélhetőleg sokat helyrehoznak. Chaplin uj filmjét nem fogjuk látni újév előtt, a newyorki bemutatója is csak december elején lesz. ö ma egyedül tartja az extra klasszist. A filmnek ez az egyetlen zsenije kár hogy olyan rengeteg sok pénzt keres, különben talán többet dolgoznék. Az orosz képek — az egy Rettenetes Iván-on kívül — gyengék, a francia gyárak között újabban háborús tendencia uralkodik, Verdun-röl több kép készül, egy olyan is. melyben egyetlen szinész sem szerepel s az egész eredeti háborualatti felvétel. Wejdinger Dezső aki pontosan eltalálja ki ez a nő, melyik filmben és alanti városok mozijában látható: mH,or \ Ada: Slavija Kino St. Moravica: Narodni Apaiin; Balkan St. Sivac: Korzo B. Crkva: Apollo Senta: Royal Bajmok: Urania Sombor: Arena B. Topola Korzo Stanišić: Arena Crvenka: Balkan Vršac: Apollo B. Karlovac: Herz V. Beékerek: B dkan Krnjaja: Narodni V. Kikinda: Olympia Kovin: Buchner Đobeljača: Kasino Kula: Urania Melenci: Marinkov Mariolana: Olympia Torža; Helios Mól: Slavija S;canj: Beller Novisad: Apollo Subotica: Lifka N. Bćčej: Krka Gakovo: Narodni N. Vrbas: Narodni B. Monastir: Urania OJžaci: Uranus Sv. Hubert: Olympia Pančevo: Apollo J.-Tomié; Mattanovich St. Bečej: ') itan B. Palanka: Urania St. Kanjiža: Korzo St. Futog ; Narodni N. Kanjiža: Korzo Conoplja: Narodni az AMERICAN FILM Co. snbo icai fiókjához c.mzendo s Az Evening Sport New-York 190.000 font jutalmát nyeri ms» az,