Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-30 / 333. szám

12 OLDAL * ARA 1 */2 DINAR Poštarina plaćena u gotovom BÁCSMEOYEI NAPLÓ XXVIÍÍ. évfolyam. Szubotšca. 1927. SZcROA, november 30, 333. szám ESESS Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztős ég 5—10. 8—52, 370. '•eefefenHi mindennap reggel. Onnét» otán és hétfőn Is. előfizetés! ár negyedévre 165 din. Szerkesztőség, kiadóhivatal és köny vosz iáiy, Szubotica Ziraj Jovfn trg. 3. (Minerva palota) ti&ke-onkepzokor A Manchester Guardian e heti melléklete ismerteti azokat a kérdő­pontokat, melyek megválaszolására a^Népszövetség két előkészítő bizott­ságot küldött ki. Aki nem ismeri eze­ket a kérdéseket, aki nem tudja, hogy milyen kérdések megoldásával fog­lalkozik már évek óta a leszerelési konferencia, annak sejtelme sem le­het arról a »horderőről«, amit a le­szerelési konferencia munkássága jelent a világtörténelmi fejlődés irá­nyításában. A kérdések a következők: 1. Mit nevezünk fegyverkezésnek? 2. Lehet-e megszabni a fegyverke­zés mértékét? 3. Mit értünk a fegyverkezés mér­tékének megszabása és mit a fegy­­yerkezés csökkentése alatt? 4. Milyen szempont szerint lehet összehasonlítani a különböző álla­mok fegyverkezését? 5. Mi a különbség a támadó és vé­dő eszközök között? 6. Mi a különbség polgári és kato­nai aviatika között? 7. Van-e harcászati jelentőségük a kereskedelmi hajóknak? 8. Hogyan egyeztethető össze a le­szerelés a biztonsággal? 9. Egységes leszerelési konvenció, vagy egyes országok közt létrejövő szerződés szolgálná-e jobban a le­szerelés ügyét? 10. A hadügyi költségvetés megfe­lelő alap-e a haderők összehasonlítá­sára? 11. Van-e a háborúnak olyan for­mája, amit meg lehet tiltani? 12. A fegyverkezés ellenőrzése okozhat-e gazdasági nehézségeket? 13. A kémiai gyárak átszerelése gyilkoló gázak gyártására alkal­mas-e a harci kedv fokozására? 14. Ez már — bevalljuk — a ma­gunk kérdése, amit teljesen önkénye­sen fűztünk e tizennégy — Wilson után ominózus szám! — kérdés után: Szolgálhatja-e a leszerelés ügyét az a konferencia, mely évek óta ezek­nek a rejtvényeknek megoldásával foglalkozik? Ez a konferencia a hehe bazárja. Tc'e vau használ; aíatVn lim-lom­­mai. a vitt ideák'-W ar-ri'cri gyönge­­‘ ' "hen kimúlt ötletekkel s maga a konferencia nem is. vállalkozik más­ra, csak arra, ho^y rendet csinál a felvetett problémák leveles ládáké­ban. hy akarják a leszerelés prob’é­­p’á’át közelebb hozni az eleven való­sághoz? Azon tanakodnak, ho^y mit rey.ezünk a fegyverkezés csökkenté­sének, amikor már el is késtünk a fegyverkezés csökkentésével? Ha ki­gyullad fejünk felett a ház, akkor rém a tűznek és az oltási művelet­nek de'itrdójával foglalkozunk. A le­szerelési konferencia pedig azon fá­radozik, hogy tisztázza a fogalma­kat, elhatárolja a disztinkciókat, de­finiálja a közkeletű szavak értelmét s általában megtegyen mindent an­nak é-dekében, hogy a szavak oo­­csolvájába beiefulassza a cseleke­detet. S ha még arra is gondolunk, hogy ezt a kérdés-halmazt nem is egy bi­zottság turkálja! E tizennégy kér­désre adandó felelet előkészítésére a konferencia két bizottságot küldött ki s a két bizottság ismét albizottsá­gokat jelölt ki a — kérdésekre adan­dó válaszok előkészítéséhez szüksé­ges anyag összegyűjtésének meg­könnyítését végző feladat megszer­vezésére. Körülbelül itt tartunk a le­szerelés kötelességének teljesítésé­ben. A sakkvilágbajnokságért folyó küzdelem monotóniája még idege­ket tépő, lelkeket felkorbácsoló, kaleidoszkópszeriien Dillanatok alatt változó esélyű közelharc jelenségeit mutatja amellett a helybenjárás, köl­dökbámulás s a semmittevést lázas tevékenységgé dekoráló tevékenység mellett, amiben a konfe­rencia működése kimerül. Naivan s az optimizmustól részegen tnár-már azt vártuk, hogy valami történni is fog a leszerelés terén, hogy leron­­gyoltságunkban s gazdasági viszo­nyaink züllöttségében Európa népe nem lesz kénytelen hideg vassá és gyilkoló gázzá változtatni munkájá­nak az éhezőktől elvont eredményeit s — a leszerelési konferencia irég mindig azt az anyagot gyűjti, ame­lyiknek alapján, ha maid egyszer az anyaggyűjtés munkáját befejezték, megállapítható lesz, hogy mikor tá­nad és mikor véd az ágyú s hogyan lehet a fegyverkezést definiálni? Jól megyünk a télnek! A munka lelkiismeretes előkésziíésében nincs hiány. Lelkiismeretesség van, csak eredmény nincs. Kérdések vannak, csak felelet nincs. A kérdések erde­jétől nem látják meg a felelet legésc­­nevészebb fáját sem. Ez a konferen­cia bátran átalakulhatna a leszerelés akadémiájává. A konferencia tagjai is örökéletüc-lc. halhatatlanok lesznek, ebben a tempóban be tudják mun­kájukat fejezni. Az adriai probléma a Népszövetség előtt ? Ha Jugoszlávia és O aw.ország közvetlen tárgya!ások utján nem tud megegyezni, akkor Franciaország teszi szóvá az ügyet a Népszöve.­s g decemberi ülésén Londonból jelentik: A Times balkáni tudósítójának jelentése szerint a Népszövetség decemberi tanács­ülésén az adriai kérdés is széba ke­rül. A Times értesülése szerint Marinkovics Voia külügyminiszter azt hiszi, hogy Géniben alkalma lesz az Adriai-tenger­rel kapcsolatos kérdéseket részletesen megtárgyalni Olaszországgal. Amennyi­ben azonban a közvetlen tárgyalások meghiúsulnak, Jugoszlávia ezt a kér­­liískomplekszumot a Népszövetség elé viszi, természetesen tartózkodva attól, rogy maga legyen a kezdeményező. VrJószinüfég Franciaország lesz az a hatalom, ana’y a közvetlen jugeszláv-olasz tárgyalások meghiúsulási esetén az adriai problémát a népszövetsé­gi tanácsban szóba hozza és követelni fogja, hogy a szerződést ns cikkelyezzék be. Párisi jelentés szerint a francia dele­gáció Paul Boncourt vezetése alatt ked­den utazott -el Genf'oe, a leszerelési kon­ferenciára. Briand külügyminisztert a kormányzati teendők még Párisban tart­ják és csak a hét végén utazik Genfbe a Népszövetség ülésére. A földmivesjmrt vezére Davidovicsnál Jovanovici Jovin a, tanácsosodig uiAn Piiíblcspv'ccse^ tárgyalt Haitiéi István a radikálisok felé orientál Mik ? Tovább Eolybak. a tárgyalás»k a két demoitrata>pár I egyesüléséről ! Becgradból je'entik: A parin­­j menti szünet a keddi napon már érez­tette hatását a beogradi politikai éleiben. A képvisslőkiubok már sok­kal kevésbé voltak látogatottak, mint hétfőn és azok a politikai kérdések, amelyek eddi.?: aktuálisnak látszottak, kezdenek háttérbe szorulni. A két demokrata párt egyesü'ésé­­rek kérdése, amelyet fírol Milán és Prihicsevlcs Szvetozár legutóbbi nyi­latkozatai ismét szőnyegre hoztak, továbbra is napirenden van és e kér­désnek aktualitását mutatja az a ta­lálkozás is, amely a keddi napon Davidovics és Jovanovics lován közt történt s amely után a földniivesoárt vezére azonnal felkereste Pribicse­­vicset és referált neki a Davidovics­­csal folytatott megbeszélésekről. Hir szerint a találkozáson a kül- és bel­politikai helyzetről volt szó. még pe­dig a jugoszláv—-francia szerződés­ről, továbbá a két demokrata oárí egyesülésén kivül azokról a hírekről, hogy Radios ismét a radikálisok felé szeretne orientálódni. A földműves nárt vezé­rének nyilatkozata Jovanovics Jován a találkozás után a következőket mondotta az új­ságíróknak: — Nyomozzák ki, hogy mi a vi­szony Radics István és a radikálisok között. Ma a helyzet .súlypontja ott van. Davidovicsot azért látogattam meg, hogy a bel- és külpolitikai hely­zetről beszédek vele. Ami Radics ál­­mntját illeti, Davidovics úgy véj>, ho-y e ben nincs semmi vá'tozás. A politikai helyzet kialakulásában nem látunk uj momentumokat. A demo­­• ita blokk megalakítására irányuló akció megállóit, miután a parlament nincs együtt és ivy ennek hívei sem találkozhatnak. Csak az világos és ezt mindnyájan látjuk, hogy a nép követeli a demokratikus erők kon­centrációját. A nép sokkal komolyab­ban fogta fel az olasz—albán szerző­dést is, mint mi itt és a jugoszláv— francia szerződés azt bizonyítja, hogy mi kissé túloztunk reményeinkben, amelyeket ahhoz fűztünk. A nemzet­­özi helyzet mindenesetre egy célt tűz ki elénk, még Pedig azt, hogy mig a diktaíurás államok a maguk koncentrációján dolgoznak, amely a népszabadság ellen irányul, addig nálunk a széles néprétegek nyomá­sára a demokratikus erők koncentrá­cióján kell dolgozni az igaz? parla­mentarizmus megvalósítása céljából. Nálunk a parlamentárizmus . minden rossz oldalával mutatkozik, de még mindig jobb a diktatúránál. Az ellen­zéket ez a bel- és külpolitikai hely­zet gondolkodóba kell. hogy ejtse. Módot kellene találni, hogy ebből a helyzetből egyszer kijussunk és meg­­védjük nemzeti érdekeinket. Davido­■ \ icssal és Pribicseviccsel folytatott j megbeszéléseimből azt a következte­tést vontam le, hogy ők nem hisznek abban a verzióban, amely szerint ra­dikális—Radics-párti koalíció készül­­' ne és hogy Radics lekötné magát egy van gyenge és bizonytalan kombi­náció mellé, amelyet neki bizonyos radikális politikusok ajánlanak. Vu­­kicsevics ellene van ennek és ezért meg sem volna valósítható. Tizenkettőre csökkentik a miniszteri tárcák mát A kormánynak a központi igazga­tásról szóló törvényt tárgyaló bizott­sága befejezte a törvényjavaslat tárgyalását és a javaslatot kiosztot­ták a kormány többi tagjai között is. A javaslat szerint a minisztériumok száma tizenkettő lesz. Rövidesen a minisztertanács is tárgyalás alá ve­szi á javaslatot és beterjeszti a par­lament elé. Közel áll a befejezéshez az egysé­­-s községi törvény letárgyaláSa is. Ennek a törvénynek a tekintetében azonban igen eltérő a miniszterek véleménye. Egyes miniszterek, kü­lönösen a radikálisok, a szerbiai rendszert akarják keresztülvinni, amely szerint a nép közvetlenül vá­lasztja a községi elnököt és az elöl­járóságot. A demokraták ezzel szerű­ben inkább arra hajlanak, hogy a kép-

Next

/
Thumbnails
Contents