Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)
1927-11-24 / 327. szám
16 OLDAL * ÄRA l*/2 DINAR PüStarina ptaßena u goto vom BACSMEGYEI NAPLÓ XXViíl, Évfolyam, Izubotica, 1827. CSÜTÖRTÖK, november 24. 327. ssám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10. 8—52, 370. _ Szerkesztőség, kiadóhivatal és köny»osztály, Szubotlca "ppleicnfk mlpr’ennati résnél. ünnep után és hétfőn Is. előfizetés! áf negyedévre 163 dftt Zma] Jovln trg. 3. (Minerva palota) A vízum alkonya Berlini jelentés szerint december 4-jkén életbelép az a jugoszláv— német egyezmény, amelynek értelmében a két ország közt megszűnik a vizumkényszer. Magában véve nem jelentős esemény, hiszen minden más országba még mindig csak az útlevél- és vizumviszentagságok bozótján keresztül lehet eljutni, mégis úgy véljük, hogy ez az egyezmény biztató kezdete annak a rég várt lépésnek, amely az országot közelebb fogja hozni a békebeli állapotok felé. Népszövetségi üléseken, világgazdasági konferenciákon és a legkülönbözőbb nemzetközi kongresszusokon állandóan arról folyik a tanácskozás, hogy milyen módon lehetne a békeidők biztonságát és gazdasági konszolidációját visszavarázsolni az emberiség számára. Nincs olyan állam, amelynek képviselői erre vonatkozólag a legteljesebb készségüket ne nyilvánítanák és viszont nincs olyan állam, ahol az eszmei programnak nemcsak megvalósítását, de előbbrevitelét is súlyos akadályok ne hátráltatnák. Ezek között az akadályok között a legkimagaslóbb az a háború alatt megcsontosodott konzervativizmus, amely a népek közt lebonyolódó forgalom ellenőrzését nem tudja máskép elképzelni, csak az útlevél- és vizumkényszer formájában. A nagy kataklizma előtt a cári Oroszország kivételével egész Európát be lehetett utazni minden irás nélkül. Lehet-e állítani, hogy akkor a közbiztonság és a nemzeti érdekek védelme gyengébb lábon állott, mint ma, amikor egész hivatalnoki apparátusokat tartanak fenn a ki- és beutazások engedélyezésére, nyilvántartására, vagyis korlátozására? Mi szükség van a népek érintkezésének erre a gondosan kiépített és költséges gátrendszerére, holott számtalan más óvóintézkedés áll rendelkezésre, hogy az idegenforgalomhoz fűződő érdekeket az államérdekkel és a közrendészeti szempontokkal őszszeegyeztessék? Senki sem tud kielégítő választ adni erre a kérdésre, de azért az útlevél- és vizumkényszer hatalmas sziklaként nehezedik az országokra s csak kis törmelékeket tudnak róla letördelni az időnként megismétlődő robbantási kísérletek. Közhelyekké váltak már azok az j érvek, amelyek az útlevél- és vízumkötelezettség ellen szólnak. A közgazdasági életnek az adók mellett egyik legsúlyosabb tehertétele, hogy egy-egy külföMi ut előkészületeit a bürokrácia időt, energiát és költséget emésztő odisszeává bonyolítja. Normális gazdasági viszonyok kialakulásához a fejlődés normális feltételeinek megteremtése szükséges és lehet-e erről szó mindaddig, mig a határok átlépését a kautélák egész tömkelegé nehezíti meg? Mindenesetre az is haladás, hogy Jugoszlávia és Németország között megszűnt a vizumkényszer. A jég megtört és remény van rá. hogy nem hosszú idő múlva hasonló egyezményt köt az ország a többi állammal is. Addig is azonban, mig ez bekövetkezik. belföldi viszonylatban kellene könnyítéseket eszközölni, hogy magának az útlevélnek megszerzése simábban, kevesebb id«Marinkovics Voja dr. külügyi expozéfa ^ külügyminiszter részletesen informálta a parlamentet az ország nemzetközi helyzetéről — A fugosz’áv-íraneia szerződés csak a régi állapot megpecséíelése — Olaszországhoz való viszonyunk a félreértések eloszlatásával Javulni fog — A jugosz’áv-magyar viszony egyre barátságosabb jel eget ölt Elénk szóváltás Marinkovics és Radics közt a bolgár kérdés miatt Pribicsevics a Jelenlegi magyar rezsim ellen Beogradbó! jeleiül«: A parlament szerdai ülése igazi nagy ülés volt. Zsufolt padsorok, telt karzatok várták Marinkovics Voja kifiügyminszternek az ellenzéki vezérek hozzá intézett interpellációjára adandó válaszát. Marinkovics beszéde az egész ülést kitöltötte. Az ülést reggel kilenc órakor nyitotta meg Perics Ninkó elnök. A diplomaták karzata is zsúfolt volt, valamennyi Beogradban akreditált követ, s több jugoszláv diplomata eljött meghallgatni a külügyminiszter beszédét. Marinkovics feszült várakozás közben ment fel a szónoki emelvényre s mindvégig nagy figyelem közben beszélt. Pribicsevics Szvetozár és társai — mondotta Marinkovics — interpellációt intéztek hozzám a következő kérdésekről: 1. A nemzetközi helyzet általában. 2. A szomszédainkkal való viszony és különösen Görögország, Albánia, Magyarország és Olaszországgal szemben fennálló helyzet, az albán szakítás kérdése. 3. Azok az események, amelyek Bulgáriával feszült viszonyra vezettek, továbbá a Romániával az iskolakérdésben kötött egyezség. Bár a leghatározottabban vissza kell utasítanom azokat az állításokat, amelyekkel a pártvezérek az interpelláció benyújtását motiválták, abban megegyezem az interpellálókkal, hogy a parlament előtt felvilágosításokat kell adnom ezekről a kérdésekről. Noha az interpelláció felöleli külpolitikai kérdéseink többségét, élek az alkalommal, hogy felvilágosításokat adjak nemcsak azokról a kérdésekről, amelyekre vonatkozólag megkérdeztek, hanem általában külpolitikánk egész irányáról. Nem vagyunk izoláltak — Elődöm, Pérics Ninkó dr. a költségvetési vita során részletes felvilágosítással szolgált külpolitikánk akkori állásáról. Ebben a tekintetben semmiféle változás setn állott be. Külpolitikánk célja változatlanul arra irányul, hogy megóvja és konszolidálja a békét és a nemzetközi jogrendet, ami a népszövetségi szerződésen alapul. Szívélyes és barátságos viszonyt akarunk fenntartani valamennyi szomszédunkkal és ezzel alapot teremteni az együttműködésre, amire valódi érdekeink közössége is ráutal. — Különösen szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy ilyen kü'politikával mi nem vagyunk és nem lehetünk Izoláltak, minthogy ez megfelel Európa és a civilizált világ általános érdekeinek. A kormány törekvései csak arra irányultak, hogy ez a politika még világosabban jusson kifejezésre a már fennálló kötelékek erősítésével és újak teremtésével, amikkel a béke megóvásának garanciái erősödnek. — Ami a régi barátságok megóvását illeti, első kötelességnek tartom azoknak a szövetségi kötelékeknek a megerősítését, amelyek a kisantant államait fűzik egybe. Boldog vagyok, hogy kijelenthetem, hogy ez a szövetség annál erősebb, minél tovább tart. Úgy a joachimstali kisantantkonferencián, mint legutóbb Géniben megállapítottuk, hogy az általános problémák tekintetében nézeteink megegyeznek és egyetlen speciális kérdés sincs, amelyben a három állam közül bármelyik ne a legteljesebb harmóniával értene egyet. A Romániával kötött iskolai egyezmény Beszél Marinkovics a Romániával kö-i tött iskolai egyezményről. Kijelenti? hogy ezt részletesen még más alkalom-’ mai is a parlament elé hozza, most csak; arra mutat rá, hogy a két ország közti szövetségi szerződésben elő van Írva a, bánáti iskolai éi egyházi kérdés rende-' fecsérléssel és idegkoptatással menjen. Bélyeges kérvényt benyújtani, elzarándokolni köri biztoshoz, ügyészséghez, adóhivatalhoz, az adóhátralékot lefizetni és az útlevélhivatalban leróni az illetékeket: megannyi tilalomfa, amelybe a polgárság a külfölddel való üzleti nexusaiban beleütközik a mozgási szabadság és a gazdasági fellendülés A mini ssterelnök nem vonja vissza a magyar színészek kiutasítását Fredmény télén maradt minden Intervenció Beogradból jelentik: A kiutasított magyar színészek ügyében a szerdai nap folyamán kedvezőtlen döntés történt. Sztankovics Szvetozár földmivelési miniszter szerdán Várady Imre és Strelitzky Dénes magyarpárti képviselőkkel felkereste Vukicsevics Velja miniszterelnökbelügyminisztert és pártfogásába ajánlotta a magyar színészek ügyét. Vukicsevics Velja miniszterelnök hoszasan tárgyalt a két magyarpárti képviselővel és kilátásba helyezte, hogy az ügyet még a mai nap folyamán véglegesen rendezi, azonban aggályai vannak arra nézve, hogy a kiadott koncesszió rendben van-e. Erre vonatkozólag meg fogja hallgatni az államvédelmi osztály főnökét. A délután folyamán Lalosevics Jócó képviselő interveniált Vukicsevics miniszterelnöknél, aki időközben olyan felvilágosítást kapott az illetékes ügyosztálytól, amely arra késztette, hogy megtagadja a kiutasítások viszszavonását. A demokratapárti vajdasági képviselők is élénken érdeklődtek a magyar szintársulat sorsa iránt és különösen Grol Milán és Kerepessy Vince, valamint Setyerov Szlávkó is I interveniáltak a színészek érdeké- I ben. Amikor a radikális és magyar I párti képviselők kedvezőtlen választ kaptak, a demokraták Kumanudi Koszta közoktatásügyi minisztert kérték meg a közbenjárásra, tekintve, hogy a játszási engedélyt a közoktatásügyi minisztérium adta. Kumanudi készséggel eleget tett a kérésnek és személyesen kereste fel Vukicsevics miniszterelnököt, aki azonban vele szemben is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a magyar színtársulat tagjai gyanús elemek, akiknek nem lehet megengedni az országban való tartózkodást, így az esti órákban a helyzet egész reménytelenné vált és ugylátszik, hogy a vajdasági magyar színházat nem lehet megmenteni. kárára. Az e téren esedékes reform végrehajtása nem külpolitikai probléma, hanem annak a belátásnak kérdése, hogy a háborús berendezkedés csökcvényeiként visszamaradt rendszabályok a szanálás útját torlaszolják el. Jugoszlávia és Németország kölcsönös megegyezéssel eltávolították a vízumkényszer szigetelő rétegét, amely a két ország gazdasági közlekedését feszélyezte. Azt az előzékenységet, amelyet a külügyi kormányzat tanusitott Németország iránt, a belügyi kormányzat is magáévá tehetné a saját polgárai iránt és elrendelhetné, hogy minden feddhetetlen polgár, rövid utón, terhes kikötések nélkül kapjon útlevelet, ha külföldre kell utaznia.
