Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)
1927-11-24 / 327. szám
2. oldal bXcsmegtef waplő 192f. november 14 zése. Neki az a meggyőződése, hogy a szövetségi szerződésben ennek nincsen helye, azonban a rendelkezést még akkor vették fel a szerződésbe, amikor neki nem volt befolyása a külügyek intézésiére. A megegyezést nem hajtották végTe, noha a román kormány ezt több ízben követelte. Ezt a kellemetlen állapotot akarta megszüntetni és mikor a Romániával kötött szerződést átnézte, arra a meggyőződésre jutott, hogy a kérdést a román kormánnyal egyetértőig le kell zárni. b / A francia-jugoszláv szerződés Marinkovics ezután a Franciaországgal vafeé viszonyra tér át I —' A parlament előtt ismeretesek azok a régi kötelékek, melyek bennünket ífiranciaországhoz kötnek. örök hálára vagyunk kötelezve Franciaország iránt. A világháború csak megerősítette érdekeink szolidaritását. Sem a világháború jiian, sem azután nem volt köztünk írott Szerződés, mi azonban sohasem szűntünk meg egymást szövetségeseknek tekinteni. Hűségünket minden alkalom- ImaP bebizonyítottuk. '< Ilyen feltételek mellett kötöttük ^meg a formális barátsági szerződést, amelynek a Népszövetségnél való regisztrálása és publikálása a nemzetközi szolidaritás aktusa volt. Ez semmit sem változtat Franciaországhoz való viszonyunkon, csak nyíltan ^megjelöli annak jellegét, mely eminensen békeszeretö. : Á szerződés senki ellen nem irányul, már csak azért sem, mert csak azt konstatálhatja, ami már anélkül is fennállott. Azóta, akik kritizálják a szerződést, elfelejtik, hogy ilyen szerződést már alá' írtak az összes népszövetségi tagállamok, amikor a népszövetségi paktumot aláírták. Az az öröm, amelyet népünk érzett a szerződés megkötése felett, valójában szentimentális jellegit és nem agresszív. A jugoszláv külpolitika egyezik az angol külpolitika alapelveivel Az Angliához való viszonyról beszél ezután a külügyminiszter: — Mindig nagy súlyt helyeztünk arra, hogy a legjobb viszonyt tartsuk fenn 'Nagybritániával, tudva azt, hogy a torit politika legfőbb célja az európai béke fentartására. a föirányelv tekintetében Külpolitikánk teljesen megegyezik azzal, amire1 Anglia törekszik. Kötelességszerünek tartom hálával megállapítani, hogy az angol kormány magatartása az utóbbi időben erősen hozzájárult althoz, hogy bizonyos súlyos esetekben eloszlassuk az állítólagos nervo- Izitásunkró! és agresszivitásunkról elterjedt véleményeket és hangsúlyozhassuk politikánk kifejezett békeszeretetét. Olaszország nem akarja bekeríteni Jugoszláviát — Az Olaszországhoz való viszonyra áttérve, mindenekelőtt kötelességemnek tartom a legenergikusabban visszautasítani az interpellációnak azt az állítását, hogy Olaszország rendszeresen viszi keresztül a mi elszigetelésünk és a kisan tant felbomlasztásának politikáját és hogy Olaszország politikája megrendíti a mi helyzetünket (Gúnyos derültség a Pribicsevics-párt részér61), ha csaknem minden államnak két politikája van. Az egyik, amelyet valójában folytat, a másik, amit az ellene hangolt sajtó neki tulajdonit. Ez az eset velünk is. határozott békepolitikát és az öszszes szomszédainkhoz való békés viszony politikáját folytatjuk. Az ellenünk hangolt sajtó pedig bizonyos imperalisztikus és agresszív szándékokat tulajdonit nekünk. Lehet, hogy a sajtóban Olaszországot is megvádolják, hogy ö a mi elszigetelésünkre törekszik, de ki kell jelentenem, hogy amióta én külügyminiszter vagyok, ezt sehol sem láttam. Legkevésbbé sem látom nemzetközi helyzetünket veszélyeztetettnek. Mikor Olaszország Romániával barátsági szerződést kötött, akkor is ilyeneket mondottak, három hónappal később pedig a román külügyminiszter a kisantant-konferencia után nyilvános deklarációt tett, hogy Románia, amelyet a szövetség és az érdekek szolidaritása köt a mi államunkhoz viszont a barátsági szerződés és vérrokonság Olaszországhoz, a Iegöszintébben óhajtja, hogy államunk és Olaszország közt a nézeteltérések elsimuljanak. Még jellemzőbb az eset Magyarországgal. Az olasz és a magyar nemzet között a szimpátia kötelékei igen régiek és a szabadságért való együttes harc idejéből datálódnak. Javul Jugoszlávia vissonya Magyarországhoz Közvetlenül hivatalbalépése előtt Olaszország és Magyarország közt barátsági szerződés jött létre, amelyet megünnepeltek Olaszországban és lelkesedéssel üdvözölték Magyarországon. Ha Olaszország ezzel a szerződéssel ami elszigete lésünkre törekedett volna, akkor annak érezhetőnek kellett volna lenni a Ma gyarországhoz való viszonyunkban. Én viszont örömmel állapíthatom meg, hogy Magyarországhoz való vszonyunk mindezek után is napról-napra jobb lesz. Ezután visszatérve az Olaszországhoz való viszonyra, rámutat arra, hogy elfelejtik, hogy olyan országról van szó amellyel még mindig az 1924 január 27-ikén kötött barátsági szerződés fűz össze bennünket. Radics István: Olaszország mindig elárulta összes szövetségeseit, legelőször Franciaországot. Marinkovics: A mi viszonyunk Olaszországhoz, valóban nem olyan, mint a milyennek kívánnánk. Egy más szomszédos állammal szemben meg lehetnénk elégedve ilyen viszonnyal is. Olaszországgal azonban olyan fontos ügyeink és érdekeink vannak, hogy a közöttünk levő viszonyra nem szabad árnyéknak esnie, hanem valódi és intim borátságnak kellene lennie. Azt mondják a barátságot nem a kormányoknak, hanem a népeknek kell végrehajtanak. Ez azonban sohasem fog bekövetkezni, ha mi felelős politikusok összetett kezekkel várjuk, hogy a népek maguktól barátkozzanak. Amig ezen a helyen vagyok, minden fenntartás nélkül ezen fogok dolgozni és meg vagyok győződve, hogy semmiféle összeütközés nincs valódi érdekeink között, csak egész sor félreértés, amelyek bizalmatlanságot keltettek. Az egyszer föltárnadt bizalmatlanság pedig egész sor olyan lépést vont maga után, amelyek ezt csak megerősítették. Úgy vélem, kötelességem ellen vétenék, ha bármit is elhanyagolnék a bizalmatlansás eloszlatása terén. Nekem különben fontos és az ország érdekében áll, begy a két ország közt szövetségi viszony jöjjön létre, mert akkor minden kérdést könnyű lesz megoldani. A jugoszláv-görög viszony Görögországról beszélve megállapítja, hogy amikor hivatalába lépett, semmiféle tárgyalás nem volt folyamatban Görögországgal. A görög kormány javaslata állott csak fenn, amely arra irányult, hogy az athéni konvenciók figyelmen kívül hagyásával uj alapon kezdjenek tárgyalásokat. Elődöm ezt nem fogadta el, de vissza sem utasította. Én ugyanilyen magatartást tanúsítottam. Az albán konfliktus Hosszan kifejti Marinkovics az albán konfliktus történetét. A nagyhatalmak intervenciójáról ezeket mondja: — A diplomáciai viszony megszakítása külföldön mély benyomást keltett, mert már márciusban több jel mutatott a köztünk lévő viszony megszakítására. A nagyhatalmak intervenciót ajánlottak azon az alapon, hegy az albánok Gyuraskovicsot bocsássák szabadon és egyidejűleg mi változtassuk meg a jegyzékünk hangját. Miután teljesen biztosítva voltunk, hogy követeléseinket, teljesítik, ezt az ajánlatot elfogadtuk. Ebből a tényből azt következtették, hogy az albán kérdésben kudarcot vallottunk, azonban elfelejtik, hogy nekünk nem volt szándékunk Albániát megsérteni és mega'ázni. Az incidens után Albániával való viszonyunk jeliege teljesen megváltozott, most az albán kormány magatartása velünk szemben teljesen korrekt, sőt előzékeny. A bo'gár kérdés Bulgáriára áttérve ezeket mondja a külügyminiszter: — Az ugynevezett belső macedón forradalmi szervezet , akciójáról beszél az interpel'őció. Ez a szervezet valójában sem nem belső, sem nem macedón, sem nem forradalmi. A bűntényeket és merényleteket, amelyeket ez a szervezet országunkban elkövet, a bolgár királyság területén készítik eíö, ahol ennek a szervezetnek székhelye is van. Mi minden intézkedést megtettünk, hogy az ágenseknek az országba való bejövetelét megakadályozzuk. A bolgár kormányt egyidejűleg értesítettük és elvárjuk, hogy az is* mindent megtesz, ami kötelessége. Tett is már bizonyos intézkedéseket, hogy ezek olyanok-e, amilyeneket kellett tennie, azt majd az eredmények fogják megmutatni. A mi dolgunk az, hogy kivizsgáljuk, hogy a biinös akciókat, amelyek más ország ellen irányulnak, kik szervezik és hegy azok folytatását tehetetlenné tegyük. Radics István: Micsoda beszéd ez^ Bulgária teljesen szuverén állam. Marinkovics külügyminiszter: Radics ur, ugy látszik, nem hallotta, hogy mit mondtam. Radics István: Jó igy, nagyon jó. (Vi karos derültség.) Marinkovics tovább beszél a Bulgáriával való viszonyról. Racics Punica: Bulgáriával meg kell szakítani a diplomáciai összeköttetést. Marinkovics.';Nem volna opportunus, hogy most nyilatkozzam, hogy mit akarunk csinálni, ha várakozásunkban csa lődva a merényletek tovább is ismétlőd nek. Radics István: Háborút akar Bulgária ellen? Marinkovics: Ki mondja ezt? Radics: Valahogy igy jön ki. Marinkovics: Radics ur, aki képviselőnk volt a Népszövetségnél, jól tudja, hogy nekünk a népszövetségi paktum értelmében nincs is jogunk háborút kezdeni. Racics Punisa: De védekezni van jojunk. Marinkovics: A kérdés jelen stádiumában korai még erről beszélni és a külföldet oktalanul felizgatni. A külügyminiszter ezután a Németországgal, Lengyelországgal és Belgiummal való viszonyról mond néhány szót és a jugoszláv külpolitika békeszeretetének hangsúlyozásával fejezi be beszédét. Utána Pribicsevics Szvetczár kap szót. Pribicsevics beszéde Magyarország ellen Pribicsevics Szvetozár először a Franciaországgal kötött barátsági paktumról beszél, amelyet a legnagyobb mértékben helyesel. Jugoszláviának gerinces külpolitikát kell folytatnia. A szerb kormány a háború előtt sohasem volt olyan szervilis az osztrák-magyar monarchiával szemben, mint amilyen Jugoszlávia kormánya most Olaszországgal szemben. Foglalkozik ezután Bethlen november 17-iki beszédével, amely szerinte irredenta és amellyel az egész európai közvélemény foglalkozott. — Ezzel szemben — mondja Pribicsevics — a miniszterelnök azt állítja, hogy Magyarországhoz való viszonyunk állandóan javul. Én a magam részéről kijelentem, hogy Jugoszlávia a dzsentri-mágnás és arisztokrata Magyarországgal semmiféle barátsági politikát nem folytathat. Beszél még Pribicsevics Albániával és Bulgáriával való viszonyunkról és Köröséé titokzatos szófiai és budapesti miszsziójáról. Majd a macedón kérdést teszi szóvá és tiltakozik az ellen, hogy egy alezredest neveztek ki főispánná. Végül Görögországhoz és Romániához való viszonyunkról beszél és felvilágosítást kér a görög kereskedelmi szerződésről, továbbá a bánáti szerb iskolák ügyében Romániával kötött egyezményről. Utána Jovanovics Jován, a földmÍvespárt elnöke szólal fel és kije'enti, hogy ha jobban akarjuk szabályozni Jugoszláviának Olaszországgal való viszonyát, akkor az összes jelenlegi konvenciókat revideálni kell és minden kérdésben biztosítani kell Jugoszlávia gazdasági és politikai függetlenségét. Követeli, hogy nagyobb érdeklődést tanúsítsanak Németország és Oroszország iránt, mert az ezekkel való jóviszor.y nagyobb mértékben tudná biztosítani a békét és a nyugalmat. Radics István ugyancsak a Németországgal és Oroszországgal való jóviszony kiépítését követeli, Trumbics Ante volt külügyminiszter pedig az plasz— jugoszláv helyzetről beszól. Végül Petelján szociáldemokrata után a zárszó jogán Marinkovics Voja külügyminiszter szólal fel. Marinkovics külügyminiszter válasza Marinkovics viszonválaszában megemlékezik a Balkán-Lecarnó eszméjéről és rámutat arra, hogy erre a Locarnóra szükség volna, az akadályok azonban igen nagyok. A macedón-kérdéssel kap* csolatban kijelenti, hogy Jugoszláviában a Balkán-államok közt a legtöbb szabadság van, de ez a szabadság nem azért van, hogy merényleteket szervezhessenek az ország rendje és békéje ellen. Pribicsevics indítványára ezután a parlament egyhangúlag tudomásul veszi a külügyminiszter expozéját. Beleőszült és beleőrálí a szerelmi csalódásba egy olmützi lány Oimützből- jelentik: Tragikus eset foglalkoztatja Olmütz lakosságát. Grosz Elvira tizenuyólcéves ellrusi tólány beleszeretett egy olmützi bankhivatalnckba. A szerelmes pár a legnagyobb egyetértésben élt a múlt hét vasárnapjáig, amikor kirándultak a város melletti kis községbe, ahol táncmulatság volt. A bankhivataluok eleinte a leánnyal táncolt, később azonban figyelme egy másik nőre fordult, a köszég fiatal tanítónőjére. Nem tudni, hogy az elkeseredett leánnyal mi történt éjszaka, reggelre azonban, amikor szülei benyitottak szobájába, a leányt teljesen megöszült hajjal találták ágyában. Szülei kétségbeesett kiáltozásaira felébredt s mikor ezek figyelmessé tették hófehér hajára, a tükörhöz lépett, amelybe egy pillanatig döbbenve meredt, azután apatikusan elfordult. Egész nap senkivel egy szót sem váltott, meredten ült egy helyben. Este azután hirtelen dühöngeni kezdett, törte-zuzta a szoba berendezését. Szülei másnap reggel elszállították a kórházba, ahol az orvos megállapította, hogy a szerencsétlen leány elmeháborodott s betegsége oly súlyos méretű, hogy gyógyulására semmi remény sincs. 11623 újítások A RÁDIÓTERÉN Meuleldt és Kahn e, kiéli világhírű cég legújabb tipu.u hangszórói megjelentek a világpiacon. Ezeu gyártmány hangtisztasági kivitel és előnyős ár tekintetében felvette a versenyt a legelső gyártmányokkal. Kérjen be ajánlatokat a vezérképviselő „AUDIOM“ dlpl. ing. M. Kun, Wovisad, Jermenska ui. 3. Szer fje fel készülékét a világhírű VALV - -csövekkel. Sok pénzt tál árit meg, ha kiégett lámpáit regeneráitatja. — Viszontelárusitók nagy árkedvezményben részesülnek — Ügye*, utazók és ügynökök felvétetnek
