Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)
1927-11-23 / 326. szám
PoStarlna plaíena u gofovom 1% OLDAL * ARA Vh DINAR BACSMEGYEI XXVIII. évfolyam. Szubotica, IS27. SZERDA, november 23. 326. szám ilhllll II III— Ml Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10» 8—52, 378. _................, Megjelenik mindennap reggel. finnen alán és hétfőn Is. E!6fízetés> ár negyedévre 165 dia Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvosztály. Szuboflca Zmal Jovln trg. 3. (Minerva palota) jával akarták keresztül vinni. Ha nincsenek kisebbségek, nincs kisebbségi probléma sem. Ma vannak, de nem mernek szólni, vagy ha vannak is. de már nem beszélnek a nyelvükön. akkor a kisebbségi problémának nincs az a propagativ ereie, mely a megoldásig űzi önerejétől hajtva a megoldatlan feladatokat. Ez a szellem ma már tagadhatatlanul a múlté. Itt-ott még felüti fejét; az erőszakra hajló politika természetesen a kisebbségekkel sem tesz kivételt. De az a politika már feltámaszthatatlanul a múlté, amelyik csak a kisebbségekkel szemben volt erőszakos. Benes kisebbségi politikája is függvénye az uralmi helyzet hatalmi tényezőinek s az ezekből kisarjadt európai eszmeáramlatoknak. S ma már Benes'respektálást hirdet és respektálást követel a kisebbségek számára, nem is azért, hogy taktikai előnyökhöz jusson, nem azért, hogy pártok és frakciók támogatására számíthasson, hanem, mert a kisebbségek jogos igényeinek kielégítése, a kisebbségek rés-Téli vifsarcÄ Nyugalenrópábaii Németországban a nagy havazás akadályozza a vasúti forgalmat Az angol partokon több bajé hajótörést szenvedett A kisebbségi jogok e ismerne Nem csekély érdeklődés keltésére alkalmas, különösen a kisebbségek részéről, az a beszéd, amit a költségvetési vitában felszólalva Benes mondott. »A nemzetek szövetségének politikája — mondotta — nagyon lényeges; mindenekelőtt megakadályoz nemzetközi viszályokat és minden esetben arra törekszik, hogy az esetleges konfliktusokat minden esetben békésen intézzék el. De jelenti azt is, hogy a világháború után fennmaradt ellentéteket lépésröl-lépésre elsimítsa. Az egyes államok a fennálló határokon belül egyezkedhetnek, ha kölcsönösen respektálják egymást és különösen respektáljál: kisebbségeiket. Ez a respektálás jelentékeny módon siettetné a leszerelést és a megértést.'!Benest a külpolitika miivészének kell tartani. Bénesnek volt mindig alkotó külpolitikai programja, a világtörténelem egy szakaszát az ő gondolatai, koncepciója és határtalan aktivitása formálták ki valósággá. AmikorBenes meglátja,—amit talán mi magunk is csak hirdettünk, de nem megingathatatlan meggyőződés fundamentumán, inkább csak várva, remélve, bizva; hogy ki fog alakulni még ez a meggyőződés — hogy a középeurópai kisebbségi probléma milyen eleven gyökérszállal függ össze a legátfogóbb európai problémával. A világháború likvidálása, mint a nagy hazárdőr, egyetlen lapra tette fel a háború és béke minden célját, feladatát, elkötelezését: a népszövetségi alapokmányra. Ha a Népszövetség nem tölti be feladatát, nem éri el célját, akkor valóban hiába volt még a világháború is s a jégkorszak szörnyűségeit hiába hozta ránk vissza a könnykorszak. A népek békéje, a megálmodott világ megálmodott békéje a népszövetségi eszme bölcsőjében pihen. Ezen a nemzedéken múlik, a »kis deszkakoporsót« le kell-e njra tenni az illúziók fátumos temetőjébe, vagy végre sugárba szökkenhet-e a gyáva tettel meg nem gyalázható bátor gondolat. Csak örvendezni lehet azon, hogy Benes, a külpolitika nagy művésze, nem tagadja, de hirdeti a kisebbségi problémák fontosságának centrális voltát. Ezen, a kisebbségi probléma megoldási módján múlik, hogy milyen ütemben valósulhat meg a leszerelés programja s mikor állhat helyre a lelkek megértésének integritása. Hiába tartanak leszerelési konferenciákat s hiába nyomtatják ki a legelevenebb beszédeket is, amig a kisebbségi problémákat nem küszöböli ki az aktualitások sorából a megértés, a humanizmus, addig nincs leszerelés, nincs megértés, nincs vi-lágbéke s betöltetlenek a Népszövetség feladatai. — nem mi mondjuk ezt, hanem Benes. Milyen rendkívüli a haladás a kisebbségi problémák megoldására javasolt módszerek történetében. Hogy a kisebbségi problémát ki kell küszöbölni a gyakorlati élef feladatai közli!. — ez nem uj tanács s nem uj megoldási mód. Ám eddig a kisebbségi problémák kiküszöbölését a kisebbségek elhallgatásával, megfélemlítésével, erőszakolt asszimilációBerlinből jelentik: Észak- és Középnúmetországban beköszöntött a tél és a hőmérő fagypont alatt hét fokot mutat. A nagy havazások miatt a vonatok is csak nagy késéssel közlekedhettek. Lipcsében oly nagy havazás volt, hogy a villamosközlekedés megakadt. Hamburgi jelentés szerint az Elba folyón megkezdődött a jégzajlás. Olyan nagy jégdarabok úsznak, hogy a kisebb hajók járatait beszüntették. A 'hirtelen bekövetkezett erős fagy; a hajózási teherforgalmat majdnem egészen megbénította. Londonból érkezett jelentés szerint a nagy viharban, amely szombat óta dúl az angol partokon, igen sok hajó szerencsétlenül járt. A szél ereje ngm gyöngült, még mindig 150 mértföldes óránként. North Cumberland partvidékén a Djerissa angol gőzös elsüllyedt, legénységét, azonban sikerült megmenteni. A Georgia hollandi petroleumszállitó hajó Cromer mellett a parti sziklákpektálása nélkül nem foghatunk hozzá történelmi feladataink: a leszerelés és megbékélés előkészítéséhez. Elégtétel és vigasztalás nekünk ez a konfesszió. A belátás, a politikai okosság központi problémává avatták a kisebbségi kérdést. S ha egyszer ennek a problémának döntő fontosságát felismerték, ha egyszer e probléma döntő fontosságát be is vallják, akkor Európa népe nem vergődhetik sokáig a probléma felismerésének s a probléma megoldásának két szakadéka között. ba ütödött. Legénységének egy részét a Trant hollandi gőzös vette fel, a többi a tengerbe veszett. North Cumberland és Essex tartományok területén nagy árvíz pusztít. A spanyol tengerparton 35 halászhajó süllyedt el. Az Exchange Telegraph jelenti Madridból, hogy egy Uberjord nevű állítólag német gőzös a spanyol partok mentén zátonyra futott és elsülylyedt. A hajó 6000 tonnás. Legénysége megmenekült. A pénzügyi' bizottság megválasztotta a takarékossági bizottság tagjait Csak a kormánypártok vannak képviselve a bizottságban Beogradból jelentik: Politikai körökben nagy érdeklődéssel várják Marinkovics külügj'miniszter szerdai válaszát a külügyi interpellációkra. A külügyminiszter beszéde egyúttal külügyi expozé is lesz és fel fogja ölelni az ország általános külügyi helyzetét és valamennyi szomszéd állammal való viszonyát. Sokat foglalkoznak politikai körökben a költségvetési javaslattal is. Mint radikális körökből értesülünk, a pénzügyminiszter hajlandó a legvégső konzekvenciákig ragaszkodni javaslatához és igy nem lehetetlen, hogy az ügynek komolyabb fejleményei lesznek. Vukicsevlcs Vélj a miniszterelnök kedden délután kihallgatáson jelent meg a királynál és ezt az audienciát összefüggésbe hozzák azokkal az eseményekkel és nyilatkozatokkal, amelyek a költségvetési javaslattal kapcsolatban történtek A radikális képviselők meglehetős rezerváitan viselkednek és többen kijelentették. hogy előbb tanulmányozni fogják a javaslatot és csak azután alkothatnak véleményt róla. Radios István nyilatkozata a költségvetésről és a kereskedelmi szerződésekről Raáics István, a horvát parasztpárt vezére kedden hosszabb nyilatkozatot odott le az újságíróknak, amelyekben a költségvetéssel és a külkereskedelmi szerződésekkel foglalkozott. — Az angol, belga és német kereskedelmi szerződések — mondotta Radics i — olyan rosszak, hegy azokat vissza kellene adni a bizottságoknak. Különösen a jugoszláv-német kereskedelmi szerződés nem kielégítő. A szerződés tarifális rendelkezései nem védekező jellegűek és nem mozdítják elő a ló, marha, disznó és a zsir kivitelét. A lóra például hétezer dinár vám van, pedig a lókivitelt különösen elő kellett volna mozdítani, mert a Vajdaságból évente ötvenezer lovat exportálnak, de fontos ez a kivitel a Muraközre és Szlovéniára nézve is. — Védővámmal, sújtja Németország többek közt a szilva és a lekvár bevitelét is. A szerződés úgy fest, mintha egy szerb család egy német családdal kötötte volna, nem pedig egy mezőgazdasági állam egy ipari állammal. Nekünk nincs szükségünk négyezer vagon műtrágyára, mert a műtrágya nagyon drága és azok az urak, akik meg tudják fizetni, fizethetnek pár ezer dinárral többet. Nem vagyunk megelégedve a vasúti ipar védelmével sem, hanem sokka! fontosabb lett volna az, hogy jó ekékhez jussunk — Jovanovics Jovánnal együtt elhatároztuk, hogy az angol és belga kereskedelmi szerződést megszavazzuk, mert ha nem is jók, de nem olyan túlságosan rosszak, a német szerződést azonban nem fogjuk megszavazni és követeljük, hogy védjék meg a mezőgazdaság érdekeit. Mi kinyitottuk az ajtót a német iparnak és elvárjuk, hogy a másik oldalról biztosítsák a mi mezőgazdasági érdekeinket. Radics ezután a költségvetéssel foglalkozott és élesen támadta- a pénzügyminiszter javaslatát. — A költségvetési javaslatban —mondotta — a pénzügyminiszter 230 millió deficitet ismer be, de a függő adósságok másfél milliárdot tesznek ki. Franciaország a függő adósságok miatt három évig nem akarta aláírni a barátsági szerződést. Marinkovicsnak most sikerült a szerződést aláíratni, de az adósságok kérdése még nincs rendezve. — Az erdőügyi minisztérium teljesen passzív. A költségvetési deficit körülbelül négymilliárd lesz és a kormánynak vissza kell adni a javaslatot, mert a tényleges hiány helyett formálisan csak 230 millió deficitet mutat ki. Radics végül kijelentette, hogy a kormány helyzete nagyon labilis és a radikálisok után három nagyobb pártnak, a horvát parasztpárt, a demokrata párt és független demokrata párt koalíciójának kellene a kormányzást átvenni, mert ez volna a legegészségesebb alakulat. A pénzügyi bizottság ülése Kedden délután négy órakor a pénzügyi bizottság ülést tartott Szubotics Nikola elnöklete alatt. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása után Szubotics elnök javasolta, hogy válasszák meg az úgynevezett állami takarékossági bizottság tagjait. A javaslat fölött nagy vita keletkezett és az ellenzék részéről Popovics Szvetiszláv, Radics István, Krajacs Iván és Demetrovics Juráj veitek részt. Az ellenzéki szónokok azt vitatták, hogy a választást nem szabad megejteni, mert ellenkezik a parlamentárizmus elvével az. hogy egy parlamenti bizottság tagjainak felét a pénzügyminiszter ukázzal nevezi ki. A kormánypártok álláspontját Setyerov Szlávkó dr. és Rades Szima dr. képviselték a vitában. A bizottság ezután megváL tta t.: állami takarékossági bizottság tagjait
