Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)
1927-11-23 / 326. szám
Z. elM_______________________ «lOSWBGYKI wmß _________________3927. november 23 Olasz félhivatalos közlemény a francla-iugosz’ áy szerződés ellen „Azolaszellenes politika jóváhagyásafrancía részről“ trig pedig kizárólag a kormánypárti képviselők közöl A bizottság tagjai lettek: ,\UI;c!jl;,vics Ili ja, Szimics Jovin, Popovics Dnbrivoj, Kultmcsics Bogolyub, Hueics Szima, Szubotics Ninkó, Antiparmakovics Jován radikálisok, dr. Velikovics Velja, Setyerov Szlávkó, Tini otijevics Koszta. Qrol Milán és dr. /. ■hmen Seikij demokraták, Sztnodelj Franjo és Pasenjak Vladisziáv szlovén néppártiak. A bolgár újságírók és a szkopljei por ■ A bolgár ujságiróegyesület fölkérte a jugoszláv újságírókat, járjanak közbe, hogy a beutazási tilalmat a jugoszláv kormány vonja vissza Beogradból jelentik: A jugoszláv ujságiróegyesülct táviratot kapott a bolgár újságírók egyesületétől. A táviratban a bolgár újságírók elpanuszolják, hogy a Jugoszláv hatóságok nem engedték meg a bolgár újságíróknak, hogy a macedón diákok skopUei pőréink tárgyalásán résztvegyenek. A bolgár ui .ágiróegycsület ezört arra kéri a jugoszláv ujságáróegyesületet, interveniáljon a kormánynál, hogy a tilalmat a 'Jugoszláv hatóságok vonják vissza. A beogradi ujságirószekció ebben az ügyben kedden a következő kommünikét tette közzé: — A stipi események miatt a jugoszláv kormány elzárta a határt Bulgáriával szemben és megtiltotta a jugoszláv területre való bejövetelt az öszszes bolgár alattvalóknak. A jugoszláv kormánynak ez az intézkedése még mindig fennáll. Az ujságirőegyesiilet sajnálkozásának ad kifejezést, hogy nem engedik meg a bolgár újságíróknak Jugoszláviába való beutazást, őszintén kijelenti azonban, hogy eljár a kormánynál, hogy a bolgár kollégákra nézve ezt a tilalmat oldják löl. A beogradi újságírók, bíznak abban, hogy éz az intervenció eredménnyel jár, de nagyon megkönnyítené : a" jugoszláviai újságírók helyzetét, ha a bolgár újságírók ezzel szemben eljárnának a saját kormányukénál, hogy a jugoszláv újságíróknak viszont adjon beutazást Kuentelált-Petrics környékére, ami, azért volna szükséges, hogy ' a stipi, és azt követő eseményekben a szükséges igazság megállapittassék. Az intervenció eredményéről értesíteni fogják Kazasoif volt minisztert a bolgár ujságirőegyesiilet elnökét. Vajdasági tanárok vitája a beogradi tanárkom; resszuson A tanári művészet ellenében jólétet kivannak Beogradból jelentik: Az országos tanárgyiilés második napján Bogdanov Vásza szuboticai gimnáziumi tanár azt a követelést javasolta, hogy a tanári pótlék a gyakorlótanárok részére is ezer dinár legyen, továbbá, hogy a szolgálati hely véglegességét már a tanári vizsga letétele után, nem pedig tiz évi szolgálat után adja meg a törvény. Az alsóbb osztályok tanulóinak makszimális . száma egyelőre negyven, később pedig csak harminc legyen, végűi hagyják ki a régi törvénynek azt a szakaszát, amely szerint a gyenge tanulókat az első és második évharmad után ki kellett zárni. Sz'tanojevícs Milos becskereki tanár az évi osztályvizsgák és a felvételi vizsga ellen beszélt.' Pcrics Alekszandar (Becskerek) a vizsgák megtartását és a tanári vizsgák dijának eltörlését kívánja, a férjes tanárnők egyenjogúak legyenek a többi tanerőkkel. Nedics Milán méltatta ä tanárok emberképző munkáját, amely inkább művészetnek nevezhető és követelte, hogy a törvény gondoskodjon a tanárok megfelelő jólétéről és képesítéséről. Szubotin Jován becskereki igazgató a felvételi vizsgák megtartása mellett szólalt fel. A többi felszólalók is mind hangoztatták a tanárok anyagi helyzete me<riavftá*Snak mielőbbi szükségességét. ’ Rómából jelentik: Az olasz sajtó heves kampánya és az ifjúság tüntetései után, kedden a félhivatalos olasz sajtóügynökség kommünikét adott ki azzal a céllal, hogy lezárja a francia—jugoszláv szerződés körül támadt vitát. Megállapítja a kommüniké, hogy a szerződés aláírása nem lepte meg és nem nyugtalanítja az olasz közvéleményt. Csupán az konstatálható egyértelműen, hogy a szerződés megkötésénél nem sok figyelmet fordítottak Európa mai kényes politikai viszonyaira. A szerződés általában szükségtelennek tekinthető. Mindkét aláíró állam hivatalos körei hangoztatták, hogy a szerződés kifejezetten pacifista célokat követ, nem lépi tul & Népszövetség általános elvei-' nek kereteit és nem irányul egyetlen harmadik állam ellen sem. Azonban mig ezt Párisban hangsúlyozzák, Jugoszláviában ezt a szerződést úgy tekintik, mint az oíaszellenes politika jóváhagyását Franciaország részéről. és mint ösztönzést arra, hogy jugoszláv részről ellenséges hangulatot szítsanak szuson két óriás találkozott: a germán óriás, Bismarck, a vaskancellár és Lord Beaconsfield. Mindketten nagy birodalomnak uj útmutatói. Előbbi vérrel és vassal, utóbbi majdnem két évtizedes fninisztercluöki és külügyminiszteri pályája alatt a növekvő és megszervezkeilő angol imperializmus zseniális megteremtője, Viktória hosszú királysága alatt majdnem abszolut Ufa Anglia külpolitikájának. Bismarck azt mondta a kongresszus után otthon: ez a zsidó egész ember, hatalmas egyéniség. Ennek a kikeresztelkedett, de,, élete .végiig, még az áítaja ir$ hires re?:é)ivr ben is tüzes zsidónak maradt Dizraelinek társaságában volt titkárként egy fiatal angol diplomata, Mister Artúr Balfour, a ma hetvenhat éves Lord Balfour. Dizraeli a regényében filozofikus mélységgel ir róla, hogy a sivár, puszta Palesztina visszavárja népét, várja mesebeli vőlegényét, aki felébressze sivatag álmából. Hogy Lord Balfour Dizraeli társaságában lett-e azzá, ami ma, mélységes hitű prófétai hirdetője egy öreg nép reneszánszának, vagy történelmi és filozófiai studímmai tették azzá, amelyekről több könyv, a legutóbb a »Kételyek korszaka« tanúskodik, nem lehet tudni. Nem egyedülálló jelensége különben az angol közéletnek Lord Balfour. Neje és leánya minden cionista kongreszszuson ott vannak és végigülik az éjjeli gyűléseket is. Patterson generális, a világháború zsidó légiójának parancsnoka ' a háború óta minden cionista kongresszuson ott van, Ramsay Macdonald a Labour party volt miniszterelnök vezére, Sir Windham Deed ezredes, Lord AUenby Palesztina és Syria meghódítója, Orinshy Gore gyarmati államtitkár, Colonel Wegdwood volt munkáspárti miniszter, néha meglepetésszerűen megjelennek belföldi és külföldi cionista gyűléseken és lángoló hittel tesznek tanúságot amellett, hogy amit Anglia Palesztinában tesz a zsidó népért, nem angol politikai érdekből történik, hanem azért, mert néhány ideális lelkű vezér átvitte az angol köztudatba, hogy Angliának büszkén vállalni kellett a feladatot, igazságot szolgáltatni kétezer éves igazságtalanságokért egy öreg népnek, mely annyit tett már az emberi kultúráért. Ennek a tanuságtételnek egy érdekes illusztrációja keriiit most nyilvánosságra. A hetvenhat éves Lord Balfour ünneplésére a londoni Savoy hotelben vagy ötszáznyolcvan angol arisztokratából, képviselőből, cionista vezető személyekből álló publikum gyűlt össze a Balfour deklaráció tiz éves évfordulója alkalmából. Most bankettjén Londonban, miután az angol közéletnek és a cionista organizációnak ismert nagyságai felköszöntötték, elmondta, mi indította őt arra, hogy egész életében, többszörös külügyminisztersége alatt mindent elköves-Olaszország ellen. Ezt bizonyítják a beogradi .zagrebi,. splitl, szusáki tüntetések, sok jugoszláv sajtóhang. Noha a francia—jugoszláv szerződés — mondja a kommüniké — nyugodt és rezervált fogadtatásra talált Olaszországban, nem ugyanilyen egyértelműséggel fogadták azt Franciaországban és más érdekelt államokban. A francia és német sajtó egy része gyanúval él a szerződéssel szemben, különösen mert azt demonstratív módon a szövetségesek győzelmének évfordulóján írták alá a szerződő felek. Beograd mai magatartása világosan leleplezi azokat a kapcsolatokat, amelyek idegen faktorokhoz fűzik. Az olasz közvéleményt nem alarmirozzák azok a világosan bebizonyító tények, amelyek n francia—jugoszláv viszonyban beálltak. Az olasz külpolitika jó kezekben van és megőrizte a reagálás teljes szabadságát s ebben számíthat az általános európai helyzetre, amely a legkevésbbé sem kedvezőtlen az clasz érdekekre és az olasz külpolitika békés céljaira — mondja a félhivatalos kommüniké. sen Palesztinának a zsidóság részére visszaszerzésére: »Csak a gondolat, hogy Palesztinából egy nagy, történelmileg ható erő indult ki. A inai kulturemberiség lelki világában az ideális erők végső analízisben a Palesztinában termett zsidó vallásból és erkölcsi világnézetből származnak. A cionizmus ismét teremthet ilyen csodákat. Ha nem is mindjárt, de a második, harmadik generációban, mely ott kint felnő. vHa segít nekik Anglia, gyermekeiket saját otthonuk uj héber nyelvében felnevelni, őket az ország rögein, mint parasztokat meggyökeresiteni, mert ebből a talajból ,és levegőből termettek egykor a biblia csodái és poézise. De csak akkor, -ha: félelem nélkül,, szabadsággal lelkűkben és szivükben élnek saját' földjükön.« • • Lord Balfour, aki a mai kabinetnek is tagja, most a tíz éves évforduló alkalmából az angol kormánynak egy ő általa inspirált deklarációját hirdette ki. Ennek az ö szavai szerint »második Balfour deklarációnak« jelentőségét és értelmét csak úgy lehet megítélni, ha röviden ismertetjük a Palesztina újjáépítésében eddig fennállott politikai és gazdasági rendszert. A Balfour deklaráció és a zsidó újjáépítő munka előtt Palesztina egész talaja a paris Rotschild birtokainak és néhány kis zsidó kolónia földjeinek kivételével arab nagybirtokosok, cfíendik kezében volt. A föld túlnyomó része egyáltalában nem állott művelés alatt, sőt ma sem áll mivelés alatt. Ahol erdőségek voltak valamikor, ott évszázados rablógazdasággal letarolták őket. A vizek szabadon rohantak le a hegyoldalakról, magúkkal gördítve és lemosva sziklákat, köveket. Nemcsak a hegyoldalakat tették simává, kopasszá az arabok évszázadok alatt hanem idővel vékony földréteg rakódott .a kövek, szikláknak völgybe mosott és görgetett milliói fölé. úgyhogy ett, ahol nem mocsaras vagy homok a talaj, ott sziklák és milliónyi sziklatörmelék teszik mtvelhétetlenné a földet. Fa nem volt. árnyék nem volt, a csapadék ezért szintén kevesebb volt, mint ha az ország normális gazdálkodás alatt állt volna. Plasztikusan fejezi ki a föld és a nép viszonyát az a régi mondás: »Azé lesz Palesztina, aki visszaadja neki az árnyékot.« Ilyen állapotban volt Palesztina az újjáépítés megkezdése előtt. A földek ára minimális volt, a íeílaliok é'ubérért dolgoztak az eífendiJtnek. félig földalatti sárodukban laktak, még ingyen se kellett senkinek a rengeteg kopár terület. Megváltozott az idő. A zsidó nemzeti alap földvásárlásai, egyes és szervezett .zsidók földvételei fantasztikus magasságra hajtották fel a földárakat, úgyhogy Palesztina egyes részeiben ma terméketlen, homokos vagy mocsaras területek ára vetekszik európai nagyvárosok telkeinek áraival. Kolóniák, zsidó falvak, zsidó városok szomszédságában levő birtok, sőt törpe íellah földecskék igen jövedelmező kerti gazdaságokká lettek. Az arab efiendik, sőt a földhözragadt fellah egyszerre csak gazdag földbirtokosok lettek. Homokjukért, mocsárjukért mesebeli árakat kapnak. Mindez nem az ő, hanem mások, a zsidók munkájának eredménye. Annak a munkának, amely a mocsarakat kiszárította, a homokba iákat ültptfnek, a kiszáradt földet meg- 1 öntözte. [Mindez a helyben munkátlanu! I iilö. vagy Kairóban esetleg Parisban élő j cífendinek milliókat hoz. 1 Henry George az; mondja, hogy rnin: den nagy városban és gazdaság! kozös- I ségben, ahol ilyen munkanélküli. Illetve ! mások áldozataiból és munkájából elő! állott értékemelkedés támad, ezen értékj emelkedés, mely tisztán a közösség többi j tagjainak: munkájából a tulajdonos miuj den tevékenysége nélkül állóit elő, adó alakjában elveendő és a köznek szociális feladatait, az egész közösségnek javára szolgáló intézményeket, közmunkákat kell ebbú! végrehajtani. Ennek a Henry. Georgc-fé'e értékemelkedés! adónak egyik faja »betterment« néven sok európai nagy városban lelkes propaganda folytán már fennáll, áldásos eredméj nyekkel. I Palesztinában egy fordított betterment ■ állott fenn eddig. Az- arabok földjei, horribilis értékemelkedésük mellett, mint terméketlen sivatag voltak minimálisan vágy sehogyan megadóztatva. A zsidók’ által pénzzel, vérrel és egészséggel megöntözött és megtermékenyített földeket, mintegy]büntetésül rögtön magasabb adókategóriába sorozták be, úgyhogy a nehéz munkával, szegénységgel küzdő fiatal zsidó kolóniák hihetetlen magas adókat fizettek, büntetésül azért, mert a sivatag éi mocsár helyébe termőföldet, viruló narancsligeteket varázsoltak. Most azután a második Balfour-deklarációbin az angol kormánv bejelentette. hog\ mes fos szűnni a fordított betterment. A kormány az egész adórendszert átdolgoztaíja. hegy egyrészt az eífendikaek ne fizetődiék ki többé áremelkedésre számítva horribilis ár kérése mellett vissztartani megmiveletlen területeiket, másrészt a zsidó munkának és áldozatkészségnek gyümölcseit ne az afíendi vágja zsebre, hanem az ui épülő közösség, másrészt a Hatol küzdő zsidó kolóniák masuk. Angliában nagy szenzációt kelt ez a deklaráció, mert nagy változása a kormány eddigi Palesztina-politikáiában. de azért isj mert ez a Palesztinái reform, ha sikerre vezet, talán át fog menni a birodalom gazdasági életébe-- is* ha sikerül és alkalmas mélyreható gazdasági változások előidézésére. Betörő járt:’ A Szén '■ Antal- nyomda irodájában Egy ismeret’eit koldus a déli munkaszünet alalt fe törte és kifosztotta a kézipénztárt A szuboticai Katholikus Legényegylet Harambasicseva-uccai épületének udvarán van a Szent Antal nyomda, melynek irodájában hétfőn délután egy óra tájban vakmerő és titokzatos lopás történt. Ismeretlen tettes feltörte a nyomda irodájának egyik iróasztalfiókját, amely kézi pénztárul szolgált és abból közel négyezer dinár készpénzt vitt el. A lopást csak délután, a munkaidő megkezdésekor fedezték fel. Értesítették a rendőrséget, ahonnan Csupuráia Milán rendőrfelügyelő detektivekkel ment ki a helyszínre. Janikká Ferenc, aki abban az udvarban lakik elmondotta, hogy egy óra . tájban kutyaugatást hallott. Kinézett és az udvaron egy barnakabátos idősebb embert látott, aki a kapu felé ment. Megállította és megkérdezte tőle mit keresett az udvarban. -. — Hátul voltam — felelte az ismeretlen jés a külsőhely felé mutatott. ,Tanuskó [gyanútlanul visszatért a lakásába és délután két órakor értesült arról, hogy a nyomda irodájában tolvaj járt. A hivatalnoknők Januskó szcmélyleirásának alapján ráismertek arra az idősebb emberre, aki mostanában többször bent járt az irodában kéregetni. A koldus ilyen alkalommal bizonyosan megfigyelte hol tartják a pénzt és felhasználva a dé’i munkaszünetet, belopódzott az irodába és feltörte a fiókot. A hivatalnokok arra is emlékeznek, hogy az idegen egy alkalommal azt mondotta nekik, hogy a kórházban lakik, illetve ott szokott dolgozni.' A rendőrség a helyszínen semmi nyomot sem talált, de estig sikerült a titokzatos déli látogató lakását felkutatni, de ott a jelzett személyt nem találták. A „második Balfour deklaráció“ irta: Dohány Gyula Ezelőtt ötven évvel a berlini kongresz-I % y
