Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-20 / 323. szám

1927. november 20

22- oWaí __ BÄCSMEGTO NAPLÓ

A kulcs pattant és a nagy kapu becsapódott mögötte.

7.

A huszadik házassági évfordulót fényes keretek között ünnepelték meg a gombgyáros házában. Az előkelő vendégsereg között boldogan pompázott a bankár gömbölyded felesége. Kissé már elfonnyadt bőrén vakítóan ragyogott a gyöngynyakék...

• *

A probléma kétoldalú, az egyik inkább irodalmi, a másik Jogi Jellegű. A pályázók tetszés szerint választhatják maguknak bármelyik változatát:

1. A szubrett megtudja mi történt, felvilágosítja a gyárost, aki most már megbánja, hqgy mit tett és visszaszerzi a nyakéket feleségétől. Hogyan?

Ez az egyik része a pályázatnak.

2. A gyáros nem hajlandó visszahozni a nyakéket és a tizenkétezer dinárt sem akarja kifizetni a szubrettnak. Éva ügyvédhez fordul. Kérdés, bogvan, milyen jogi alapon és kitől kaphatja vissza a színésznő tizenkétezer dinárját.

A probléma megfejtői közt« ötszáz dinár jutalmat osztunk fel. Az első dijat valamennyi pályázat közül az abszolút legjobbnak adjuk és fentartjuk magunknak azt a jogot, hogy az ötszáz dinárt egy összegben, vagy három részre osztva adjuk ki a nyerteseknek.

A pályázat határideje csütörtökön november 24.

; 9f On ima vezu“

A beogradi közéletnek meglehetősen Ismert figurái azok a kijárók, akikre még a kávéházi pincér is a legnagyobb .tisztelettel tekint, mert az illetőknek —• legalább így hireszíelik magukról — öszszeköttetéseik vannak. A Vajdaság ügyes-bajos dolgokban eljáró kereskedői és utazói ugyan már a saját bőrükön tapasztalták ezeknek a beogradi kijáróknak ördöngös mesterségét.

A beogradi kijáró a szerbiai jogviszonyoknak érdekes tüneménye. A szerbiai igazságszolgáltatás szerint ügyvédnek költségmegtéritést a szerb'ai bíróságok nem Ítélitek meg. Ügyvédnek nagyon veszedelmes dolog.,tehát, közigazgatási kijárásokat elvégezni mert ezért i csakis olyan, esetben kaphatja meg a ho; noráriunját, ha a kliens tisztességes ember és meg szokta fizetni az ügyvédjét, vagy ha előre fizet.

Ezek a kijárók egy külön kasztot alkotnák. Hiába Írják ki. a hivatalok kapujába, hogy ügyeket csakis ügyvédek sürgethetnek ki, a kijárót még sem lehet kiküszöbölni, mert a referensnek mindig akad egy komája, rokona, testvére, vagy legrosszabb esetben iskolatársa, szomszédja, aki hajlandó valamelyes megakadt ügyet' jó .honorárium fejében elintézni.

A fővárosi kijáró mindig azt meséli, hogy a jutalmat mindig meg keli feleznie az illető hivatali referenssel, pedig ma már a felező tisztviselők nagy rész-ét eltávolították a miniszter úrnőkből. Ha valaki Öe-.gradban Jól él és a jövedelme nagyon kétes, akkor alapos a gyanú, hogy jövedelmei onnan erednek, hogy rokoni vagy baráti összeköttetéseit nagvcn ;c.l tudja kamatoztatni. A Ruski Cár, a fíc'kán ív. a többi vendéglők napközi vendégei jórészt ilyen rokoni vagy baráti össze!,’ötté' Issei rendelkező alakokból tevődnek össze. Vannak adó és ál’arrnalgás specialisták, de nagyon kevés b’cc.-.y azo’mak a száma, akiknek ib’on k'járók irtózták volna el az ügyeiket. A beogradi kijárókkal inkább csalódások érték az emberekét és nagyon ritka az a kijáró, aki valamely komolyabb üstyet el tudott volna intézni.

Vem lehet eléggé figyelmeztetni a vajdasági közönséget arra, hogy he üljön fel a beogradi hivatatlan kijáróknak és ha már akad is ügyes-bajos dolga, akkor forduljon olyan ügyvédhez, aki a dolgát el is fogja intézni.

Egy régi fővárosi lakó egyszer úgy jellemezte a beogradi kijárókat, begy azok nem mások, mint szabadságon lévő választási kortesek. A kortes a középeurópai közéletnek egy jellegzetes alakja. Középcurópában nincsenek választások kertesek nélkül. A kertes a választás alatt rendszeresen jól megszedi magát, de a választások után keserű napok virradnak reá, mert hiányzanak a további ‘piegélhetési források. A kortesből kijáró lesz és ha véletlenül a kormány jelöltjét támogatta be a parlamentbe, akkor a

kortesnek jó dolga akad, mert akkor mindig jelentkezik néhány kerületbeli polgár, akinek valamely hivatalban heverő dolgát el kellene intézni.

Talán a legtöbb tapasztalatot a vajdasági agrár földbirtokosok szerezték a beogradi kijárókkal. Hány tízezer dinár úszott el a kijárók kezén, akik nem intézték el a beígért állampolgárságokat, hiszen a törvény hiányában nem is tudták elintézni.

Aki sokat jár Beogradba és vannak

elintézni való dolgai, az nagyon sokat

hallja azt a kijelentést, eredj csak el ehhez, vagy ahhoz, mert annak vannak összeköttetései, majd az elintézi a dolgodat. Volt tanítók, elbocsátott vagy nyugdíjazott tisztviselők foglalkoznak kijárásokkal és épen azért minden vajdasági embert óva intünk attól, hogy a kávéházi kijáróknak üljenek fel és ezekre bízzák legkényesebb ügyeik elintézését, de legfőképen keserves garasaikat. Mert nem tudnak azok a kijárók semmit sem elintézni, akikre Beogradban ráfogják, hogy »On ima vezu.«

BlAZSEK FERENC:

VÁLASZÚTON

Ha egyszer elringatna mély álomba A jó Isten és hozzám ekként szólna:

»Nézd, jobbra van az ut, melyen harc nincsen, Az ut, amelyen senki el nem téved.

Itt mindig süt a Nap s nyugodt az élet, Tegnap, Ma és Holnap egyformák itten.

S mert sokan vannak, akik rajta járnak,

Itt mindig van vigasz és vannak társak.

S ha egykor a végállomást elérted,

Emlékedet majd számos hived áldja.

Egy tiszta asszony borul a iejfájdra És unokáid imádkoznak érted.

És balra van az ut, a küzdés útja.

Ha rajt’ elindulsz, jól vigyázz magadra,

Mert összetört szivekkel van kirakva S kevés a bátor, aki ezt befutja.

Lehet, hogy fejedre koszorút fonnak,

Lehet, hogy kineveznek sült bolondnak.

Itt ritkaság, hogy napsütéses nyár van,

Itt árván dőlsz majd ágyadra, zokogva.

Lehet, hogy végleg elmerülsz a sárban.«

Lehet, hogy végleg elmerülsz a sírban.«

Én azt válaszolnám a jó Istennek:

»Uram, engedd, hogy mégis balra menjek.« Lehet, hogy feljutsz a havas ormokra,

A repülőgép haldoklik — éljenek a repülő szárnyak!

Látogatás a junkers-müvek dessaui repülőgépgyárában

Berlin, november

Több, mint háromezer ember dolgoz'k a Jr.nkers-müvekben, valóságos kis városban, de mire a dessaui központból a repülőgépgyárba kiérek, a portás már a nevemen szólít meg és udvariasan mutatja meg az utat, aho! a mérnök-cicerone már vár reám. A német rend messze földön legendás hírű, de bárhogy is e készüijrn rá az ember, fejbeüt, megkap, letaglóz. Mert az még rendből is sok egy kicsit, hogy az embert, akit sohasem láttak, a legnagyobb forgalom közepette, olyan helyen, aho! még soha nem járt, egyszerűen a nevén szólítsanak és már vezessék munkateremről munkateremre.

A mérnök, akit mellém rendeltek, egészen iiatal ember még, Qu.ütschnek hívják és nemcsak bemutatja a dolgokat, hanem szemmelláthatólag maga is érdeklődik a munka iránt Először a hatalmas nyerssnyagrakiárt látogatjuk meg, amelyben csak fémalkatrészeket lehet látni.

— Nálunk minden fémből, főleg durraluminiumból készül — mondja‘a mérnök és könnyedén fölemel egy hata'rnasnak látszó aluminiumrudat. — A mi gépeinken semmi sincsen fából, csak lémből és ezért van meg a Junkers-gépeknek az a nagy előnye, hogy hangárra sincs szükségük. Esőben, hóban, avagy égető napfényben a szabadban állhatnak a Junkers-gépek, semmi sem árthat meg nekik. A tropikus vidékeken nem is lehet használni a faalkatrészekbői álló gépeket, mert egyrészt tönkre teszi őket a borzasztó forróság, másrészt egy-két hét alatt már benne van a szu. Ezért látja a mi gépeinket, akár a havas Norvégia, Szibéria legyen, akár a perzselő Afrika vagy Kisázsia —

mindenütt szabadban állni.

Végig a tágas, világos termek során nagy iramban zug a munka. A gépek között az utakon elsuhan egy-egy kis autó, amely az anyagot szállítja, a motorgyártásnál hatalmas daru szaladgál de-oda, ezernyi kerék pereg, csattog, sikolt — és mindez mégis megnyugtató rendben, világos, jól szc'lőztctctt. hatalmas helyiségekben. A gépek mellett b ztos kézzei, nyugodt mozdulatokkal állnak a munkások, akik külsőben is ' annyira különböznek a vajdasági ipari munkás elhanyagolt alakjától. Ezek az emberek ebédidő alatt is könyveket olvasnak, mindegyiknek van biciklije, vagy motorb ciklijc, a gyár mellett pedig nagy tenniszpáiyákon pihenhetnek meg a fárasztó munka után.

— Nézze kérem — mondja a mérnök —- Junkcrst mindenki úgy ismeri, mint emberileg gondolkozó feltalálót, aki minden gépét maga agyalta ki és aki nem profitra dolgozó kapitalista. Bátran ei lehet mondani, hogy Junkers már az uj embertípushoz tartozik. Nyáron künn lakk a Mulde mellett, a folyóparton, egyszerű, kicsiny kunyhóban, mert szereti a természetet. Különben kérdezzen meg akárki dessaui embert. munkást vagy nemmunkást, mind meg fogja önnek mondani, kicsoda Junkers.

Közvetlen a repülőtér mellett van a szerelőterem, amelyben a motorokat és a szárnyakat helyezik el a gépeken. Mintegy 10—12 gép sorakozik fel egymás mellett — ez az egész raktár. A mérnök meg fogja a karomat, körülmutat és azt mondja:

— Nekünk nincs hangárunk és nincs raktárunk. Itt van pár egészen fontos modell, künn a szabadban is van néDrOETKER*

.BACKIN'

SÜTŐPORRAL SÜT?

Dr. Oetker képes receptkönyve körülbelz- 200 elsőrendű receptet tartalmaz 51 illus trációgal. Ara 5 dinár. Kapható mindenütt. Ha valahol nincs rak táron, írjon közvetlenül a következő címre:

Or. ßstker d. z. o. z., Niaribor

hány. Több nincs is. A Junkers-gyár nem is igen gyárt repülőgépeket, a mi főfeladatunk az, hogy a repülés terén uj találmányokat szerkesszünk és azokat kipróbáljuk. Ali nem másoljuk még saját magunkat sem. Nálunk nincs megállás egy modellnél, mi foiyton-folyvást előre haladunk.

Megáll a gyár leghatalmasabb, három motoros gépe előtt. Szörnyeteg ez a gép, valóságos óriás. Egy létrán felmászunk a kabinokban, mintegy négy méter magasra. Pompás kényelemmel van itt berendezve minden, puha fotelek, leereszthető ablakok. Az utasok terméből a poslafü kébe lép az ember,

i.pnen még magasabbra* a pilóták üléséhez. Mert egyszerre két pilóta vezeti ezt a levegőóriást. Az ember szeme elvesz a rengeteg óra, mérő, kapcsoló és fogantyú között.

— Ez a gép a legnagyobb az eddigi gyártmányok között. Ha keli, ötven utast is visz. De jöjjön csak velem.

Beszállunk a meredek lépcsőn és átmegyünk a terem másik oldalára. Egyetlen hatalmas gépszárny van, vagy tízszer akkora, mint a legnagyobb Junkers-gépé. De míg az eddgi Junkersgépek szárnyában csak fekve férhetett e! az ember — itt már a szárny belsejében vannak a kényelmes hálókabinok. szalonok, postrfiiike stb.

Felmegyünk a szárnyba és elhelyezkedünk az egyik fülkében. A lábunknál kilátóab’ak, lenn, alattunk siirögriek-íorosr.ak a gyár munkásai.

— Hát ez lesz a Junkcrs-gyár legközelebbi állomása — mondja elégedetten a mérnök.

És titokzatosan mosolyog.

*

Este azután megtudtam, hogy m.é t volt titokzatos. Mérnökök és pilóták társas: géb.m ültünk, amikor szó esett arról, hogy az utasok nemsokára a repülőgép szárnyában fognak repülni Egyik pilótamérnek megkérdezte:

— Látta annak a szárnynak a berendezését?

— Igen?

— Nohát, akkor írja meg, hogy jövő tavaszra meghal a repülőgép és életretáinad a repülőszárny. Az úgynevezett Fliegende Flügel mar törzs nélkül fog repülni 6, vagy 8 propellerrel. A két szárny ékalakban kapcsolódik össze és a gép mostani farka helyén a szárnyak végén lesznek a kormányok. Junkersék ma még nem szeretnek erről beszélni, de itt már nyílt titok, hogy tavasszal már ilyen géptípussal lepik meg a világot.

Mert amt Junkers a fejébe vesz, azt végre is hajtja.

A repülőgép tehát haldoklik — éljenek a repülőszárnyak' es. z.