Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-20 / 323. szám

lSfc.7 november 2^ BACSMEGYE7 NAPLÓ 23. oldal FUTBALL 1928 Képes tuőósitás az F)Br—Rma-Tőr mérkőzésről Gázbarrbákkal győzött az RBC — Csak huszon­egy sebesültje uolt a mérkőzésnek Weilen szajak használata miatt kiállítat­tak egy játékost — Balázs B. hrpiő rajzoiual — Ahhoz igazán nem keil prófétának len­ni, hogy megjósolhassuk a futballsport fejlődését és jövőjét. Teljesen igaza van azoknak, akik azt mondják, hogy a fut­ball nem fejlődik. Hallatlan, hogy még az Ur 1927-ik esztendejében is a labdá­ba rúgnak éppúgy, mint ötven évvel ez-A biró előtt és hallatlan, hogy még meg is bün­tetik azokat az iniciativ személyeket, akik a modern korszellemnek megfelelő­en reformálni akarják a futballt és har­cászati fogásokkal igyekeznek hatni a bágyadt idegekre. Hallatlan, hogy ami­r.entális csapatokat, amelyek — ó milj nevetséges — még tiz év múlva is — labdába rúgnak. Hol leszünk mi már at A estit rcsa’ár tói jövőre — 1928-ban. Logikus a kö vetkeztetés: 1927-ben már láttunk box­­szals'zinezett fuíbalmecscsct, láttunk bi rónak szánt flemmet, láttunk biróíutta­­tást — de egyet nem láttunk. A pálya' udvari biróverést. Tiltakozunk, hogy a közönség a pályán kívül a nyilvánosság kizárásával verje meg a bírót. Ezt az él­vezetet mi is szeretnénk látni. Tilos a ge volt, mert kétszer kellett knockau­­tolni a Bibere bekket, amig az elájult, holott a múltkori barátságos mérkőzésen egyetlen ütéssel kiütötte a mezőnybe — Biberét. A mérkőzés egyet­len sötét foltja az volt, hogy a második tribün helyett deklumgdkat fognak épí­teni, ahonnan életveszély nélkül szem­lélhetik a küzdelmet. A bírónak 'nem kell félnie, mert a meccs végén páncélos autó várja. Ezek után megnyugodva mondhatjuk majd, hogy igazi »késhegyig« menő küzdelmei láttunk. Szegedi Emit Gál...! félidő tizenhetedik percében Bólé balösz­­szekötő kézzel leütötte a labdát. Ilyennek már nem szabadna előfordulni egy fut­ballmeccsen. Bólét fegyelmi bizottság elé állítják durva faultjáért. A közönség aránylag nyugodtan nézte végig a küzdelmet, de csak aránylag, mert félidő vége felé berohanlak a pályára és 1 ^ A publikum Valinkra emelték Bicskásit, aki kapásból kirúgta a kapufélfát. A lovasrendőrök kardlappal verték szét a tüntetőket, mire a nyugalom helyreállt. Az eredmény 0:1 ÁBC javára. Hir sze­rint Ama-Tör vereségét az a körülmény okozta, hogy a belga fegyverek rosszul működtek és a gázbombák se jutottak rendeltetési helyükre. Ennek tudható be, hogy a mentők csak huszonegy játékost vittek be a kórházba. P.kk b ’lbckk sér­tetlen maradt, mert a biró az ötödik perc­A hátvéd kor minden fejlődik, akkor csak a fut­ball a régi szolid rugdalózási gyakorlat. Ez igy nem mehet tovább, nem lehet a mélyen t. publikumot kilencven percig untatni fair, keztyüslábbal elkövetett ide-oda rugdalózással. Látni is akar va­birót otthonában és családja körében lütni, akinek baja van a futballbiróval, az intézze el vele a pályán. Tekintve, hogy a bíróval minden fanatikusnak van elintézni valója, a pályát a jövőben leg­jobb lesz — intézetnek — nevezni. Itt a játékosok is elintézhetik egymást és a bírót is a közönség. Könnyen elképzelhető, hogy ezek után a jövő évben megszületik a »Futball 7928« cimü uj sláger és a Sporttudósitó ilyen cikkeket fog közölni a mérkőzé­sekről. # ■ — Az eredmény hű kifejezője az erő ■ viszonyoknak. Az »ÄBC« csapata sokkal jobban fel volt szerelve, mint az Ama A kapus ben illetlen szavak gyakori használati miatt kiállította. Pikk ellen kihágás miatt indítanak eljárást. Értesülésünk, hogy az Ama-Tőr vezetősége modern kézigránátokat és rchamsisakokat ren-A een s half famit a közönség a drága belépőjegyek­ért. Ha már szép 'futbailt neip is lát­hat, lásson bár sportpotpurit. Az már nem érdekes, hogy örökké a szegény labdát pöckölik a jobb széléről a bal szélére. Legyen azon a fuíballrnecscsen box, bir­kózás, b'.róverés, lábtörés, gerinc!erdülés, agylágyulás, szóval a futballmeccs legyen az összes sportágak közös, kollektiv egyvelege. A szuboticai sportközönség az utóbbi időben láthatta ezeknek a »nemes tö­rekvéseknek« első megnyilvánulását. A jelekből következtetve a szuboticai fut­ballsport szépen fejlődik, ha igy megy, azt hiszem megelőzzük a nagy konti-Tőr. A mezőny legjobb embere Kecsege center volt, aki a 35-ik percben gázzal elkábitotta a kapust és védheíetlenül belerúgott Gellerbe, aki későn sütötte el revolverét. Recece biró jó volt, csu­pán az egyik nézőt kellett rendreutasi­­tani. A biró és a néző között parázs revolverharc fejlődött ki, de »egyéb« in­cidens nem történt. Nagydé kapus gyön-A j íé ospk hazajelé delt a csapat részére és igy a jövő heti szereplése izgalmasnak ígérkezik. Eddig a sporttudósitás, a játék képét pedig szemléltetően mutatják a rajzok, melyeket a helyszínen készített rajzolónk Hogy ezt megjósoljuk nem is kell pró­fétának lenni. Ha így haladunk tovább jövőre kvételes élvezetben lesz része a szuboticai közönségnek. Igen uraim megjósoljuk, az uj .slágert a »Futball 7928«-at kézi gránáttal, késsel, ágyúval, revolverrel, bombával, pajzzsal szuronnyal és gépfegyverrel. Ez a fejlődés rendje. És ha a jobb­szélső gázmaszkkal és rohamkéssel li­beg a mezőnyön sokkal idegizgatóbb látványt nyújt, mintha a labdával fut­na. A jövőben külömben sem a biró fütyül, hanem a játékosok fütyülnek a bíróra. A csapatkapitány pedig tábor­­szeraagynek fogják nevezni ez stílu­sosabban is hangzik. Előnyben része­sülnek a csapatban a birkózó és céliö­­vő bajnokok, de notórius kocsmai ve­rekedőket is készséggel képeznek ki frontszolgálatra. A közönség részére SVÁJCI NOTESZ Ahol nem akarnak katonát látni Londonban vörösek a villamosok, mert többnyire csak munkások járnak rajtuk. Páris’oan zöldek, mert a többi jármüvek között alig közlekednek és mintegy a remény csalóka színét jelképezik, ná­lunk sárgák, mert a mi villamos-utasa­ink annyira irigylik az autók tulajdono­sait, hogy a kocsik is belesárguinak. Itt kék-fehérek, mint a tejcsarnokok. A nők tejszaguak, a férfiak ezzel ellentét­ben a túró és tejföl férfias illatát áraszt­ják. ... : v .. «0 Roppant unatkozom. Egy feltűnően buta ismerősömmel majdnem sikerült el­hitetnem ezt: Minden nagyobb étterein asztalán áll egy svájci tehén, négy lá­bon, hogy a közönség azon természete­sen a tőgyéről fejhesse ki sziliezüst saj. tárokba a langyos, párolgó, habzó tejet. Utána a vendégek egy marék svájci frankot kapnak, emlékbe, itt tévesztet­tem el a mesét. Ezt tudniillik még aZ én ismerősöm se hitte el. \ *■ Zürich főuccáját Bahnhof Strasscnch nevezik. Egy főváros legnagyobb uccá­­ja. Mennyi jóhiszeműség, egyszerűség, rokonszenves pátosztalanság van ebben. #■ Valami fölemelő érzés fog cl. Ez az egyetlen ország, melynek nincs »isme­retlen katonája.« — Sőt, ami még en­nél is több, — ismert katonája sincsen. * Gyakran eszembe jut, hogy a szabad és Kies Svájcnak csak lángelméi van­nak. Irodalma hiányzik. Miért? T * 7: Az emberek roppa’rit becsületesek. Utánam hozzák felöltőmet, melyet el­hagytam egy pádon, fia vásárlók va­lamit, meg se kell olvasnom pénzemet. Sohase adnak vissza kevesebbet. Ez megnyugtat. De többet se adnak vissza. Ez viszont lever. ■ „ * Az újságokba hirdetést tettem közzé, melyben egy teljesen megbízhatatlan csirkefogót keresek, ki a délutáni órák­ban kissé szórakoztasson.'-. * Itt szeretnék betegeskedni és meghal­ni. De élni lehetőleg egyebütt. v *• Mániákusan imádják az egészséget. A vonat nemdohányzó fülkéi zsúfolva vannak férfiakkal. Ha nem találnak he­lyet a nemdohányzóban, inkább órákig álldogálnak a folyosón, az ablakok mel­­’ett, hogy addig is tüdejükre szívják az ózondus, hegyi levegőt. Aki folyton do­­' inyzik, mint én, az kényelmesen el­everedhet, külön fülkében utazhat, mint egy fejedelem, vagy egy kolerabeteg. * A tó tiszta, mint az a könny, melyet egy tizenhatéves szűz sir május hold­fényes éjszakáján. Cseppfolyós azúr, folyékony zafír. A mélyéig lehet látni. Egyetlen papírhulladékot, redöt, hínár­­szálat se leltem rajta. Éjszakánként, mikor az idegenek alszanak, a szorgal­mas svájci gazdasszonyok kimossák a tó vizét, bő vizben.-*■ Egy cigarettát hajítottam el az asz­faltra. Ez nem tilos. De egy öregurj azonnal meglátta és udvariasan elta­posta. Szemrehányóan tekintett rámJ Megjegyezte »magának« az arcomatj Érzem, hogy itt nem valami nagy jövő várna rám. ★ Szedem is a sátorfámat. Búcsút mon­dok ennek a kisikált, megfésült, csodá­latos paradicsomnak. Elismerem, gyö­nyörű. De annak, aki az én nehéz, bo­nyolult mesterségemet gyakorolja, több lelkizavarra, több rendetlenségre és —i bocsánatot kérek — több piszokra van szüksége. Zürich. jU-v Kosztolányi &eu*

Next

/
Thumbnails
Contents