Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-03 / 306. szám

KÖZGAZDASÁGI m

A BÁCSME6YEI NAPLÓ ÁLLANDÓ HETI MELLÉKLETE

Az Intenzív állattenyésztés

a Jugoszláv mezőgazdaság kiútja

A mezőgazdasági szövetkezetek főszövetségének

közgyűlése

A mezőgazdasági szövetkezetek országos szövetsége legutóbbi rendkívüli közgyűlésén foglalkozott a mezőgazdasági krízis szanálásának és a mezőgazdasági hitel szervezésének kérdésével.

Az elfogadott határozati javaslatokban a szövetség megállapítja,, hogy Jugoszlávia mezőgazdasági termelése a tengerentúli, főleg amerikai konkurencia miatt, már nem képes a világpiacon elérni azokat az árakat, melyek fedeznék a termelési költségeket. Mivel Jugoszlávia mezőgazdaságának teljesen lehetetlen versenybe bocsájtkoznia az amerikai termeléssel, melynek termelési költségei a mieinkénél jóval alacsonyabb, a szövetségnek az a véleménye, hogy mezőgazdasásunknak teljesen át kell orientálódnia, ha meg akar élni. Ahelyett, hogy tigy mint eddig, a íőfigyelmet a búza és tengeri termelésre fordítanánk, a jövőben azon kell lennünk, hogy mezőgazdasági termelésünket az állattenyésztésre koncentráljuk. Elsősorban sertés- és marhatenyésztésről van itt szó, mert ezekben a cikkekben a tengerentúlról nem konkurálhatnak velünk s így legalább az' európai piacokon ’ tisztességes árakat tudnánk elérni.

Memorandumában a főszövetség részletesen felsorolja mindazokat az intézkedéseket, melyeket foganatosítani kellene, hogy a parasztot a legrövidebb időn belül átíéritsnk az állattenyésztésre.

Eszakeurópa kulturáltaméi már néhány évtized óta elhanyagolták a búzafélék termelését és egész figyelmüket az állattenyésztésre fordították. Dánia.

Hollandia és Belgium ma Európa legelőrehaladottabb mezőgazdasági államai és ezen előrehaladottságukat éppen állattenyésztésüknek köszönhetik. Ezek az államok importálnak ugyan a külföldről néhány százezer vagon buzafélét, de viszont annyi állatot • és állati terméket szállítanak ki, hogy mezőgazdasági külkereskedelmi mérlegük aktiv. A buzafélék helyett ott különféle takarmányfélét termesztenek, mert az állattenyésztés a mezőgazdaság alapja, a búzát pedig Amerikából hozzák be.

Jugoszláviának megvan minden előfeltétele, hogy intenzív állattenyésztő ország legyen s amellett közvetlen közelében nagy piacok vannak, melyeken elhelyezheti termékeit. Itt van elsősorban Ausztria és Csehszlovákia, aztán Olaszország és Görögország, mind olyan ország, amelyek állattenyésztése nem elégíti ki a sajátszükségleteiket. Különböző állattenyésztési szövetkezetekkel, faj-, nemesitő, tejfeldolgozó állomásokkal be lehet bizonyítani a parasztnak, mennyivel többet nyer, ha búza helyett takajmúhyfri termel'és lassan rá lehet téríteni ■űz irftenziv állattenyésztés útjára.

Mennél tovább maradunk a búza és kukoneatennelés mellett, annál komolyabb'lesz a krízis, mert kedvezőbb ára', e'érése a jövőben is teljesen lehetetlen. minthogy függünk a világpiactól, meiy.e egyáltalán nincsen befolyással az, hogy Jugoszláviában szárazság vagy jégeső miatt több vagy kevesebb volt-e a termés.

Ä közgazdasági iauics szervezete

Eikés;:üU a k'z'rasdaaári ianás3 me., alaki fásáréi s ő!.) rendelsiíervczet

Bcogradból jelentik: Dr. Spahó Mehnted kereskedelemügyi miniszter elkészítette és a minisztertanácsnak jóváhagyás végett beterjesztette a közgazdaság! tanács szervezéséről szóló rendelettervezetet, amelynek szövege igy hangzik:

»Az 1927/28. évi pénzügyi törvény . 314. szakasza, valamint a miniszterta- J rács és a nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának felhatalmazása alapján beterjesztem a következő a kereskedelemügyi minisztériumnál működő ideiglenes közgazdasági tanács szervezéséről szóló rendeletet:

1. A kereskedelmi és iparügyi miniszt' óimnál ideiglenes közgazdasági tanács szervezendő, amelynek feladata, hogy a szakminiszterek kérésére véleményt és javaslatot adjon mindazokról a kérdésekről, amelyek a gazdasági szociális és pénzügyi politikára vonatkoznak. Ezt a feladatát a tanács úgy fogja e'végézni. hogy a szakminiszterek kiv'.nságára véleményezni vagy maga is ki fog dolgozni törvény-, rendelet- és szabályzattervezeteket és tanácsadóként, valamint előterjesztőként szerepel ezeknek kidolgozásánál.

2 A tanács tagjait a kereskedelemügyi miniszter nevezi ki és pedig olyképpen, hogy tizenöt tagot a kereskedelmi és iparkamarák előterjesztésére nevez ki

(hármat-hármat a beogradiból és zagrebiból, kettői a Szarajevóiból, egyet-egyet a többi kamarákból/, egy-egy -tagot kinevez az ipari szervezetek beogradi központjának, a bányavállalatok szövetségének, a bankintézetek beogradi szövetségének, a pénzintézetek zagrebi országos szövetségének, a mezőgazdasági szövetkezetek főszövetségének, a szerb, horvá't szlovén mezőgazdasági szövetkezetek szövetségének és a munkáskamarák központi titkárságának előterjesztésire. Ezeken kivül még egy-egy képviselőt delegálhatnak a kereskedelmi, pénzügyi, közlekedésügyi, postaiigyi, földművelésügyi, erdő- és bányaügyi, szociálpolitikai és agrárreíormminisztériumok és ezek a delegátusok a többiekkel egyenrangú tagjai a tanácsnak.

3. A közgazdasági tanács tagjai csak az SHS. királyság állampolgárai lehetnek, akik összes polgári és politikai jogainak birtokában vannak. A kinevezés egy évre szól.

4. A tanácstagság megszűnik a polgári és politikai jogok elvesztése, vagy lemondás révén. Minden megüresedett hely egy hónapon belül betöltendő és pedig az eredeti kinevezés módjára. Az újonnan kinevezett tagok mandátuma a többiekével jár le.

5. A közgazdasági tanács tagsága

tiszteletbeli. A tagoknak joguk van ingyenes vasúti utazásra, ha a kereskedelemügyi miniszter meghívására utaznak.

6. A közgazdasági tanács a kereskedelemügyi miniszter meghívására Beogradban ül össze.

7. Az üléseken a miniszter vagy helyettese elnököl.

8. Az üléseken csak a tagok vehetnek részt, kivételesen pedig, de szavazati jog nélkül egyes minisztériumok külön kiküldöttei vagy szakértői.

9. Minden határozat a jelenlevő tagok szavazattöbbségével hozandó, a különvéleményeket azonban jegyzőkönyvbe foglalva szintén be kell nyújtani a kereskedelemügyi minisztériumnak. * 1

!0. Az ülések napirendjét a kereskedelemügyi miniszter állapítja meg. A tagok iniciativ előterjesztéseit legalább tiz nappal az ülés előtt be kell terjeszteni a miniszternek, aki azokat napirendre tűzi. E szabálytól eltérés csak különös esetekben az összes jelenlevők beleegyezésével engedhető meg.

11. A tanács munkájáról jegyzőkönyv vezetendő, amely a nyilvánossággal közlendő, kivéve állami titkokat képező ügyekben.

12. Szükség esetén a tanács külön kérdések tanulmányozására bizottságokat is kiküldhet.

13. A tanács adminisztratív ügyeit a

minisztérium végzi.

Oktober 15 óta bktositani lehet a vasúton feladott árat

A vasúti áruMzüosiiás főbb feltételei

Az államvasutak vezérigazgatósága a napokban szerződést kötött az »Európai áru- és podgyászbizfositó társaság-<-gal a gyors-; és tehráruknak valamint állatokníjlc. pz össze?, áilarpi kezelésben levő vasutakon elvesztés, hiány vagy romlás elleni bízftteitásáPót'."A bizlökltáki »szerződés főbb felctéelci a kővetkezők:

1. A biztosítás minden vasútállomáson eszközölhető. A társaság biztosit.minden, direkt fuvarlevéllel feladó.t árut úgy a belföldi mint a külföldi vasutakon és pedig a vasút által nyújtott biztosításon felül is.

A társaság fele! mindazokért a károkért, melyeknél veszteség, hiány vagy romlás állnak e'.ő vis major utján, kivéve oiyan eseményeknél melyek háborús eseményekből, forradalomból, fosztogatásból, sztrájkból vagy passzív rezisztenciából erednek.

A társaság felel:

azért az áruért, amit a vasút késedelmesen szállít;

illeték értékében. A biztosítás az árunak a vasúti közegek által való átvevésétő! számítódik, amikor a vasúti közeg a bélyegeket az állomás- dátumos bélyegzőiével megsemmisíti.

A . biztosítás csak az árunak a feladóállomáson érvényes kereskedelmi értékéig, gerjed. Ha a biztosítás meghaladná ezt az összeget, kár esetén csak a kereskedelmi érték magasságáig fizet kártérítést a társaság. Ha a biztosított összeg kisebb volna a kereskedelmi értéknél, kár esetén a két összeg arányában fizet kártérítést a társaság. Minden a biztosítási viszonyból származó jog azt a személyt illeti, aki a vasút szabályzatai szerint jogosítva van a szabályszerű fuvarlevél alapján keresetet indítani a vasút ellen. Ez a jog más személyre semmi körülmények közölt át nem ruházható.

A legkisebb biztosítási összeg 100 din., minden magasabb biztosítási összeg azonban , százdinárokra kikerekitendő. A biztosítási illeték minden megkezdett száz dinár után:

azért az áruért, mely a rendeltetési helyen be van raktározva; és

azért az áruért, mely a fuvarlevél kikézbesítése után vasúti raktárban marad, de csak a kikézbesítéstől számított tizennégy napon belül.

A társaság felel a károkért a következő különleges estekben is:

Azokért a károkért, melyek, az árunak nyitott vagonban való szállításából erednek, kivéve, ha a feladó nem követelte az ilyen szállítást;

azokért a károkért, melyek az áru hiányos csomagolása folytán származnak, ha a csomagolás különben megfelel a kereskedelmi szokásoknak;

azokért a károkért, melyek élőállatnak kisérő nélküli szállításából származnak, de ide nem tartoznak a fogyatékos táplálásból és az állatok egymásközötti kártevéséből származó károk.

A társaság nem felel, olyan áruért, melyet a kézbesítési határidőn belül nem vesznek át és olyan nagyér tékü áruért melyeknek szállítását csak fentartássa! vállalja a vasút.

Biztosítottnak tekintendő az az áru, melyért a feladó biztosítási illetéket fizetett. Ennek bizonyítására a felvevő állomások pénztárai külön bélyegeket ragasztanak a fuvarlevelekre a biztosítási

Minden áruért melynek rendeltetési helye az SHS királyság, Ausztria, Magyarország, Románia, Csehszlovöákia, Olaszország, Svájc, Franciaország és Németország valamely vasúti állomása 50 para;

minden áruért, melynek rendeltetési helye más ország — 1 dinár;

minden áruért, melyet a szállítási lehetőség bekövetkezéséig a vasút őrzésére bíznak, a fenti összegen kivül még 50 para.

Minden feladó, aki áruját biztosítani akarja, a biztosítási illeték magasságáig bélyeget tartozik venni a vasúti pénztárnál, melyet a fuvarlevél hátlapjára ragasztanak.

Kár esetén a kártérítési igény közvetlenül a következő címre jelentendő be: »Evropko Akcionarsko Drustvo za osiguranje robe i putničkog potljaga« Beograd, uiica Miloša Velikog br. 17.

A szerződés október 15-én lépett életbe.

I Prijna szorérct- Ij ségi erdei i a lego esőbb árak mellett kapható: I DRVA3SK0 INDUSTRIJSKO DHUSTVO-nál jj üOViSAD, íüois TEIEF: 22—08

tűzifa