Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)
1927-11-09 / 312. szám
12 OLDAL » ÄRA l*/a DINAR PoSiarlna pfíísna o gofovonft BÁCSMEGYEI NAPLÓ XXVtü. évfolyam. SzyfBtica, 1027. SZEMŰ, november 9. 312. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10. 8—5’, 370. , _ Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvosztály, Szubotica Megjelenik mindennap reggel. ünnep után és hétfőn Is. Előfizetés! ár -tegyedévre 16a din. Zmaj Jovta trg. 3. (Minerva palota) Magyar diadal, magyar gond A községi választások lezajlottak. ! A választásokról el kell ismerni,} hogy egyes csekély kivételektől eltekintve, tiszták és erőszaktól men- j tesek voltak. A tisztultabb jövő boldog sejtésével konstatáljuk mi is, hogy a választások a vajdasági magyarság részére^ diadallal jártak. Ha nem is kerül be a községi képviselőtestületekbe annyi magyar képviselő, mint amennyire számítottunk, ha a magyarság egy részét a közöny, a gond, a megfélemlitettség távol is tartotta a szavazástól, de a többség híven állta azt a kötelességet, amit a magyar fajhoz való tartozás rárótt s leszavazott a magyar párt jelöltjeire. Ezáltal a következő politikái küzdelmek, alkudozások és megegyezések számára is bizonyságot szolgáltatott, hogy a magyarság a Vajdaságban nem elhanyagolható mennyiség, hanem annak a politikai pártnak, amely diadalra számit, törődnie kell az ittélő magyarokkal is. Ha nem is füzünk ehhez vérmes reményeket, azt csak szabad "hinnünk, hogy a magyarellenes, magyarüldöző politika, amely egyúttal Vajdaság-ellenes politika is, meg fog szün.nl. A vajdasági magyarság azzal, hogy a községi választásoknak ezt a jeltntőségét megértette, maga segíti sorsának jobbrafordulását. Anélkül, hogy rekriminálni akarnánk, vagy hogy a diadal perceiben és ,a reménykedés óráiban vádoló szóval lépnénk elő, meg kell állapi- j tani, hogy a községi választások | eredménye a magyarságra nézve még kedvezőbb lehetett volna. Például Szomborban, abban a városban,: ahol Szubotica után a legnagyobb számban él a magyarság, a hivatalos magyar párt tagjai közül mindössze négyen jutottak be a városi képviselőtestületbe. Ez semmiesetre sem a szombori magyarság hibája; amely gerincesen, férfiasán kitart a magyar j ügy mellett, hanem annak a számlájára írandó, hogy a magyarság szombori vezetői most már ismételten szerencsétlen szövetséggel tették fölösleges és túlságos nehéz próbára a magyarság kitartását és ál-1 dozatkészségét. Nagyon nehéz fel- ! adat előtt állt az a szombori ma- j gyár szavazó, akinek egyszerre kel-1 lett lelkesednie a magyar jelöltekért i s azokért is, akik még közvetlenül í a községi választások előtt is gyűlöl- j ködő cikkekben törtek a magyarság j A szombori- választás nem jelen- j féktelen semmiség s eredményei j mindenesetre arra figyelmeztetik} azokat, akik felelősek a vajdasági magyarság sorsáért, hogy foelalkozzgnak azzal, hogy kinek és kiknek van joguk arra, hogy a magyarság nevében megállapodásokat kössenek. A másik még ennél is súlyosabb jelentőségű s még inkább megfonto lást parancsoló körülmény, hogy a magyar szegénység majdnem mindenütt tömegesen szavazott le a független munkáspárt jelöltjeire. Nem akarjuk azt mondani, hogy a független munkáspárt kommunista alakulat, még kevésbbé akarjuk e párt magyar szavazóit kommunistaság vádjával illetni. A vajdasági nincsetlen nem kommunista, csak nincsetlen. Földje nincs, otthona nincs, munkája nincs s betevő falatja nincs. Ezért nem bizik a polgári pártokban. Nem a magántulajdoni jogrend ellen elkeseredett, hanem azért elkeseredett, mert dolgos két kezét hiába kínálja munkára, nem jut ennivalóhoz, a tél rémségeivel kilátástalanul néz szembe. A községi választások utál] az a nagyon nehéz feladat vár a magyarság vezetőire, hogy a nyomorgó, munkanélkül sínylődő magyarokon, a Vajdaság súlyos gazdasági válságán igyekezzenek segíteni. Valijuk be: a njagyarság eddigi szervezete csak keret volt, amelynek nem volt tartalma. Most a városokban és községekben a magyarság maga választotta meg vezetőit. Ezeknek nemcsak az a feladatuk, hogy majd jegyzőt, meg Írnokot, polgármestert és tanácsnokokat válasszanak s a magyar párt vezetői sem végeztek semmit, ha a községi választások diadalát elkönyvelve ezután már semmit sem csinálnak. A magyarokat, akik most magyar képviselőket választottak, nem szabad, hogy csalódás érje. A magyar párt vezetőinek állandó érintkezést kell találni és fenntartani a megválasztott ' özségi képviselőkkel s ezek révén a magyar néppel s közös akarattal, közös igyekezettel gazdasági programmot kell csinálniok s megmenteni a pusztuló vajdaságot. Hisszük, hogy a politikai problémák megoldása most már rövidesen megtörténik. Amint eltűnt a névvegyelemzés, el fog múlni a közszabadságok elleni merényletek kora is. Itt-ott még diadalt ülhet az emberi jogokon a hóbort, még megcsinálhatják, hogy egy csomag tartalma miatt letartóztatják azt, akinek a címére a csomagót küldik, azonban mindez már nem tarthat soká, az erőknek, értelemnek és igyekezetnek most már össze lehet fogni arra is, hogy gazdaságilag tegyék jobbá a magyar sorsot. Marinkovics elutazott Párisba A külügyminiszter nyilatkozata a Jugoszláv-francia szerződés Jelentőségéről — A szerződés a már fennálló szövetségi helyzetet foglalja írásba Őfelsége egyórás kihallgatáson fogadta Marinkovics Vofát Beogradból jelentik: őfelsége a király kedden délelőtt visszaérkezett a fővárosba és azonnal fogadta Marinkovics Voja dr. külügyminisztert, 'aki több mint egy óráig referált őfelségének a jugoszláv-francia szerződés ügyéről. őfelsége délután visszautazott Topolára. A kihallgatás után Marinkovics Voja átadta hivatalát Kttmanudi Koszta közoktatási miniszternek, aki őt párisi tartózkodása idején helyettesíteni fogja. Délután három órakor, közvetlenül a vasútra való távozása, előtt Marinkovics a következő nyilatkozatot tette a Bácsmegyei Napló munkatársa előtt: — Abban a szerződésben, amit most Franciaországgal kötünk, általános politikai irányelveinket kell betartanunk. A szerződés, amit a két állam egymással köt, teljesen megfelel annak a politikai helyzetnek, amely a világháború óta kialakult. Mi és Franciaország sohasem szűntünk meg barátok lenni és mindig szövetségeseknek tekintettük egymást. Azonban úgy találtuk, hogy sokkal he'yescbb, ha mi ezt a szövetségi helyzetet kiépitjiik és leszögezzük ezt, ami már eddig is fönnállóit. Sokka! helyesebb és lojálisabb és népünknek is jobb, ha erről az egész világ tud. Mi már hónapok óta tárgyalunk Párissal erről a szövetségről és annak publikációjáról. Fennáll még 1926. évről egy parafáit szerződéstervezet és ez nekünk a mostani tárgyalások bázisán! szolgált. — Mi most már megállapodtunk abban, hogy nincs ok a hallgatásra és azért utrzopi el, hogy a szerződés végleges megszerkesztését és aláírását megejtsük. Hiszem, hogy nem lesznek nehézségek, mert mi már előbb mindenben megegyeztünk. Látogatásom alkalmát fel fogom használni arra is, hogy, Brianddal tárgyalásokat folytassak a 'napirenden levő kérdésekről. Marinkovics háromnegyed négykor érkezett a vasútállomásra, ahol megjelent Dard francia, Seba csehszlovák és Emandi román követ. Marinkovics közvetlen elutazása előtt rövid nyilatkozatot adott az újságíróknak: — Azért megyek Párisba — mondotta — hogy a barátsági szerződést megszerkesszük és aláírjuk. Olyan helyzetet szögezünk le, amely tulajdonképen már a háború óta fennáll. Mi mindig szövetségesek voltunk és ezt a szövetséget most Írásba fogjuk lefektetni. Ennek a szerződésnek igen nagy jelentősége van, nem személyes sikerről van szó, hanem a szerződés megkötése mindannyiunk sikere. Egy újságírónak arra a megjegyzésére, hogy Nincsics volt külügyminiszter szerint a szerződés aggodalomra ad okot Olaszországban, Marinkovics kijelentette, hogy ő nem igy fogja fel Nincsics nyilatkozatát. A jugoszláv-francia szerződés erős garanciája a nemzetközi helyzetnek Egy beavatott diplomata a franciajugoszláv szerződésről a következő nyilatkozatot tette: — A jugoszláv-francia szerződés aláírása nem kizárólagosan formalitás, hanem ebben a pillanatban a legerősebb garanciája a jó nemeztközi helyzetnek. Az összes európai kormányok meg vannak győződve a szerződés óriási jelentőségéről. A szerződés tulajdonképpen azt fogja jelenteni, hogy külpolitikai szempontból a középeurópai és Balkán-államok ni orientációt fognak keresni. Briand és Marinkovics jól választották meg a pillanatot a paktum aláírására. Bodrero előkészíti Marinkovics és Mussolini találkozását? A Pravda értesülése szerint Bodrero olasz követ azért utazott Rómába, hogy előkészítse Mussolini és Marinkovics Voja találkozását, mely alkalommal mindazokat a kérdéseket rendezik, amelyek a két ország között még rendezetlenek. Dard francia követ nyilatkozata Dard francia követ az újságírók előtt a következő nyilatkozatot. tette: — A francia—jugoszláv barátság még a világháború idején pecsételődött .meg. A világháború emlékei mindkét nép leikébe mélyen belevésődtek. Franciaország nem tesz különbségét szerbek, horvátok és szlovének közt és mindnyájukat testvéreinek tartja. A szerbek, horvátok és szlovének valamennyien lojális alattvalói Alekszandar királynak, aki a háború alatt a szabadságért anny't t^i és kivel együtt Petár király em' ' ? is mindig felelevenedik. A szerződés, amit most Párisban kötnek, a béke biztosítéka lesz, amelyet a Népszövetséggel egyetértésben akarunk fenntartani. Az a szerződés, amelyet a két külügyminiszter fog most kötni, a két állam békéjének alapköve lesz. Angol vélemény a francia jugoszláv szerződésről Londonból jelentik: A Daily Telegraph a francia-jugoszláv szerződés küszöb in levő aláírásával kapcsolatban azt állnia, hogy a szerződés aláírása csak azért húzódott másfél éven keresztül, mert Franciaország annakidején nem akart semmiféle olyan szerződést kötni, ame’y azt a látszatot kelthette, hogy Németország eilen irányul, tekintettel arra, hogy abban az időben állt küszöbön a locarnói szerződések aláírása. Nem akarta Franciaország Olaszország érzékenységét sem sérteni, amely állam akkor tárgyalásokat folytatott Jugoszláviával. A szérződés aláírásának legfőbb akadálya azonban Pastes akkori miniszterelnöknek ellenállása volt, aki azzal szerelte le a szerződés megteremtőjét, Nincsics volt külügyminisztert, hogy Anglia nem veszi szívesen, ha a volt szövetségesek egymás között szerződést kötnek. A francia-jugoszláv szerződés azonban — Írja a Daily Telegraph — ma sem jelent kevesebbet, mint 1926. márciusában: formális franca-jugoszláv szövetséget jelent ez a szerződés, an. Jy iliuzoriussá teszi az olasz-iu -oszláv szerződés semlegességi záradékát és bizonyára nem fogják szívesen fogadni Németországban sem.
