Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-06 / 278. szám
10. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1927. oTćtobef'tf Az agrirreíorm végleges és törvényes rendezése a gazdasági válsig szanálásának legfőbb feltétele \ boJseviztftus’Ó1 msö'.evfc meg az országot az Agrarreform, de hi.á't sürgősen ki kell küszöbölni A jugoszláv állartii életnek eleddig ■ kétségkívül az ágfárreförm volt legnaigyobb szociális-gazdasági alkotása. Mint minden nagy átáll jót alkotásnak, amelyet úgyszólván máról-holnapra kénytelenek meghozni, az agrárreíorm-kérdés elintézésének is számos sulyok hibája van. Az agrárreform kérdésének elintézését nem előzte meg nagyszabású .elméleti előkészítés —, erre nem is volt ídŐ — hanem két olyan külső körül- Imény, amelyek a mielőbbi — jó vagy fossz — elintézést sürgették. A királyi ígéretet kellett beváltani az ország érdekében küzdő néppel szemben, másrészt sürgőssé tették a megoldást Középeurópának a háború utáni viszonyai. Mindenfelől a bolsevlzmns réme fenyegetett, amelynek legjobb védgátjául államíérfiaink helyesen az agrárveformot, illetve a földosztást jelölték meg. Az adott helyzethez merteh až agrárreformnak háromféle célt kellett szolgálnia. A szociális szempontot, a gazdaságit és a nationalist. A szociális cél az volt, hogy az országban levő elégedetlenek száma apadjon, hogy igy az a kör, amelyben a bclsevizmus eszméi termékeny talajra találhatnak, kisebbedjen. A reform szociális része többé-kevésbbé ki is elégítette a kitűzött célt, mert majdnem kétszázezer családot juttatott földhöz az agrárreform, akik igy a forradalomra hajló nincstelenekből a konzervatív életfelfogás felé Inkább hajló földtulajdonosok vagy lég alább földet tárhatók lettek. Nagy hibája azonban szociális szóm pontból ,is a reformnak, hogyaz/uim s natíisnm* a vajdasági kisebbséghez < • 'tartozó földnélkülieket, akik poriig --a nagybirtokok felosztása folytán egzisztenciájukat teljesen elvesztették, egyáltalában nem részesítették a földreform áldásaiban. A szociális célt azonban nagyjából mégis kiélégitette az agrárréform: az ia nagyfokú, nyugtalanság, amely az államalakulat utáni években az egész országban mutatkozott — megszűnt. Amennyire kielégítette azonban a reform a szociális célt, ép oly kevéssé ért el eredményt gazdasági szempontból. Gazdaságilag az a kérdés volt eldöntem dő az ágrárreformnál, hogy a termelés erdekei, melyik íölcítipusnak kedveznek inkább a nagy vagy a kisbirtok rendszernek. Egészen szárazra lefordítva . szürke elméletet: a nagy vagy a kisbirtok terniel-e többet. F'vileg a jugoszláv agrárreform éhben ä kérdésben a helyes utat találta még . atiiikör a reform a minél több kisbirtok alakítását tűzte ki céljául. ,4 kisbirtek tényleg többet termel a nagybirtoknál és a baromtenyésztést iš fokozza. Évtizedekig az volt a felfogás, hogy a kisbirtek nem termel á piüe számára, mert * kisbirtok termése a gazda és családja valamint állatállományi eltartására és 1 vetőmagra kell s csak egy nagyon kis felesleg marad terméséből a városi poif 'rság éllátás-'fa. F*:t •> léfelt azokban t ljesen megdöntötték Sérling és Knep német rttitigétgdzdák kUiálááSi, aki;; a nacionalista Szempontból végrehajtott telepítéseknél alkotott poméránir.i és brandenburgi német kisbiríokck termel si eredményeit haSonlitotlák össze níóti nagybirtokok által elé A termési eredményeivel, amelyeken ezek a német telepes kisbirtnkok keletkeztek. A kutatás tényleg Csak igy hozhat helytálló eredményeket, mart ugyanazon főid termés! eredményéit látjuk, a nagybirtok és a kishirtok rendszerben. A nyolcvanezer hold kiterjedésű és 455 üzemet magában .-foglaló terriiirten v.égzeít kutatások és statisztikai felvételek azt bizonyítják, hogy a nagybirtok csupán burgonyából és cukorrépából termel többet a kisbirtoknál, ellenben a yabonanemüekhől a termés körülbelül kétszer akkora, mint a nagybirtokoknál, az állati termékek értéke pedig háromszor akkora. A kisbirtokon való termelés értéke Knep statisztikai kimutatásai szerint több helyen 140 -a a nagybirtok termésének, de a . legrosszabb eredményű kisbirtokon is 40 százalékkal jobb az eredmény a nagybirtokénál. A légf-dekesébb a Knep által végzett kutatások eredményeiben, hogy a telepek lakosságának növekedése nem vonja maga után a piacra Váló termelés csökkenését, hanem még növekszik is. Knep tapasztalatai általában, mint azt Seltman Rezső a jeles magyar nemzetgazdász megjegyzi, azt bizonyítják, hogy minél régebbi valamely kisbirtckcs-te’ep, annál többet képes a piacra termelni, mert annál nagyobb az állatállománya. S amig általában bizonyított tény az, hogy a nagybirtok a kivándorlást elöscg tt, addig a kisblrtckokon a lakosság szánta állandóan növekszik. A kisbirtokok képzése, mondja Seltrnan, nemcsak a népesedés, hanem a tér mciés és a belföldi piac ellátása szempontjából is haladást jelent. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy mindezen adatok és az azckhól levont konzekvenciák a kisbiltokra vonatkoznak és a jugoszláv agrárreform ott követté el a legnagyobb hibát, hogy 8—12 hold kiterjedésű kisbiriökök képzése helyett törpebirtokokat alapított, amelyeknek f^ripéséből tényleg nagyon kevés ült alpesi ipart és kereskedelmét'űző polgárság ellátására vágy ckíztförtra. Te-■ tezi ezt á hibát, hogy L-czmi telepes még ma ÍS csak blrlalója és nem tulajdonosa a földnek, ami a birtokviszonyokat teljesén bizonytalanná, a földhitelt pedig lehetetlenné tette. Súlyosbítja a helyzetet, hogy áz uj birtokosok legtöbbjének sem modern mezőgazdasági munkaeszközeik, sóra épületük, sem Igájuk, sem barmúk nincs. Az állam pedig egész á legutóbbi időkig nem gondoskodott arról, kogy az uj birtokosok megféieő olcsó í . hosszuléjáratü hitelt kapjanak mindezek beszerzésére. Nem Utöísó sorban esik a termelés róvására, hogy a vajdasági föld legkiválóbb szakértői a nemzetiségekhez tartozó földmunkások nein kaptak földet s miután a nagybirtokok megszűnvén, azokon sem kaphatnak munkát, vagy kivándoroltak, vagy városi proletárrá degradálódtak. Az agrárreformnak tehát, ha gázdáságilág is kél'.ő eredményeket akarunk azzal elérni, ezekét á hibáit és hiányait ki kell küszöbölni. A harmadik célt, a natíönálist, hogy menyiben elégítette ki az agrárreform, nem a mi tisztünk bírálat tárgyává tenni. Végeredményé2- bett az agrárréform kéresztülvite'e megteremtette az alapot a gazdasági és szociális fejlődés félé s ha a végleges agrártörvény, aminek az ország konszolidációja érdekében mihamarabb létre kell jönnie, megteremti a földosztásban az egyenlőséget, megtalálja a módját — akár termélőszövetkezetek alakítása, akár rrts formában — az önálló gazdálkodású törpebirtokok kiküszöbölésére, valamint törvényes intézkedésekkel lehetővé teszi a kisbirtokosok termelőeszközökkel való ellátását és hitelszükségletének biztosítását, úgy a jugoszláv agrárréform elérté kitűzött célját: megelégedettséget teremtett a föld népénél és nagy mértékben emelte a jugoszláv föld termési eredményeit. Ennek a végleges reformnak azonban nem szabad sokáig késnie, ,piert a mai állapot fenntartása, különösen a Vajdaságban, lezüllött gazda-, ‘sági viszonyainkra csak még inkább .bénttölag hát és sietteti a mindinkább I közeledő gazdasági összeroppanást. Gyöngyösi Dezső Hárommillió nyolcszázezer dináréri kelt elegy tenyészbika a Buenos airesi kiállításon A sz~mír-bajnők irt ötvenkétezer dinárt fizettek. — Nyolcszázezer néző h irm incn égy mi Ilid belépődíjat fizetett mutatás, melyet a kiállítás igazgatósága bocsátott rendelkezésemre. Eszerint az 1895. évben megtartott első tenyészáiiatkiálíitásöh a Shorthorn-faj bajnoka, a Jósé L. Fagés által kiállított »Gowan« csak 5.500 pésót (jugoszláv pénzértékben 136.290 dinárt) ért el. 1898-ban az »Épartan« nevű Shorthorn-bikával már 7.654 pésót, Í9Ö4-ben »Oxford Barominál 21.000 pésót, 1908-bän »Oxford Baron 28«-al 35.000 pésót, 1913-ban »Americust-sal 80.00ÍJ pésót és 1919-ben »Collyne 28«-al 100.000 pésót értek el, míg 1921- ben a »Deputy«-val csak 55.000, 1922- bén a »Gabler 2«-vél 50.000, az 1926. évi bajnokkal, »Santa Angela's Red Lad«-dal pedig csak 48.000 pésóig tudták felmenni az árverezők. Az 19Í7i év nagy sampionja, ezek szerint, csekély 42.000 pésqval lépte lé az eddigi rekordert, a mi fogalmaink szerint olyan óriási árdiferenciával, amiért odahaza (a 42.000 pésó is kitesz 1,040.760 dinárt) néhány gulyát lehetne megvásárolni. Amikor ezt a megjegyzést megkockáztattam a kiállítás igazgatóságának titkára előtt, aki végigkalauzolt a »kin esés« állatok« világában, megnyugta tott, hogy itt is lehet gulyát venni : Buenos Aires, szeptember 30. Az Argentinéban évenként megrendezni szokott világhíres tenyészállatkiáliitás háromnapos ünnepségeit ma délután rekesztette be Alveat köztársasági elnök és a záróünnepély nyomán, tüstént megkezdődött a kiállítás .anyagának »likvidálása«: a nyilvános licitáció, ami a voltaképeni záróaktusát képezi a világ lefbá'fflulatősabb állatkiállitásáhak. A nyilvános árverés, amelynek keretében legelsősotbah az »állatbajnokságok« nyertesei, helyezettjei és dicsérö-okleveles disz-barmai kerülnek licitáció alá, mindjárt az elején szokatlan szenzációt hozott: az 1927. év »Uraml Shampiön«já, égy »Miiiliké Lovely Chief« névre hallgató — és állítólag angolul is tökéletesen értő — Shóothófri-téh ^észbika, 152.000 pésóóit, jugoszláv pénzértékben kíiejezve 0,762.423 dinárért kelt el és ezzel megdöntötte az lPŠo. óv óta elért legmagasabb eladási ár rekordját. Az eddig elért rekordárat az 1920. évi kiállítás »Grand Stiampion«-ja, a Wiíiiani Angus tulajdonát képezett »Faithful« nevű íhortbörn-tenyészbika tartóttá, aniely 110,000 jiésnéft (hazai pihžcrfékbáti kifejezve 2.725.800 dinárért) kelt él a kiállítást köyfető lititáción. Igen jellemző áz Argentínában legnagyobb nćpsžčriišćgiiek örvendő Shórftiofu fajt! speciális hús-állatok fajtiszta 42.000 pesos árdiférericiáért. néni is szólva a 152.ÓÓÖ pésós teljés vételárról. Á busgyárák á legszívesebbén vásárolják a darabonként 8 -10—12—14 ifié férmázsás Shorthofh-állaíókat, ámélyék a »Corned Beef« gyártásához és Argentina leghatalmasabb külkereskedelmi tételéhez, a fagyasztott hús exporthoz. Áz idéi »Grätid Shampion« nemcsak árban tett túl összes eddigi bajnoktársain, hanem Sulybáh is. Hivatalosan lemért téfetsülya 2Ž máísá 14 kilót tett ki, életkora pedig a hivatalos anyakönyvi klvotlat szériát mindössze 6>í esztendő és harmadszülött fia áZ 1917. évi Grand ShámpioU-nak, »Falrlawné Royal Prince«-nek, amely akkor 52.000 pésóért kelt el. »MiHlike Lovely Chief* boldog tulajdonosa, Senor DonMiguel Á. Martinez, leérdékethré kijelentette, hogy a diadalok sorozatában érdemesült állat korához és kolosszális testsúlyához képéSt férfi-erejének teljében váh és tétiyészáiiátkéht való további alkalmaztatása tekintetében öt évig még szívesen vállálja a garánciát. A buenos airesi, évfettkéht rendezett, világhírű állatkiállitás arányaira jellemzők az idei kiállítás katalógusának követkežo adatai: ICiállitottak 687 darab Shorthorn, Hereford, Angus, Hollandes, Nbrrtiand SS Tersey fajú tenyészbikát. Ugyanezekből a fajokból 1027 darab fejőstehenet, 930 darab Percherón, Bóülóhnais, Süffolk-Puncft, AméHcatí, Ihglés, Arabian és Anglonortnand telivér vagy magasvér csődön. Ugyanezen fajokból 1340 darab tényészkancát. A Lincoln és egyéb fajú tenyészkosokból és anyabirkákbőt összesen 3265 darabot. (A Lincoln-kosök bajnokságát egy »Brete« nevű áílatcsodá vitte el, amely a licitáciőn 3750 pésóért (92.925 dinárért) kelt el. Szerepelt még a kiállításon 4760 darab fajbarohifi (liba, pulyka, kacsa, tyuk, galamb és házinyul), 1854 darab tenyészkan és koca; végül 6 darab szamáfesődör is. (A szamarak bajnoka »Cabrál«, 2.100 pésóért (5Ž.038 dinárért) cserélt gazdát a Hcitáeíön.) Általában véve fantasztikus összegek szerepeltek a licitáciőn és a vevők mind argentínaiak Voltak. Az idcsereglett amerikaiák, angolok, franciák, spanyolok és ném'etek mukkanni sém mertek a licitáló árgehtlnai milliárdosokkal és milliomosokkal szemben, akiknek mlndeh büszkeségük a címeres jószág! Az állatkiállitás helyéül szolgáló óriást csarnokok a »Palermo* nevezetű Villanegyedben — Buenos Aires legelegánsabb városrésze, — egész külöh kis várost alkotnak. Az épületek mind Impozáns, stílusos köpaloták, amelyek egy 150 holdas gyönyörű park területén vannak elosztva. A kiállítás területén van egy szabályos versénypálya is, köröskörül hatal* más tribünökkel. Itt foglalnak helyet a köztársasági elnök, a kormány tagjái, á diplomaták, előkelőségek és a közönség, midőn a kiállítás bajnokait, helyezettjeit és okleveleseit egyenként bemutatják. A látogatási idő alatt a kiállítás területén állandóan öt katonazenekar és á hírneves rendőrzenekar játszik. A kiállítás belépőjegyeit 8 bejáratnák 48 pénztár adja ki. A titkári hivatal nyk-' latkozata szerint a kiállítást három nap alatt 837.772 ember tekintette meg és az eladott belépő és tribünjegyekért összesen 1,382.764 pésó (34,569.100 dinár) folyt be. (Otthon az állami költségvetés tárgyalásakor is kalapot emelnek egy ilyen tétel előtt!) Mikor mindezeket az adatokat hitelesen és pontosan feljegyeztem a Bácsmegyei Napló olvasói számára, megemlítettem a kiállítás titkárának, hogy ilyen szépen sikerült mezőgazdasági és állatkiállitást csak Szuboticán és Szentén láttam utoljára. Az utóbbinak különösen fényes sikere volt, mert amidőn a kormányt képviselő Makszimovics Bözsó belügyminisztert és a kíséretében volt képvisélokét és egyéb közigazgatási potentátokat kivézétíék a kiállítás színhelyére, a Tisza Védtöltésének oldalába, a száz méter hosszú útvonalon, két sorban kiállított 16 tehén, 13 lő, 8 sértési 7'A házinyul; néhány hordó, 2 traktor és 3 Vetőgép láttára a miniszter maga is azt kérdeztél *Waf höl is van kérem az a kiállítás, amit nékem meg kell Hgitiéttt?/.;.« tenyészbikáinak felérfékeléséré az, a ki- [ a JegkiVálúbb husánvagot szolgáltatják SpjM
