Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-06 / 278. szám
1927. október 6. BÁCSMEGYE3 NAPLÓ 11. oldal Miéri: oem tud Jugoszláviában gyökeret verni a mezőgazdasági gépipar? László Sándor, a Hofherr-3chraaíz vezérigazgatója nyilatkozik a nagyipari koncentrációról Noviszadról jelentik: A Hofherr- Schrantz-Clayton-Schuttlewort világhírű mezőgazdasági gépgyár noviszadi telepének ünnepélyes megnyitásánál — 'amelyről a Bácsmegyei Napló már megemlékezett — résztvett László Sándor vezérigazgató, kormányfőtanácsos is, aki közgazdasági tekintetben mindenütt elismert szaktekintély és a magyarországi ipar kiváló vezéralakja. A Bácsjnegyei Napló munkatársa beszélgetést folytatott László Sándorral a mai közgazdasági élet néhány érdekes problémájáról. Arra a kérdésünkre, hogy mi ja véleménye a nagyiparban mindenütt megnyilvánuló koncentrációról, László Sándor a következőket mondotta: I — A háború utáni megváltozott termelési rend magával hozta az összes jelentékeny iparágak koncentrációját is, mivel csak ezen az alapon vált lehetőivé az, hogy a termelést olcsóbbá lehessen tenni és a konkurenciát a világpiacon a legnagyobb cégekkel is iel lehessen venni. Kétségtelen az, hogy Magyarországon, ahol a gépipar az ipari ágak között a legerősebb, szintén számolni kellett ezzel a szükségességgel, úgy hogy a magyar gazdasági gépgyártás két legnagyobb vállalata máris a koncentrációk felé törekszik és a fúzió Schlick-Nicholson és Hofherr-Schrantz között a koncentrációnál már befejezett fény, mig viszont a harmadik nagy tekintélyes iparvállalat, az Első Magyar Gazdasági Gépgyárral való fúzió még azért nem perfekt, mivel az Első Magyar Gazdasági Gépgyár részvény pakétjét majorizáló pénzcsoport a részvényekért olyan magas árakat kér, hogy ez a teljesíthetlen követelés megakadályozza a teljes koncentrációt. A magyar gazdasági gépgyárak, koncentrációja magával, hozza az egyetlen lehetséges és ma rentábilis gyártási módot, az úgynevezett széria rendszert is, ami az egyetlen lehetséges megoldása a termelési költség leredukálásának. — Mi a véleménye vezérigazgató urnák arról, hogy az SHS. királyságban eddig nem sikerült termelőképes gazdasági gépgyárat létesíteni, holott Jugoszlávia mint a többi Balkán állam is par excelence agrár állam és mint ilyen biztos fogyasztópiac? — Ennek a magyarázata igen egyszerű. Nemcsak Jugoszláviában, de a nyugati államokban sem sikerült ‘ a háború után komoly, nagy és versenyképes uj vállalatokat alapítani, mivel az ilyen vállalatok létrehozására olyan horribilis invesztícióra van szükség, ami ami nehezen teremthető meg, azonkívül pedig a gyár üzembentartása olyan nagy pénzeket abszorbeál, hogy a vállalat rentabilitása már ab ovo kétséges. Ebben az irányban történtek kísérletezések és voltak is uj alákulatok, nemcsak az SHS. királyságban, hanem másutt is, ezek azonban lassanként egymásután kénytelenek voltak felhagyni a munkával. A meglevő nagy gyárak is csak kiváló régi szervezetükkel és nagy tapasztalatukkal, valamint még a békeidőkben történt nagy befektetéseikkel képesek elérni azt, hogy eredményesen tovább dolgozhassanak., , — Mi a véleménye vezérigazgató urnák a malomipar válságáról és miben látja ezen a téren a segítséget? — A malomipar válsága nem helyi jelenség, hanem egész Középeurópára átterjedt, mivel azok az országok, melyeknek a háború előtt nem volt malomiparuk, a háború után erre az iparra is alaposan berendezkedtek. Anglia, Ausztria és más országók, amelyeknek a háború előtt gyenge volt a malomipara; ma nagy malomiparral rendelkeznek. A felesleges ' malmoknak' él kell liíííiniök a szintérről, ez lehet az egyetlen Segítséggé a, malomipar válságának. A malomipari gépgyárak pedig úgy ' segítenek a dolgokon, hogy részint uj tipusu berendezésekkel próbálkoznak, másrészt pedig olyan területeket keresnek, ahol a malomiparnak még van jövője. Tiz év múlva elektromossággal fog végezni minden munkát hárommillió farm Tizmilliárd dollár az Unió mezőgazdaságának Newyorkból jelentik: Henry Ford néhány hónappal ezelőtt feltűnést keltő nyilatkozatot adott arról, hogyan akarja forradalmasítani a mezőgazdálkodást. Szakértői kiszámították, hogy megfelelő gépek beálitásával a. farmer egy évi munkáját tizenegy munkanap alatt el lehet végezni. Ennek a kiszámításnak igazságát Ford egy óriási kísérleti farmon akarja gyakorlatilag igazolni — s ott fog majd kiderülni, hogy a tervekből mi esik a szertelen amerikai fantáziára. Ford kezdeményezése nem áll egyedül. öt évvel ezelőtt megalakított a kormány egy tizenkilendagu bizottságot. National Committee on the Relation of Electricity to Agriculture a bizottság neve és feladata a farmok elektromositásának tanulmányozása. Óri ási horderejű kérdés ez. Nem kisebb dologról van szó, minthogy két és fél milliárd dollár beruházással megépítsenek kétmillió mérföld áramvezetéket és piacra dobjanak háromszor ekkora értékben elektromos készülékeket a farmok számára. A koncepció tehát kereken tizmilliárd dollárt ölel fel. Roppant mivoltáról kellő képet nyújthat az az összehasonlitó adat, hogy a Panama-csatorna csak 350.000.000 (tollárba került. Mi tette időszerűvé ezt a koncepciót és mi ennek a lényege? A kérdés világszerte érdeklődésre tarthat számot, mert lényegileg ’arról van szó. hogy Amerikában iparrá teszik a földművelést és gyárteleppé a farmokat. A dolog ott kezdődik, hogy az agri. kultúra az általános amerikai civilizá* ciós képben bizonyos elmaradást mutat. Elmaradást anak ellenére, hogy a hatmillió amerikai farmnak csaknem mindegyikén van te’efón. legalább a felén van rádió, automobil és több millió mérföld kitűnő autóúton sok százezer farmer keresheti fel a legrövidebb idő alatt a közclfekVÓ városokat. A városokban nvolc óra a munkaidő, a farmon 14 és a farmmiinkás ez alatt a 14 óra alatt kevesebbet keres egy gyári munkásnál. Az élet maga a fentemlitett technikai felszerelések dacára is primitiv. A farmok éjszakájának fényében még mindig olajmécses pislog és emberi és állati erővel kell végezni olyan munkákat, amelyeket géperő vett át a városokban. Igaz, vannak már elektromositott farmok, főként Nyugaton, ahol öntözni kell a földeket és ahol az ehhez szükséges áram teremtett civilizációt, az elektromosságnak a mezőgazdaságba váló intézményes bevezetése azonban mindeddig nem történhetett meg. A kormány öt évvel ezelőtt elérkezettnek látta az időt arra, hogy tegyen a farmokon élő huszonhétmillió emberért valamit és huszonhárom államban szerelt föl kísérleti elektromos farmokat. A szecskavágástól a vajköpülésig, favágásig és íehénfejésig mindén munkát elektromos készülékekkel végeztek ezeken a farmokon és az eredményeket pontosan tabellákba foglalták annak megállapítására, hogy gazdaságos-e az elektromosság bevezetése és a kisebb termelési költség hogyan aránylik az áramszámlához? A tapasztalat azt igazolta, hogy az I elektromosság széleskörű bevezetése profitábilis. A farmer tehát a jövőben minden házkörüli munkát gombnyomással intéz el, A földmivelésügy terén ezzel. ui kor hajnala köszönt be Amerikában. A lehetőségeket belátni sem lehet. Több mint száz alkalmazási lehetősége nyílik az elektromosságnak a farmokon a ház körül. A talajművelőé és ezzel kapcsolatos munkálatok nincsenek is ideértve. Ež külön tanulmány tárgya lesz és a tanulmány’ eredményeként idővel nyilván ki fognak szorulni a traktorok és egyéb gazolinnal hajtott gépek a farmokról. Egy másik probléma is megoldásra vár: annak eldöntése, hogy milyen mértékben lehet a termést elektromossággal növésre serkenteni? Tudományos kísérletek igazolták, hogy nagyfeszültségű, de kisérősségü áramok meglepő mértékbet siettetik a fejlődési és az érési proceszszust. A fény hasonló hatása közismert Az elkövetkező évtizedekben talán megszűnik a farmföídek fölött az éjszaka ér napnyugta után ultraviolett íényözönbeu fognak fürdeni a mezők . ’. A huszonhárom állam kísérleti farmjain szerzett tapasztalatok után a földmivelésügyi szakértők és elektromossági mérnökök azt ’jósolják, hogy tiz év múlva hárommillió farm teljesen elektromositva lesz és a villamosság arnykora teljes mértékben be fog köszönteni az agrikultura terén is. Hirek a nagyvilágból ................. / Becs város tizenöt milliós deficitje. Becs városa a monarchia összeomlása óta szociálista vezetés alatt áll, aminek következtében a gazdasági körök túlnyomó része a város vezetősége ellen foglalt állást. A szociálista vezetőség tényleg hatalmas adókkal hozta rendbe a város pénzügyeit és tagadhatatlanul érdemeket is szerzett, amennyiben a pénzt közjóléti és városrendészeti célokra használta fel. Az 1926-os mérleg azonban tizenöt millió shilling deficittel zárult és emiatt elégedetlenkednek a polgári pártok. Königsberg város bankja finanszírozza az orosz termés exportját. Königsberg! jelentés szerint az orosz kereskedelmi képviselet és a Königsberger Stadtbank között megállapodás jött létre az orosz termés exportjának finanszírozására vonatkozólag. Eszerint legalább olyan mennyiségű különféle gabonanemü kerül Königsbergen át piacra, -mint ez év tavaszán és a szükséges összeget a Königsberger Stadtbank fogja előlegezni az oroszoknak. Lertgyelország és a nemzetközi acélkartell. A luxemburgi tárgyalások állásáról (lengyel részről a következő feli viíágositást hozzák nyilvánosságra: az acéikartell a tárgyalások folyamán háromszázezer tonnás exportkvótát ajánlott fel a lengyeleknek, ezzel szemben a lengyelek ötszázezer tonnás kvótát igényelnek. A kartell vezetősége ezenkivül a belföldi produkció szabályozását is, kívánja, aminek következménye á lengyel belföldi fogyasztás kontingelájsa yolna. Ezen kívánság ellen a lengyel delegáció határozottan állást foglalt. A tárgyalásokat ezenkívül a lengyel-német kereskedelmi szerződés hiánya is megnehezíti. — Tőkeemelés előtt az Osztrák Hitel. Bécsi jelentések szerint Österreichische Kreditanstalt újabb nagyarányú tőkeemelés előtt áll. Az uj részvények nagy részét amerikai és angol bankházak veszik át, köztük egyedül a Goldmann, Sach & Co, Newyork, 15 millió schiibngért vásárol Osztrák Hitelt. A brazillal valuta stabilizációja. Rio de Janciroi jelentés szerint a kormány 20 millió angol font összegű kölcsönt bocsájt ki aláirásra, amellyel a végleges stabilizációt óhajtják keresztülvinni. A kölcsön egy részét Londonban bocsátják aláirásra. Lengyelország pénzügyi ellenőrzése. Az amerikai Bankers Trust képviselői napok óta tárgyalnak Varsóban a lengyel konszolidációs kölcsön ügyében és remélhető, hogy ez alkalommal a gyakran meghiúsult megállapodás létrejön. A lengyel kormány eddig semmiesetre nem volt hajlandó tűrni, hogy az amerikaiak ellenőrzésképen egy delegátust küldjenek a: jegybank vezetőségébe, viszont az amerikaiak enélkül nem voltak hajlandók kölcsönt nyújtani, Ez alkalommal az amerikaiak kijelentették, hogy. az ellenőrzés kizárólag formális jellegű és azzal nem a jegs'bank működését, hartem a kölcsön felhasználását kívánják megfigyelni. Ilyen módon remélhető ennek a kényes kérdésnek a rendezése is, amelyet elvben a lengyel kormány már magáévá tett. Nemzetközi európai müselyemtröszt. A legutóbbi párisi tárgyalások alkalmával nemcsak Franciaország csatlakozása emsiiatta..az.. európai- miisp.tvcmknnvenciót,- hanem sikerült az árak szabályozását és az exportpiacok felosztását is keresztülvinni. Ezej<után természetesen felvetődött a közös eladási irodák felállításának kérdése is és alkalmas időben az erre vonatkozó tárgyalások is ■megindulnak. Az Egyesült Államokban nagy propagandával küzdenek a létesítendő európai müselyemtröszt ellen, habár illetékes körök információja szerint nem lesz az európai konvenciónak kimondottan tröszt jellege. „ Megkezdődtek a csehszlovák-német tárgyalások. Prágai jelentések szerint a német delegáció szeptember 27-ike óta a csehszlovák fővárosban tartózkodik és a kereskedelmi szerződésre vonatkozó tárgyalások megkezdődtek. Tarifális kérdéseken kívül ez alkalommal útlevél és szociális problémák megoldása is szóba kerül. > n Változatlan dekonjunktúra a szénpiacon. Az angol hivatalos jelentések szerint a szénkrízis nincs szünőben és ennek következtében újra üzenibeszüntetések történtek. A Sheepbridge Cy. kénytelen volt Sheffield környékén levő összes üzemeiben a munkabeszüntetést elrendelni,. ezenkívül egynéhány kisebb bányában hagyták abba a munkát, amelyeknek modernizálása pénzhiány miatt lehetetlen. Az utolsó tíz nap alatt újra háromezerrel emelkedett a munkanélküli bányászok száma. Az európai nagyipar londoni tanácskozásai. Az Angol Nagliparosok Szövetsége meghívást intézett Németország, Franciaország, Svájc, Hollandia, Belgium, Svédország, Ausztria, Olaszország és Csehszlovákia nagyipari reprezentánsaihoz, hogy két-két képviselőt küldjenek az október első napjaiban London; ban megtartandó megbeszélésekre. A tanácskozásokon az európai nagyipar organizációinak együttműködéséről tárgyalnak. Ezenkívül a Népszövetség gazdasági ténykedéseiben való részvételről lesz szó. Aktuális Ausztria külföldi kölcsöne. Bécsi jelentés szerint a pénzügyminiszter Londonba utazott, hogy az uj osztrák kölcsön ügyében kezdődő előkészítő tárgyalásokat vezesse. A, kölcsön feltételeiről és az összeg nagyságáról megbízható híreket valószínűleg csak a pénzügyminiszter hazaérkezése után hoznak nyilvánosságra. A hangulat Londonban kedvező, úgyhogy az osztrák kölcsöntárgyalások minden valószínűség szerint eredményesen fognak végződni. A német Sestéktröszt Luxemburgban. Až I. G. Farbenindustrie legújabban gyárépületet vásárolt Luxemburgban, hogy ott aiiilintcrmékeket gyártson Belgium és Hollandia részére. Ilyen módon a magas belga és luxemburgi beviteli vámok nem fogják a német festéktrösztöt terjeszkedésében akadályozni. Optimista hangulat az európai acélkartell tárgyalásain. Az európai acéikartell tanácskozásai befejeződtek és az érdekelt államok megállapodtak, hogy a termelési kvótát ez évre változatlanul hagyják. Ezenkívül szó volt a nemzetközi eladási irodák létesítéséről is, amely kérdésben elvileg megállapodás jött létre. A kérdés részleteiről még e hő folyamán Brüsszelben megkezdődnek a tanácskozások és azok kedvező befejezése biztosra vehető. Feltűnő volt a konferencia általános optimista hangulata, amelyből beavatott körök a kartell pozíciójának megerősödésére következtetnek.
