Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-04 / 276. szám
T927 október BACSMEGYEI NAFLÖ Budapesti vendégszereplésre hívták meg a beegradi operát Beogradból jelentik: Budapesti színházi körökben ismét nagy érdeklődés nyilvánult meg a beogradi opera iránt, amelynek budapesti vendégszereplésére vonatkozólag már a múlt évben folytak tárgyalások. Akkor nem került sor a vendégszereplésre, mert a megegyezés az utolsó pillanatban meghiúsult. Most újabb ajánlat érkezett Beogradba Budapéstfől, a Városi Színház részéről, amely a jövő hó elején szeretné megnyerni egykét előadásra a beogradi opera együttesét. Erre vonatkozóan már meg is indultak a tárgyalások, amelyek kedvező mederben haladnak a megegyezés felé. A beogradi Opera részéről minden hajlandóság meg van arra, hogy Tellátog.isson Budapestre, annál is inkább, mert a Városi Színház ajánlata — anyagi tekintetben — most sokkal kedvezőbb, mint a-múlt évben volt. Az opera vezetősége azonban még nem tett kötelező ígéretet, mert az opera budapesti vendégszerepléséhez a közoktatásügyi minisztérium engedélye szükséges. Minthogy remény vau az engedély megszerzésére, a vendégszereplés biztosra vehető. Szabadlábra helyezték a belacrkvai kasszarablás gyanúsítottad Belacrkváról jelentik: Néhány nappal ezelőtt nagy szenzációt keltett a Délbánátban, hogy a belacrkvai konyak-gyár irodájába ismeretlen tettesek betörtek és a kasszát felfeszitve onnan több mint tízezer dinár készpénzt és a raktárból árut loptak el. Azután betörtek a gyár detail üzletébe is és onnan a kézipénztár teljes tartalmát magukkal vitték. A rendőrség azonnal megindította a vizsgálatot és széleskörű nyomozást indított a tettesek kézrekeritésére. Megállapították, hogy a betörést csakis a helyzettel Alaposan ismerős tolvajok követhették el. A betörök feltétlenül tudtak arról, hogy a betörés napján több mint ötvenezer-dinár folyt- be a gyár pénztárába. amit azonban este ismét kifizettek és csak tízezer dinár maradi, amit á tettesek magnlihal vittek. A gyanú a gyárnak néhány élbocsájtott alkalmazottjára terelődött, kik közül hetet néhány nappal ezelőtt őrizetbe vettek. Többen azonban pontosan alibit igazoltak és csak két gyanúsítottnak Trotimov Bolodja és Lvvikin Nikola orosz emigránsoknak letartóztatását rendelték el, a többit szabadlábra helyezték. Trotimov és Lovikin kihallgatásakor tagadtál:, hogy a betörést ők követték volna cd. Beigazolódott azonban, hogy a hetörés időpontjában a gyártelepen tartózkodtak és pontosan nem tudtak alibit igazolni, letartóztatták őket. és átki'sérték az ügyészség fogházába. A két gyanúsított bárom éve volt a gyár alkalmazásában és annak vezetősége teljesen megbízott bennük. Több alkolmmal házkutatást tartottak lakásukon. azonban semmi terhelő bizonyítékot találni nem sikerült. Az ügyészség. ■ kihallgatásuk után szabadlábra helyezte a két gyanúsított orosz emigránst. Vrsac nem vesz házat A köz jyiilés'eszavazta a polgármester javaslatát Vrsacról jelentik: Vrsac város kiszélesített tanácsának közgyűlése nagy meglepetéssel végződött, mert a többség elutasította Joyanov'cs Szvetolik polgármester javaslatát és elhatározták, hogy a város nem vásárolja meg a csődbcjutott Vrsaci Szerb Takarékpénztár székhazát. A közgyűlést Jovanovics Szvetolik polgármester nyitotta, meg, majd a polgármesteri havi jelentés elfogadása titán előterjesztette indítványát a Szerb Takarékpénztár székházánuk megvétele tárgyában. Részletesen ismertette a házvásárlásnak előnyeit és közölte, hogy itt kívánja elhelyezni a megalakítandó Városi Takarékpénztárat. Mitrovics Bózsó szerkesztő a polgármester indítványának elutasítását kérte, mert szerinte ma nincsen a város abban a helyzetben, hogy házat vásároljon. »Ha pedig annyi felesleges pénzünk van — mondotta — akkor sokkal okosabb volna iskolát vagy kórházat építeni.« Steiner Jakab nem tartotta elfogadhatónak, hogy a város, amikor egy takarékpénztárt alapit, az első lépése az legyen, hogy félmillió befektetéssel palotát vásároljon az ezután megalakítandó bank részére. Készpénze a városnak nincsen, tehát kölcsön kell felvenni a szükséges félmillió dinárt, an» után kamatokat kell fizetni. Ezt nem tartja megen-Beogradból jelentik: A hétfői napon egy százötven tagú dobrovoljác-küldöttség érkezett Beogradba Banatsko-Arangyelovácról és Karagyorgyevóról. A küldöttség fölkereste a Pribicsevics-. párt és a földmivespárt klubját, ahol panaszt emeltek a banatsko-arangyelováci és karagyorgyevói csendőrség ellen. A dobrovoljácok elmondották, hogy bár az agrárreformminisztérium úgy döntött, hogy megmaradhatnak földjeiken, a csendőrség mégis el akarja űzni őket a földekről. Az agrárigénylők közül , a csendőrség többet beidézett és súlyosait bántalmazott. A küldöttség egyes tagjai megmutatták összevert testüket. Szentáról jelentik: Pénteken zárták be á Szentai főgimnázium ötödik osztályát, ezzel' nyolcvanegy diák szorult ki a szentai gimnáziumból. Az iskola nélkül maradt tanulók közül többen, akiknek nem telik arra, hogy idegenbe'ménjenek tanulni, már beállottak inasnak. Néhányan reménykednek és biznak abban, hogy uj minisztertanácsi határozat hamarosan újból megnyitja előttük a bezárt gimnázium termeit. Néhányat — a legkitűnőbb tanulókat — Szuboticára hozták szüleik, hog-y-itt folytassák tanulmányaikat. Meg is jelentek a főgimnáziumi igazgatóság előtt és kérték fiaik felvételét az ötödik osztályba. Újabb csalódás érte őket. Az igazgatóság azzal az indokolással, hogy az ötödik osztály magyar tagozatában csak harminckét tanulónak van helye és már eddig is harmincnyolcán járnak az ötödik osztályba, megtagadta felvételüket, illetőleg utasította a jelentkező diákokat, hogy a szerb tago■ A beogradi Recs, a Pribicsevics-párt orgánuma, vasárnapi vezéreikében Jugoszláv »Svájc* címmel ismerteti dr. Havas Emilnek a Bácsmegyei Naplóban megjelent cikkét és vitába száll azokkal a miniszteri nyilatkozatokkal, amelyek dr. Havas elmélkedéseinek kiindulópontjául szolgáltak. Pribicsevics lapja az állam nemzeti jellegét látja veszélyeztetve a svájci nemzetiségi viszonyok példáidnak emlegetése folytán és elszántan védelmére kel a nacionális állameszmének, amelyet dr. Szubotics Dusán igazságügyminiszter, valamint dr. Marinkovics Voja külügyminiszter kijelentéseiben vél megtámadottnak. Ezért első dolga minél világosabb megkülönböztetést tenni az unitarisztikus Jugoszlávia és a föderalisztikus Svájc* államberendezése között. — A mi államunk nemzeti állam — írja — mig Svájc nemzetiségi állam, amelyben egyik nép sem uralkodik és nem adja karakterét az országnak. Svájc se német, se francia, se olasz, hanem ott megvan az egyensúly e nemzetek közt, azaz a teljes politikai egyenjogúságuk. A mi államunk jugoszláv (szerb-horvátszlovén) állam, amelynek egy nemzet adja meg jellegét és bélyegét. Ebben az államban az alkotmány szerint teljes polgári egyenjogúság van az állampolgedbetőnek. Jerschenszky János, a német radikális párt elnöke szintén a javaslat ellen foglalt állást és hasonlóképpen Snrmiiiov építési vállalkozó is. Több felszólalás után szavazásra került a sor. A közgyűlés többsége a javaslat ellen szavazott és. elhatározta, hogy a város nem vásárol palotát a megalakítandó városi takarékpénztár részére. Amikor a csendőrök megtudták, hogy Beogradba akarnak menni panaszra, körülzárták a két községet, úgyhogy csak kerülőuten, sokan csak román területen át tudtak Beogradba jutni. Pribicsevics Szvetozár és Vujics Dimitrije a küldöttség tagjait a miniszterelnök elé akarták vezetni, de Vukicsevics Velja nem fogadhatta, őket. A dobrovoljácok erre a parlament udvarán gyülekeztek és ott várták be a miniszterelnököt, akinek előadták panaszaikat. A dobrovoljácok kijelentették, hogy ha panaszaikat nem orvosolják, Őfelségéhez fognak fordulni, de nem tűrik a csendőrök erőszakosságait. zatba iratkozzanak be. A szülők visszautaztak gyermekeikkel Szentára’ és a város országgyűlési képviselőinek közbenjárását kérik, hogy eszközöljék ki, ha máé Szentán. nem tanulhatnak gyermekeik, legalább Szuboticán folytathassák tanulmányaikat. A szerb tagozatba Azért sem. iratkozhatnak be, mert nem tudják az államnyelvet, eddig is magyarul tanultak s ha most az ötödik osztályban-fognak hozza, hogy mindén tantárgyat sizerbül tahitijának, ezzel tanulmányi előmenetelüket teszik kockára. De nem érdeke a szuboticai gimn'áziúm szerb tagozatának sem, hogy most több, szerbül nem tudó tanulót vegyenek föl, mert ez a szerb tanulók oktatását is megnehezítené. Nemcsak a vajdasági magyarok érdeke, hanem általános emberi és kulturális szempontok is követelik, hogy a szentai gimnázium ötödik osztályát újból nyissák meg, hogy a tanulók folytathassák tanulmányaikat gárok közt, vallási és nemzetiségi különbség nélkül. De nincs politikai egyenjogúság jugoszlávok és magyarok, jugoszlávok és németek, jugoszlávok és törökök között. így például az államnyelv a szerb-horvát és nem egyúttal magyár is, német is, török is: Az állami lobogó a jugoszláv és nem a német, a magyar, a török lobogó is. A jugoszlávság adja még nacionális államának karakterét, mig a másnyelvü polgárok csak úgynevezett nemzeti kisebbségek, akik nem élveznek politikai egyenjogúságot a jugoszlávokkal és akiknek nincs politikai individualitásuk. Pribicsevics Szvetozár lapja, miután igv formulázta meg a jelenlegi államjogi helyzet jellemzését, teljes hévvel lándzsát tör ennek fenntartása mellett,’ miközben élesen támadja a két minisztert, akik a kisebbségi kérdés megoldásával kapcsolatban az ideális svájci helyzetre gondoltak. Ennek a kombattáns megnyilatkozásnak azonban jelentős vonása az. hogy Pribicsevics szócsöve is elismeri a nemzetiségeknek kulturális fejlődésére való jogát és a nacionalista eszme harcosa sem tagadja meg egészen a kisebbségi jogokat és a nemzetiségi nyelvszabadságot. — Vájjon a minisztereink azt gondolják — kérdi a Recs — hogy ezt a helyzetet meg lehet változtatni svájci példára? Hihetetlen, hogyan juthattak egyáltalán ilyen gondolatra. Mi nem vagyunk J másnyelvü polgártársaink ellen. Mi azt I kívánjuk, hogy ezek megkapjanak mindet i jogot, amely nem érinti államunk zeti jcl'egét és felles lelt -‘őség ny: V :sók nekik kultúrájuk i, ködös ére, t, r; Pedig tettekkel és nem szavakkal. Nem \ követeljük tőlük, hogy elszerbcscáienek. I vagy elhorvátbéodiér.ak és nem szándé; zunk olyan politikát íoiy.atni ve:ük r.zsm! ben. amilyet a háború .előtt a magyarok velünk, vagy a poroszok a lengyelekkel szé nben folytattak. De atpikor ezt őszintén hirdetjük és ennek lojális végrehajtását is kívánjuk, itt már pontot teszünk. Semmiképen sem egyezhetünk bele, hogy nacionális államunkból nemzetileg színtelen Svájcot csináljanak. Ne legyünk pápábbak a pápánál, se nagyobb barátai a I nemzeti kisebbségeknek, mint ők maguk Miért ígérjünk a nemzeti kisebbségeknek I olyasmit, amit ők maguk sem követelnek tőlünk? A nemzeti kisebbségek soha nem is merészeitek gondolni arra, hogy megsemmisítsék az ország nemzeti jellegét % és hogy annak nemzetlszintelen Svájc'cá való átalakítását követeljék. De hue. minisztereink ezt helyezik kilátásba. Ez hallatlan packázás a legszentebb nemzeti érdekekkel, ami más országban végzetes következményekkel járna a miniszterekre, ha az ilyen nyilatkozatot nem követné azonnal határozott cáfolat. Nálunk azonban minden lehetséges, minden megengedhető. a szavazógolyók számának szaporítása céljára. — Nem kell a nemzeti kisebbségeknek Svájc. Emberi életet, humánus és civilizált közigazgatást, polgári szabadságokat kell nekik adni, te'jes lehetőséget a kulturális fejlődésre az intézkedés igazságos megoldásával és bizonyos jogokat az anyanyely használatára a lokális életben. Ezt azután meg kell adni őszintén, reálisan. nem pedig frázisokkal és ígéretekkel amelyek sohasem teljesednek. Ami pedig a beígért Svájcot illeti, ezen a kisebbségek is nevetnek és bizonyára ezt kiáltják az igéretpazarló miniszter uraknak: Zu viel des Guten.’ A vajdasági nemzeti kisebbségeknek, ! amikor távol áll tőlük az a gondolat, hogy közvetlen programjukba felvegyék akár az államalkotó nemzet három csoportja uralmi problémáinak eldöntését, akár az ország végső államberendezésének kirajzolását, mindennapi küzdelmükben, amelyet a létfentartásért és fejlődésükért folytatnak, hasznos sarkallás az a tudat, hogy elemi életjogaikat immár a szélsőséges nacionalizmus is elismeri. Amikor a védő kér halálos Ítéletet K itél általi halálra Ítéltek egy fele éggyilkos p-ágai földbirtokost Prágából jelentik: A prágai esküdtbiróság több tárgyalás után hozta meg ítéletét Vojtechovsky Frigyes volt földbirtokos gyilkossági bűnügyében. Mint ismeretes, Vojtechovsky —•' s vádirat szerint — ez év január 28-ikán felesége reggeli kávéjába strichnint kevert és az asszony borzalmas szenvedés után meghalt. Az egykori földbirtokos azért követte el a gyilkosságot, hogy az asszony halála esetére kevéssel azelőtt kötött biztosítási összeg, kétszázötvenezer korona a birtokába , jusson. A perben i összesen 78 tanút hallgattak ki, akiknek ; nagy része a vádlott ellen vallóit, i A vád- és védbeszédek után a bíróság az esküdteknek a következő kérdéseket i tette fel: 1. Bűnös-e Vojtechovszky Frigyes ub- I ban, hogy méreggel megölte feleségét, Vojtechovszky Helánt? ) 2. Bünös-e Vojtechovszky Frigyes ab\ ban, hogy a biztosító társaság ellen eset- I bist kísérelt meg? I Az esküdtek hosszas tanácskozás után 1 S szavazattal 4 ellen igennel feleltek, I mire bevezették a vádlottat és íelolvas- 1 ták előtte az esküdtek verdiktjét. Az el! nők felszólítására az államügyészség i - j vasolja, hogy a verdikt alapján a vádlót- ' I tat előre megfontolt gyilkosság és csalás kísérlete miatt ítéljék el a törvény szellemében. Majd Stern dr. védő áll, fel balálsápadtan és remegő hangon a következőket mondja: — A bűntettre, melyben védencemet, Vojtechovszky Frigyest brT.-uek tulálj ták, csak egy büntetés van: és ez a ka- i tegórikus imperativus; javasolom a ha- I lálbüntetés kiszabását. j A bíróság ezután a volt földbirtokost kötéláltaii halálra ítélte. ^ ' 5. oldal Bánáti dobrovoljácok panaszt teltek a banatsko-arandjelováci csendőrség eilen Százötven tagú dobrovoljác-küldöttség Beogradban Szentai gimnazisták kálváriája Nem ve?zik iel Szuboticán a magyar osztályba az iskola nél iül maradt tanulókat Pribicsevics lapja a jugoszláv Svájcról A Recs is elismeri a nemzetiségek jogait, de védelmébe veszi az állam nemzeti jellegét » T
