Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-04 / 276. szám
4, oldal R4CSMEGYEX NAPLÓ 1927. október 4. Párisi köd Páris, szeptember végén. :Az ember azt hinné, hogy Londonba kell menni igazi, vastag ködért. Ám Páris világváros, mindent lehet itt látni és kapni, szegedi paprikától, a nílusi krokodiléig. A ködöt is direkt Londonból hozták. Ma reggel, ahogy kiléptem az ajtón szürke hályog borult a szemeimre, az arcomra, a ruhámra. Nedves, tapadói, nyirkos, akár a halotti lepel. —• Megjött a köd —- újságolja a patron, aki a hangomról ösmert meg, mert a homályos folyosón az orráig se lát ai ember — hiába, ősz van és mélabus köröket Irt le a levegőbe. Szent Lajos szigete fölött vörös-lilán dereng az ég. Mintha valahol elkésett volna a hajnal. Elaludt útközben, vagy eltévedt? Pardon! Valaki belémbotlott. Kitapogatjuk egymás kezét, hasát, derekát, azután a közlekedési rendelet útmutatásai szerint kitérünk egymásnak. A hídon eszeveszet, ten tülkölnek az autók. A lámpásuk — délelőtt tíz órakor! — ég, szomorú pis. iskolással, szentjánosbogár erővel. Ez itt lenn a Szajna. Az ott fenn az ég. Tőlem fordítva is lehetne és ekkor, ha lepottyanok a hídról, egyenesen a menyországba jutok, mig ha felfelé ugranák a Szajna hullámai közé. Lassan, óvatosan tapogatódzom előre mint a vakok, be furcsa istenem, mi történne, ha ez a köd sohasem szállna jel? ha örökké Így kellene botorkálni, csúszva, dideregye egy sötét világban? Az emberek -hamarosan beletörődnének, legfeljebb néha sóhajtozna néhány öreg a tiap után, amely most oly valószinütlc- Pöi, messze van akár egy milliós főnjein ény. Behunyom a szemem: piros körök karikáinak előttem. — Tutimul Gőzhajó vonít fájdalmasan mini egy eltévedt bárány. Füstje az arcomba c a- Pódik, Biztos kormos vagyok. De ki látja? A cipőm kiszakadt. Ám a lyukat betapaszíja. kopott ruhámat újjá varázsolja a kyd. amely erre a délemére egyenlővé tesz minfczicrtkkej és bankárokkal, akik most ép ily félszcgcn bo tórkázíiák előre Páris rengetegében mintnéa. ft. I.) Ilízrsszöny és lakó ki/z? hí ci Fej Z3 V3;y liva-sziiárk virla mse; a I« ő kesef’j t A szűköt x.-j törvényszéké:! hétfőn tárgyalta l a\ .ovler, István ;ö. vényszéki elnök tanácsa a súlyos tes'.i sértés vétségével vádolt, Seíiiiclicr Etuska bűm ügyé., aki ?, vád szerint 1913, év katbojiKus husvé.iának másod napján egyik JftkdJzt, Mészáros Marist, fejszével a jobb karján súlyosan megsebesített. Az eset részletei mutatták az: a viszonyt. amely főleg a lakástörvény miatt, házigazda és lakó közt fenná'* Mészáros Maris lakónak a íla liusvét I ásodnapján a házban valami csintalanság'-t követett el. Emiatt aztán a háziasszony szemrehányásokat tett a fiú anyjának, a'.ti visszafejt, mire szó-szót követett és a pörlekedő asrzonyek csakhamar a legsúlyosabb rértésckkcl traktáiták egymást, A háziasszony és lakó összetűzésének eredménye, a lakó MS száron Maris a mentőkhöz men: s eipanaszoka. hogy háziasszonya fejszével megsebesítette jobb alkarján, melyen valóban mély seb tátongott. A hétfői főtárgyaíésan a vádlott háziasszony Határozottan tagadta, hogy ő okozta volna a sebesülést. Eimoadta hogv veszekedtek ugyan, de kezében fejsze nem volt. sőt még egy gyufaszál se'TILL adása szerint a lakó asszonya fejszít kerített s mikor odabent a fiával dulakodott, betörte az üvegajtó egyik üvegtábláját és az üvegszilánkok vágták meg a karját. Ezzel szemben a sértett, Mészáros Isívánné. azt mondotta, hogy a .háziasszony fejszével támadt rá. ő védőleg emelte Jobb karját a feje fölé és ekkor érte a fejszeésapás kezefején, a csukló felett A kihallgatott tanuk kivétel nélkül úgy adták elő az esetet mint a vádlott háziasszony. Tapuska Antalné azt mondotta: — A legbrutálisabb szavakkal tisztelte meg Mészdrosné a Schleichernét és Mészárosné a betört üveggel vágta meg a kezét. Baltával senki se ütött meg senkit. A tanuk kihallgatása után Radossav-Ijevics Szlávkó államügyész elejtette a vádat. Pavlics István elnök a vádelejtés után kérdést intézett a sértett Mészárosnéhoz. kivánja-e, mint sértett átvenni a vádat. Az igenlő válaszra a bíróság még néhány tanút hallgatott ki, akiknek vallomása sem bizonyította a vádlott bűnös, sexét mire a bíróság felmentő ítéletet hozott, a sértett felebbezett a felmentő Ítélet ellet). Mária román királynő Nagyváradon telep sdik le A romin kormány megvísiro'ta a nigjvíradi pü.pő’d palotát Becsből jelentik: Diplomáciai körökben úgy tudják, hogy Ferdinand király özvegye, Mária román királynő az ősz folyamán Bukarestből állandó tartózkodásra Nagyváradra költözik. A román kormány Mária királynő számára vásárolta mez röviddel ez■ előtt a nagyváradi római krtholjkvs püspökség palotáját, amelyben már folynak az átalakítási munkálatok a királyné tervei szerint Mem sziláik meg a vízum az utódállamok között RomÁnSa és Jugoszlávia n?m laajl' ndók a viiirnkényszer elíürfé éré Bécrből jelentik: Ausztria és Csehszlovákia között a vízumkényszer eltörlésére irányuló tárgyalásaivá! kapcsolatban az a hír terjedt el, hogy az utódállamok: Csehszlovákia, Ausztria, Lengyelország. Jugoszlávia és Románia kí'zőtt is megindultak a tárgyalások a vízum eltörlésére. Az osztrák politikai körök erélyesen cáfolják ezt a hirt és rámutatnak arra. hogy nem csak Magyarország, de Románia és Jugoszlávia setn hajlandó a vízumkényszer megszüntetésére részint politikai, részint gaz: dasdgi okokból. A vízumkényszer tilsát továbbra is fennmarad. Heteken át énekszóval gyógyított Szuhoticán két noviszadi kuruzsló Snubntica műveltségi és kultúrál!,npotaira ijesztő fényt vet az, hogy két ismeretlen kuruzslőasszony köze1, a város központjához, no;:‘kon á.t »betegeket kezelt« s hogy az emberek százai . vitték panaszukat és— pénzüket a kuruzslókhoz, akiknek naiv meséiben és hokusz-pskuszaiban jobban megb'zott. mint az orvosok tudományéban Hiába tart fenn'az állam ingyenes orvé-1 rendelőket, hiába van iskola, újság, a nép zöme szívesebben megy kürti zsiókhoz. mint orvodhoz. A nem mindennapi kuruzsló botrányról ezeket jelenti tudósítónk: Különös események történtek néhány r?.*í ni keresztül Szob'(Ipán a harmadik köri DanioaíesciT uccs egvik Lizában.. Este felé a járó kelők a ház liccai .szobájából éneket hallottak kiszűrődni. A templomi énekhez hasonló, tompa biora] sokszor az éjszakai érákig eft;irtott és a iíróke'ök mop Indiák magyarázatát a furcsa éjssftka! kántálásnak. A ház kapuján estefelé ’csoportosan mentek be asszmiyek. akik egy-két éráig maradták bent a titokzatos házban, aztán e1 távoztak. Később nappal is hallatszott az éhek a házból és mindig több és több látogatója lett a Danicsicseva-pcca 1? szánul háznak, Bekötött feji! bunyevác és munkáíasszonyokon kívül gyakran láttak iái öltözött nőket és férfiakat is bemenni a házba és a környéken hire terjedt, hogy Juries Boldizsár házában csodák történnek. Ki utóbbi napokban már egész bucsujárp hely lett a csendes Danicsicseva-uccai ház, ahoi mint kiderült, két kuruzsló noviszadi asszony ütötte fel tanyáját és betegek gyógyításával loglalkozva, becsapják a hiszékeny egyszerű embereket. A csodatevő asszonyok A Danlesicseva-uecai egyszerű tiszta pardsztháznak uccai szobáját bérelte ki két noviszadi származású asszony, Sztojsics Sztánka és Miicnkoncs Mária. A két asszony a legfantasztikusabb módon csalta lépre a beteg és gyógyulást kereső emberek százait. Megtudták,.hogy Juries Boldizsár idős felesége izületi csuzban szenved és alig tud járni. Egy alkalommal Juries, aki egyszeiü Írástudatlan ember, összekerüli a két kuruzsló asszonnyal, akik felajánlották. Irgy k's.vfgyitjék feleségét i betegségből, Juries í-p’.é'zsár lúnrMnem és uccai •.'sm.-.rob/Jái átengedte a két asszonynak,. azzal, 1; o g y. m; n j! a ód i g. oft lehetnek amíg feleségét ktgyógyitják a ne tegségből. A két idegén asszony két héttel ezelőtt beköltözött a lakásba. Első dolguk volt a szobit üzelmeik vékáira átalakítani. Az asztalon k'-t gyertya égett, közötte vallásos tárgyit képek és a fésűdét állt. A »csodatevő« szent asszonyoknak gyorsan hire ter edt a környéken és megindult a b i gék lavinája a csendes ház felé. A gyógykezelő -A megáll,- _ds értelmében a két aszszonyttak az lett volna a feladata, hogy kigyógyitsák Juries Boldizsár feleségét. A gyógykezelést a két kuruz^ó asz- Szony azzal kezdte, hogy ráimádkoztak a beteg asszonyra, majd utasították, hogy három kút vizében fürdesse nie faló végtagjait és akkor három hét múlva egészséges lesz. Az asszony az utasítás értelmében járt el, de természetesen javulást nem tapasztalt. Ezalatt mindig többen és többen jöttek a házba. Egy asszony e'mekujos leányét hozta el, akinek valamilyen teát adtak s a család azt tapasztalta, hogy a beteg állapota. valamennyire javult, a lány ettől kezdve szorgalmasan eljárt a házba, ahol esténként énekelve és imádkozva várta a teljes gyógyulást. A csodatevő nőknek, akik a páciensektől busz dinártól ötszáz dinárig ter'cdö honoráriumot vettek fel. másik specialitása volt az elhaltak szellemének felidézése. Ez úgy történt, hogy aki elhalt hozzátartozóit akarta látni, száz dinár ellenében belenézhetett egy fátyollal le takart tükörbe, amelyen bárom fekete pontot látott. Ba a szellem nem jelent meg, a két kuruzsló asszony ezt úgy magyarázta, hogy a halott szelleme haragszik. A betegeket, akik gyakran órák. hosszat vártak a ház udvarában, hogy sor kerüljön a »kezelćs«-re, rendesen úgy nyugtatták meg, hogy a gyógyulás jelei csak kilenc nap után jelentkeznek, addig imádkozzanak és háromnapos időközökben három különböző kút vizéből készült fürdőben fürödjenek meg. Eltűnnek a csodatevő aszszanyok A UtoknHm gyógykezelésekről és összejövetelekről tudomást szerzett a rendőrség is, amely figyelni kezdte a két asszony műk".; .lsét. Megfigyelték, Iwgy a két kuruzsló asszony gyakran el-, távozott a Daniesicseva-accai házból' és mint kiderült, ilyenkor házakhoz mentek gyógyítani. A rendőrség csak arra várt, hogy alkalmas időben csapjon le a két kuruzsló asszonyra. Időközben azonban a két ccodadok!ot megneszelíc a d Att és szombatot! eltűrlek a Danicsicsevc-uccai házból és azóta rromák veszett. Szombaton déféőtt nrgi csoportok keresték a két asszonyt a megszokott helyen, de a ház'gazda azzal fogadta őket, hogy a szent asszonyok eltűntek- A »gyógykezelt« asszonyok és leányok, akik a dijat előre lefizették, most jöttek csak rá. hogy becsapták őket és feljelentést akarnak tenni a csaló asszonyok ellen. A nyomozás megállapította, hogy a két asszony régebb Idő óta titokban iizi a kuruzslást és a városnak mindig más és más pontján ütik lel tanyájukat és nemcsak pénzért, de természetbeni adományokért is gyógyítanak mindenféle betegséget, ezenkívül jövendőmondással is foglalkoznak és ily módon jelentős összegeket csalnak ki hiszékeny embereiből. A rendőrség széleskörű nyomozást Indított a két csaló asszony kézrekerítésére. , Felvágta az ereit a bo y ni ifazva ó-taniió let él anyagi gor.dok miatt köv ztle el Bogyátirój jelentik: Tragikus öngyilkosság történt Bogyán községben. Jeremies Milos huszonhárom éyes jgazgatótanitó öngyilkosságot követett el és mire tettét észrevették, már halott volt. Jeremies, aki a községben nagy népszerűségnek örvendett szombatén hajnalban lakásán, borotvával, a balkarján felvág a ereit, A szerencsétlen ember hamarosan elvérzett és mire a házbeliek felfedezték tettét, már nem lehetett rajta segíteni. Búcsúlevelet nem hagyott hátra és így senki sem tudja, hogy a fiatal tanító miért vált meg az életétől. Valószínűnek tartják, hogy anyagi gondok kergették a halálba, A szerencsétlen fiatalember holttestét nagy részvét mellett temették el. „M kor m?gy pénzért a jugoszláv köve séire ?t( Eli ól éh Vu .ov Lukács rágalma’.éj J, aki azt áliio'ia, hogy Vukov pénzt k p a jujosrlzv vitt gt l Budapestről Jelentik: VuLov Lukacs volt szubotlcai, jelenleg budapesii újságíró júliusban Kisebbségi Közlöny címmel irmáéira hetilapot indítóit A lan kiadója Németh# Ból-Vné szillé lejt Kossár Irén volt, aki a be előállításának msíden költségét vállalta. Egy este Kossár Irén tanuk ékít: így szólt Vllkcviioz: — Vukov, mikor megy el a jugoszláv követségre pénzért? Vukov jncjignáiódva kérdezte: — Mit akar maya? MCS Véd érilive. Némeihyns Kossár Irén megismételte kérdését, mire Vukov Lukács azonnal otthagyta, azzal a kife’íutestéi, ltogv a társas virzenyt megszünteti és rágalmazásért feljelenti Nérr.etby Kóss/.r Irént A tárgyalást ebben az ügyben :po. I tartotta meg Vámoscher büntető járísbíró, aki a kihallgatott tanuk vallomása után megállapította, hogy a rágalmazó kijelentés valóban elhangzott és ezért Néniethvné Kossár Irént száz pengő fa és negyven pengő mellékbüntetésre ítélte. A íömagánvádU) megnyugodott az Ítéletbe», a vádlott felebbezett.
